Dunántúl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A Dunántúl Magyarország térképén
Országrészek (NUTS 1)
A Dunántúl turisztikai régiói

A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (németül: Transdanubien) Magyarország nyugati területének elnevezése. Északon, nyugaton és délen az országhatár, míg keleten a Duna folyó jelöli ki határait.

A statisztikai célú NUTS besorolás legfelső szintjén Magyarország három nagyrégióra oszlik, ezek egyike a Dunántúl. Ebben az értelemben magába foglalja a három dunántúli régiót, összesen kilenc megyét (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Baranya, Somogy, Tolna). Legnépesebb települése Pécs.

Tájegységek[szerkesztés]

Nem önálló tájegység. A Dunántúl tagoltsága miatt - Magyarország földrajzi kistájainak katasztere szerint - Magyarország hat földrajzi nagytájából négy teljes egészében annak területén fekszik, kettő pedig érinti azt.

A teljes egészében a Dunántúlon fekvő földrajzi nagytájak:

A Dunántúlt érintő földrajzi nagytájak és azok Dunántúlra átnyúló középtájai:

A Dunántúlon tehát alföldi, dombvidéki és hegyvidéki tájak egyaránt megtalálhatók.

Régiók és megyék[szerkesztés]

A Dunántúl, mint országrész 2018-ban 3 régiót, 9 megyét, 68 járást és 1 714 települést foglal magába. Területe 37 ezer km², lakóinak a száma 2,9 millió.

Dunántúl (2018)[1]
Címer Megye Terület
(km²)
Lakó
(fő)
Járás Település Székhely Térkép
össz. város 10e+ MJV.
Közép-Dunántúl
BlasonHU-fejer.svg Fejér 4 358 416 691 8 108 17 6 2 Székesfehérvár Kozep-Dunantul.gif
BlasonHU-komarom-esztergom.svg Komárom-Esztergom 2 264 297 454 6 76 12 6 1 Tatabánya
BlasonHU-veszprem.svg Veszprém 4 464 341 425 10 217 15 6 1 Veszprém
11 086 1 055 570 24 401 44 18 4
Dél-Dunántúl
BlasonHU-baranya.svg Baranya 4 430 363 721 10 301 14 4 1 Pécs Del-Dunantul.png
BlasonHU-somogy.svg Somogy 6 065 303 802 8 246 16 5 1 Kaposvár
BlasonHU-tolna.svg Tolna 3 703 219 317 6 109 11 5 1 Szekszárd
14 198 886 840 24 656 41 14 3
Nyugat-Dunántúl
BlasonHU-gyor-moson-sopron.svg Győr-Moson-Sopron 4 208 461 518 7 183 12 5 2 Győr Nyugat-Dunantul.gif
BlasonHU-vas.svg Vas 3 336 253 305 7 216 13 5 1 Szombathely
BlasonHU-zala.svg Zala 3 784 270 634 6 258 10 3 2 Zalaegerszeg
11 328 985 457 20 657 35 13 5
Dunántúl összesen 36 612 2 927 867 68 1 714 120 45 12

Legnépesebb települések[szerkesztés]

25 ezer fő fölötti városok (2018)[1]
Település Lakó Megye
Pécs 144 188 Baranya
Győr 130 094 Győr-Moson-Sopron
Székesfehérvár 97 382 Fejér
Szombathely 77 984 Vas
Tatabánya 65 633 Komárom-Esztergom
Sopron 62 454 Győr-Moson-Sopron
Kaposvár 61 920 Somogy
Veszprém 59 754 Veszprém
Zalaegerszeg 57 780 Zala
Nagykanizsa 46 866 Zala
Dunaújváros 44 358 Fejér
Mosonmagyaróvár 33 318 Győr-Moson-Sopron
Szekszárd 32 156 Tolna
Pápa 30 382 Veszprém
Ajka 27 995 Veszprém
Esztergom 27 840 Komárom-Esztergom
Siófok 25 461 Somogy

Vizei[szerkesztés]

Tavak[szerkesztés]

Folyók[szerkesztés]

A Dunántúlt északról és keletről a Duna határolja. A Dunántúl valamennyi folyója közvetlenül vagy közvetve a Dunába folyik. A Dunántúl vízrajzánál számolni kell a természeti és a civilizációs tényezők egymásra hatásával legalább a római kortól, de lehet, hogy már korábban.

