Nádasdy-kastély (Nádasdladány)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nádasdy-kastély
V. Nádady kastély (3730. számú műemlék) 6.jpg
Ország Magyarország
Település Nádasdladány
Épült 1873–1876
Építtető Nádasdy Ferenc
Építész Linzbauer István,
Hauszmann Alajos
Stílus tudor, romantikus
Család Nádasdy család

Tulajdoni helyzet magyar állami tulajdon
Fenntartó Műemlékek Nemzeti Gondnoksága
Elhelyezkedése
Nádasdy-kastély (Magyarország)
Nádasdy-kastély
Nádasdy-kastély
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 08′ 25″, k. h. 18° 14′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 25″, k. h. 18° 14′ 23″
Nádasdy-kastély weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasdy-kastély témájú médiaállományokat.

A nádasdladányi Nádasdy-kastély a 19. század második felében, Tudor-stílusban emelt épület, mely elkészültétől fogva egészen a második világháborúig a Nádasdy család egyik székhelyeként szolgált.

A kastély[szerkesztés]

A Nádasdy család őseinek már a 14. században voltak birtokai a környéken. A Schmidegg grófok 1736-ban szerezték meg a ladányi birtokot. Nádasdy Lipót 1851-ben Schmidegg Károlytól vette meg Sárladányt, amelynek nevét később a család kérésére a Nádasdladányra változtatták. Nádasdy Lipót ezután itt alakította ki birtokai új központját.[1] A birtokon ekkor egy barokk stílusú, kis kúria állt.[2] Az épület és a hozzá tartozó park a Sárrét mocsaras, lápos vidékének szélén lévő sík területen helyezkedik el. Nádasdy Lipót halála után a vagyont fia, Ferenc örökölte a kastéllyal együtt. A korábbi barokk kúriát 1873-ban Hübner Nándor székesfehérvári építész és Linzbauer István budapesti műépítész tervei alapján átalakították, kibővítették. A családi legendárium szerint a Nádasdyak Angliából származnak, talán ezzel is magyarázható, hogy az új épület romantikus-Tudor-stílusú lett. Hozzátoldottak tornyot és egy kétszintes, a megújult épület főszárnyaként funkcionáló épületrészt is. A kastély mai formáját kisebb átépítések (pl. a télikert elbontása) után nyerte el. Főbejárati homlokzatán a Nádasdy család festett címere található.

Az épület berendezése építésekor modernnek számított: bevezették a vizet, a gázvilágítást és a telefont, kiépítették csatornahálózatát. A fűtést a hagyományos kályhák és kandallók mellett az alagsorban tőzegkazánnal működő, légbefúvásos rendszer biztosította. Külön érdekessége az épületnek, hogy a konyha nem a kastélyban, hanem egy kertben emelt külön épületben kapott helyet; az ételt föld alatti síneken juttatták el a főépületbe.[2] Az épület külön templommal rendelkezett, melyet 1885-ben szenteltek fel.[3]

A kastély egyik legszebb terme az Ősök csarnoka, ahol a család leghíresebb tagjainak egész alakos arcmásait állították ki. Az előkelően berendezett kastély termei között a Hauszmann Alajos tervei alapján készült könyvtár rendkívüli belsőépítészeti megoldásaival tűnik ki. Kazettás fa mennyezet, csavart oszlopok, a galérián kovácsoltvas mellvéd egészíti ki az elegáns polcrendszert. A korszak legismertebb mesteremberei készítették a díszes kovácsolt vas csillárokat, a könyvtár galéria korlátját, a falburkolatokat, a könyvtárterem berendezését, továbbá az Ősök csarnoka festett üvegablakait. Az asztalosmunkát Thék Endre, a későbbi bútorgyáros készítette Percz Samu tervei szerint. A kastély egykori kép- és könyvgyűjteménye jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum, a könyvek egy része pedig az Országos Széchényi Könyvtár és a keszthelyi Kastélymúzeum tulajdonában van.

A második világháború és a Nádasdy család elmenekülése után az épületet kifosztották. A kastély 1982-ben került a Honvédelmi Minisztérium birtokába. 19821994 között az épület üresen állt; az alapvető karbantartási munkák elmaradása miatt az épület állaga jelentősen romlott. Többször beázott, illetve telenként nem fűtötték fel, ennek eredményeként az ősök csarnokának faburkolatát és a könyvtárat penészgomba támadta meg. Az épületet 1993-ban kiemelt műemlékké nyilvánították, majd a magyar állam tulajdonába, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának vagyonkezelésébe került. Rehabilitációja a homlokzat felújításával kezdődött meg 2009 szeptemberében.[4] A belső terek felújítása, restaurálása jelenleg is folyik. A kastély és a hozzá tartozó park ma múzeumként nyitva áll a nyilvánosság előtt.

A kastélypark[szerkesztés]

Az eredetileg 60 hektáron elterülő park eredete a Schmidegg grófok idejére nyúlik vissza.[3] Nádasdy Ferenc a kastélyépülettel együtt a környező parkot is fejlesztette Kálmán János, a család kertészének közreműködésével. A kor divatja szerint tájképi kertet alakítottak ki, mesterségesen létrehozott, másfél holdnyi tóval, ennek a közepére épített fahídon át megközelíthető kis szigettel, és mesterséges vízeséssel. A tóásás során kiásott földből dombokat emeltek, a legmagasabbra bástyaszerű víztornyot építettek. Az öntözést a parkot behálózó vízvezetékrendszerrel oldották meg; a vizet a közeli Nádor csatornából szivattyúzták fel. A liget déli részében kapott helyet a lóistálló és a kocsiszín is, valamint itt állt a család házi festőjének, Valentyin Jánosnak a háza és műterme.

A második világháború után a parkot elhanyagolták. Eredeti növényzetének egy része kipusztult, a tó kiszáradt, míg a kertben lévő nyári szalon, üvegház és játszóház megsemmisült. A sok viszontagságot átvészelt megmaradt növényzet – mely között több száz éves famatuzsálemek is találhatók – azonban máig csodálatos látványt és élményt nyújt.

Fafajai között megtalálható a bükk (Fagus sylvatica), éger (Alnus), juhar (Acer), magas kőris (Fraxinus excelsior), platán (Platanus), lepényfa (Gleditsia tracanthos), ostorfa (Celtis), kocsányos tölgy (Quercus robur), fűzfafajok (Salix), a nyárfafajok (Populus) közül fekete nyár (Populus nigra) és fehér nyár, fekete dió (Juglans nigra), császárfa (Paulovnia tomentosa), valamint az örökzöldek között a virginiai boróka (Juniperus virginiana), andalúziai jegenyefenyő (Abies pinsapo), európai vörösfenyő (Larix decidua), tiszafa (Taxus baccata) és tuja (Thuja).

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasdy-kastély (Nádasdladány) témájú médiaállományokat.