Festetics György (mezőgazdász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Festetics György
Festetics György portré.jpg
Született 1755. január 1.
Felsőság
Elhunyt 1819. április 2. (64 évesen)
Keszthely
Állampolgársága magyar
Szülei Festetics Pál
Foglalkozása gazdálkodó
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Festetics György témájú médiaállományokat.

Gróf tolnai Festetics György (Ság, 1755. december 31.Keszthely, 1819. április 2.) a keszthelyi Georgikon alapítója, gróf Festetics Pál kamarai alelnök és Bossányi Júlia grófnő fia, gróf Festetics László apja, gróf Széchényi Ferenc sógora.

Élete[szerkesztés]

Fiatalkora[szerkesztés]

A gróf tolnai Festetics család sarja. Szülei gróf Festetics Pál (1722-1782) kamarai alelnök és gróf nagybossányi Bossányi Julianna (1734-1805) voltak.[1] 16 éves korában a bécsi Theresianumban tanult, ahol építészeti rajzkísérleteivel tűnt ki; ezért az ottani szépművészetek akadémiája tiszteletbeli tagjává fogadta. 21 évesen az udvari kamaránál kezdte hivatali pályáját, azonban 1778-ban katonának állt a Nádasdy-huszárezredben. 1786-ban a bécsi magyar nemesi testőrséghez került, ahol megismerkedett a francia felvilágosodás eszméivel.

18 évig szolgált a hadseregben. 1790. július 12-én mint a Graeven huszárezred alezredese, néhány tiszttársával folyamodványt nyújtott be az országgyűléshez, melyben kérte, hogy a magyar ezredeket teljesen magyar lábra állítsák. Ezzel a lépéssel Bécsben nagy neheztelést vont magára. 1791 májusában kilépett a hadi szolgálatból és keszthelyi magányába vonult vissza, ahol a még nagyatyja által tervbe vett családi majorság megállapításán, gazdasága rendbe hozásán munkálkodott.

Politikai fellépése, társadalmi élete[szerkesztés]

Festetics György magatartása nemzeti irányba fordul, ő is a Habsburg-ellenes, nemzeti táborhoz húz. 1791 májusában kilép a hadseregből, hogy visszatérhessen a hazájába.

Festetics György portréja

Visszavonul Keszthelyre, s ettől kezdve szinte állandóan itt él. Festetics nagysága abban áll, hogy elhagyva az udvar kegyeit hajszoló, arisztokraták útját, kiáll az anyanyelvű irodalom mellett és mindent megtesz az ország gazdasági műveltségének emelésére.

A hazai gazdálkodás fejlesztésére 1797-ben Keszthelyen gazdasági iskolát (Georgikon) alapított, amelyet József nádor 1801. augusztus 23-án szántással szentelt fel. Ugyanabban az évben a keszthelyi kis gimnáziumot ötosztályossá emeltette (amelyet 1808-ban Sopronba helyezett át) és abban nemes ifjak számára kollégiumot alapított.

1802-ben negyvenezer forint tőkét ajánlott föl, hogy annak kamatából három magyar nemes ifjú a bécsi mérnöki kar iskolájában a hadi tudományokat tanulhassa. 1809-ben a francia háborúkor száz, utóbb ötszáz huszárt állított ki saját költségén a hadsereghez; Zala vármegyénél pedig 100 000 forintot tett le a szegényebb nemesek hadba állására. 1817-től kezdve évenként a király neve napján nemzeti ünnepet rendezett, ahol a jelesebb magyar írókat emlékfa-ültetéssel és tiszteletdíjakkal örvendeztette meg. A hazai tudományos életnek is egyik fő pártolója és előmozdítója volt. A göttingai tudós társaságnak levelező tagja volt.

Keszthelyi kastély[szerkesztés]

17991801 között új épületszárnyat építtetett a kastélyhoz, itt található a Helikon Könyvtár, Magyarország legnagyobb és egyetlen épen maradt magánkönyvtára, több mint 90 ezer, főleg 18. és 19. századi kötetével és eredeti berendezésével. Neoklasszicista stílusú bútorzata iparművészeti alkotás. A gyűjteményben található többek között 1808-ban készült földgömb és Hársfafélék|hársfából készült csillár.

Házassága[szerkesztés]

Festetics György 1783. március 2-án Rábahídvégen feleségül vette jakabházi Sallér Judit Rozáliát (Molnári, 1766. szeptember 24.– Molnári, 1829. március 28.),[2] jakabházi Sallér István (1726-1789) nádori ítélőmester[3] és felsőmotesici és keselőkői Motesiczky Judit (1737–1796) lányát.[4][5] Sallér Judit nagyanyja jakabházi Sallér Istvánné nemes Nádasdy Klára (1685–1765)[6] volt. Sallér Juditól egy fiú- és három leánygyermeke született:

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]