Közvetlenül a Dunába torkolló folyók/csatorna

A Rába mellékfolyói

A Sió-csatornába torkolló folyók:

  • Zala (a Balatonba és azon keresztül a folyik a vize a Sióba)
  • Kapos

A Dráva mellékfolyója:

Víztározók[szerkesztés]

Nemzeti Parkok[szerkesztés]

Natúrparkok[szerkesztés]

A 2004. évi, a környezet- és természetvédelmi törvényeket módosító LXXVI. tv.10. § p. pontja szerint: Natúrpark: az ország jellegzetes természeti, tájképi, és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe, amely a jogszabályban foglaltaknak megfelelően jön létre."

Turizmus[szerkesztés]

A Dunántúl négy turisztikai régióra van osztva. A statisztikai régióktól eltérően a Balaton és környéke külön turisztikai régiót alkot, a másik három nagy turisztikai régió a balatoni területeket leszámítva megközelítőleg fedi a statisztikai régiók területét.

A négy turisztikai régió:

Látnivalók turisztikai régió szerint[szerkesztés]

Balaton turisztikai régió

A Balaton és környéke Budapest mellett Magyarország legnépszerűbb turisztikai területe. Fő turisztikai látnivalója a Balaton partja, a fürdőzési és vitorlázási lehetőségek sokaságával. A Balaton körül egyaránt találhatóak műemlékekben gazdag történelmi települések (Tihany, Keszthely), különleges természeti értékek (a világörökség részét képező termálvizes Hévízi-tó és a tapolcai tavasbarlang), romantikus kastélyok és várromok (Nagyvázsony, sümegi vár, Szigliget), borvidékek (Balatonfelvidék, dél-balatoni borvidék), skanzenek (Szántódi uradalmi majorság), kisvasutak (Balatonfenyves). Sok turistát vonz ide az országos hírű művészeti fesztivál, a Művészetek Völgye.

Nyugat-Dunántúl turisztikai régió

A nyugat-dunántúli turisztikai régió fő látnivalói a műemlékek sokasága (Győr, Sopron, Szombathely, Kőszeg és a világörökség részét képező Pannonhalmi Bencés Főapátság), a kisvárosok és falvak középkori templomai (Ják, Lébény) és barokk kastélyai (Fertőd, Nagycenk), az arborétumok (Kám, Kőszeg, Kámon, Vép, Szeleste, Sárvár ) a nagy kiterjedésű, a védett erdőségek, a világörökséghez tartozó Fertő tó és a különleges természeti környezetben található egyéb kirándulóhelyek (fertőrákosi kőfejtő, nagycenki múzeumvasút). Különleges népművészeti látnivalót jelent az őrségi falvak máig megőrzött népi építészete, a pityerszeri skanzen Szalafőn és a romantikus göcseji települések. A régióra jellemző a nagy múltra visszatekintő borkultúra.

Közép-Dunántúl turisztikai régió

A régió fő turisztikai látnivalóit a műemlékekben gazdag Székesfehérvár, Veszprém, Pápa és Várpalota, a Velencei-tó és kirándulóövezete, valamint a Dunántúli-középhegység (Bakony, Vértes, Gerecse) tájai jelentik. Sok turista keresi fel a tatai várat és Öreg-tavat, a zirci arborétumot, a romantikus cseszneki várromot, a komáromi erődrendszert, a gorsiumi régészeti parkot, a vértesszőlősi ősemberleleteket, a majki műemlékegyüttest és a bábolnai állami ménest is.

Dél-Dunántúl turisztikai régió

A turisztikai régió egyik legfőbb látnivalója Pécs városa, a mediterrán hangulatú utcáival, ókeresztény sírkamráival (világörökségi helyszín), középkori és török kori emlékeivel, különleges múzeumaival. Kaposvár városa szintén sok látnivalót tartogat, hiszen a belvárosa építészeti szempontból Európában egyedülálló, mert több mint 300 eklektikus és szecessziós épület áll itt, sehol máshol nincs ennyi ilyen kis területen. A régióban megtalálhatóak a látványos történelmi emlékek és várak (mohácsi történelmi emlékhely, szigetvári vár, siklósi vár, Pécsvárad, Magyaregregy), a nevezetes népművészeti értékek (a Sárköz falvai), a borvidékek (Szekszárd, Villány), a kisvasutak (Mesztegnyő, Kaszó) és a különleges kulturális központok is (kaposmérői ősmagyar harcászati bemutatóhely és a somogyvámosi Krisna-falu). A természetjárók kedvelt célpontjai az abaligeti cseppkőbarlang, a szársomlyói természetvédelmi terület, a villányi kőbánya őslénybemutatója, valamint a régió nagy kiterjedésű erdői (Zselic, Gemenc, Gyulaj, Mecsek).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1.. Központi Statisztikai Hivatal (KSH). (Hozzáférés: 2019. március 20.)