Szigligeti vár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szigligeti vár
Szigligeti vár légifotón
Szigligeti vár légifotón
Ország  Magyarország
Mai település Szigliget
Tszf. magasság 230 m

Épült 1260-62
Elhagyták 17. század vége
(villámcsapás, tűzvész)
Állapota rom
Építőanyaga
Elhelyezkedése
Szigligeti vár (Magyarország)
Szigligeti vár
Szigligeti vár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 15″, k. h. 17° 26′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 15″, k. h. 17° 26′ 11″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szigligeti vár témájú médiaállományokat.

A vár elhelyezkedése[szerkesztés]

A Balaton-felvidéken, Szigliget falu mellett, a Balaton egykori szigetét képező vulkanikus hegy kúpján emelkedik.

A vár rövid története[szerkesztés]

Várrom (10376. számú műemlék).jpg

Legkorábbi részei a kettős torony között építtetett palotaszárny és az azokat övező kőfalak voltak - ezeket a pannonhalmi bencések építették 1260-1262 között. Ez annyira megtetszett IV. Béla királynak, hogy 1262-ben cserével megszerezte magának. A királyi vár felügyeletét a Pok nemzetséghez tartozó Móriczhidai család látta el. 1441-ben I. Ulászló Némai Kolos Jeromosnak adományozta a várat, de 1445-ben már az Újlakiak kezében volt, és a családnál maradt 1521-ig. 1531-ben az akkoriban éppen Habsburg Ferdinánd királyt pártoló enyingi Török Bálint kapott rá adománylevelet, ezért parancsára Martonfalvay Imre deák vonult fel ostromára nagyobb sereggel. A felsővárral szembeni sziklára húzatta fel ostromágyúit, aminek láttán a megrémült őrség első szóra feladta posztját. Imre deák átépíttette és kibővíttette a várat; 1531-40 között írt naplójában több adat maradt fenn az ostromról illetve az építkezésről.

A Balaton vidékén rohamosan előrenyomuló török hódítókkal szemben Szigliget is részévé vált a végvárrendszernek. A Lengyel nemesi család, birtoklása idején leghíresebb várkapitánya, Magyar Bálint parancsolt benne. A 16. században már elavult várnak számított, mivel nem esett bele a fontosabb hadjáratok útvonalába, elmaradt a korszerűsítése is. A korabeli krónikákat fellapozva tudjuk, hogy a somogyi partot uraló törökök sokszor áteveztek hajóikkal, hogy kirabolják a keresztény falvakat. Ellenük emelték a part menti magaslatra az „Óvárt”, ami a régészeti kutatások szerint a magyar naszádosok bázisa volt: innen figyelhették az ellenséges hajókat. Mint oly sok, hegycsúcson emelkedő középkori várét, Szigliget végzetét is egy villámcsapás okozta, ami felrobbantotta az egyik toronyban őrzött puskaport, és a tűzben leégtek a vár épületei. Az elszegényedett Lengyel família már nem állíttatta helyre, inkább a völgyben elterülő faluban emelt kúriát.

A török hódoltság után a vár elvesztette harcászati jelentőségét. 1702-ben I. Lipót más várakkal együtt ezt is leromboltatta, a Rákóczi-szabadságharc idején már használhatatlan volt. A köveket a környék lakossága építkezéseihez használta. 1913-ban, 1953-ban és 196566-ban megerősítették a falakat.

Források[szerkesztés]

  • Gerő László (főszerk.): Várépítészetünk (Műszaki Könyvkiadó, 1975) ISBN 963-10-0861-4, 271–276. oldal

További információk[szerkesztés]