Nádasdy Ferenc (főúr)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nádasdy Ferenc
Block Nádasdy 1656.jpg
A Magyar Királyság országbírója
Hivatali idő
1655. június 29. 1670. szeptember 3.
Előd Csáky László
Utód Forgách Ádám

Született 1623. január 14.[1]
Csejte
Elhunyt1671. április 30. (48 évesen)[1]
Bécs

Házastársa Anna Julia Esterházy de Galántha
Foglalkozás jogász
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasdy Ferenc témájú médiaállományokat.
Nádasdy Ferenc országbíró és neje, Esterházy Julianna

Nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy III. Ferenc (Csejte, 1623. január 14.Bécs, 1671. április 30.) főnemes, országbíró, Zala- és Somogy vármegye örökös főispánja, nagy műveltségű mecénás, a Wesselényi-féle összeesküvés egyik résztvevője, amelyért fej- és jószágvesztéssel fizetett.

Családja[szerkesztés]

Nádasdy Pál és Révay Judit fia. Nevét apai nagyapja (Nádasdy II. Ferenc, Báthori Erzsébet férje) után kapta. Gondos nevelésben részesült, külföldi tanulmányútjait Itáliában tette és sienai peregrinációról[m 1] 1642-ben tért haza. Hazatérése után áttért a protestáns (evangélikus) hitről a katolikus hitre[m 2] felesége gróf Esterházy Júlia Anna[m 3] – gróf Esterházy Miklós nádor és Nyáry Krisztina leánya volt – kedvéért.[2] A házasságból 14 gyermeke született, akik közül a felnőtt kort heten érték meg.

Ismert fiai:

  • István 1669-ben Vas vármegye főispánja lett.
  • László 1710-ben csanádi püspök, majd 1713-ban győri nagy-prépost.
  • Tamás 1713-ban somogyi főispán, 1715-ben koronaőr
  • Ferenc (IV.) a rajnai hadsereg tábornoka lett és ő szerezte meg a felsőlendvai és lepsényi uradalmakat.

Nagy műveltségű mecénás[szerkesztés]

Tudományszeretetének emlékét őrzi az általa pottendorfi nyomdájában, saját költségén kinyomatott törvénygyűjtemény (1685) és a Mausoleum pot. regum Hungaria című díszmunka.

Politikai karrierje[szerkesztés]

1633-tól Vas vármegye főispánja volt, 1644-től királyi tanácsos. III. Ferdinánd 1646-ban királyi főudvarmesterré nevezte ki. Ő építtette a sárvári vár dísztermét, a piano nobile-t.(1653). Szoros kapcsolatban állt II. Rákóczi György erdélyi fejedelemmel 1650 és 1655 közötti időszakban. 1655-től 1670-ig országbíró, 1667-től Wesselényi Ferenc nádor halála után királyi helytartóvá nevezték ki. Az ország többi vezetőjével együtt támogatta Zrínyi Miklósnak a török kiűzésére vonatkozó terveit. Hatalmas vagyona miatt, a kortársai „a magyar Croesus"-nak („der ungarische Crösus“) nevezték.

1664. július 26-27-én Körmendnél részt vett a törökök ellen vívott csatában, ahol a magyar-horvát erőket vezette.

A Wesselényi-összeesküvés részese[szerkesztés]

Nádasdy Ferenc 1655. június 29. – 1670. szeptember 3. között országbíró

A magyar szempontból elégtelen 1664. évi vasvári béke, valamint I. Lipót önkényuralma ellen az elégedetlenség még a főurak körében is megnövekedett, ezért 1665-ben Nádasdy Ferenc országbíró is csatlakozott a Wesselényi-összeesküvéshez Wesselényi Ferenc nádor, Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc mellett. Nevéhez köthető az a röpirat amely 1668-ban készült el Oratio az ország négy rendjéhez címmel. Ebben a rendi intézményrendszer mellett érvel és elutasítja az abszolutizmust. 1670 márciusában Besztercebányára összehívott egy rendi gyűlést, amellyel az országgyűlés összehívását célozta meg. A vármegyék az összejövetelen küldöttekkel képviseltették magukat.[m 4] Az összejövetelen a résztvevők Nádasdy Ferenc nádorrá választását sürgették. Ezek alapján világossá vált, hogy a bécsi udvar abszolutizmust erősítő törekvéseinek az útjában a legfőbb akadály Nádasdy országbíró volt. A nyílt törés az udvar és az országbíró között ezen a besztercebányai összejövetelen következett be. Ez lett Nádasdy perbefogásának és letartóztatásának és kivégzésének az előidézője.

A Wesselényi-összeesküvés mártírjai és kivégzésük

1670 szeptemberében pottendorfi kastélyában[m 5][3] tartóztatták le.

Az összeesküvés leleplezése után bár kegyelmet kért (hiába jártak közben megkegyelmeztetése érdekében rokonai és barátai, sőt a pápa is), az országon kívül és idegen törvények szerint ítélő bíróság minden méltóságaitól és javaitól megfosztotta, majd lefejezték.

Teljes vagyonát a kincstár javára elkobozták és még gyermekei nevét is megváltoztatták.[m 6]

A Nádasdy család az ő fiúutódaiban élt tovább.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. A diákok külföldi egyetemjárását nevezték így, de természetesen csak a jómódú nemesi családok engedhették meg gyermekeiknek ezt a magas szintű tudásszerzést.
  2. Ezzel végleg megszűnt a Dunántúlon és Horvátországban a protestáns arisztokrácia
  3. Élt: 1630. február 28. – 1669. január 22. között. Általa kapta meg öccse, Esterházy Pál nádor férjének birtokait (Forrás: Pater Gratian Leser: Aus der Vergangenheit der Gemeinde Deutschkreutz (53. oldal) - 1951 (német nyelven) hozzáférés: 2014. június 6.).
  4. Mint országbírónak neki erre törvényes felhatalmazása volt. Nádasdy korábban 1667-ben jelezte a királynak az országgyűlés összehívásának a szükségességét.
  5. A hatalmas értékkel telezsúfolt várat a katonák kifosztották.
  6. Gyermekei a Domini de Cruce nevet kapták.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b BnF források. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Bessenyei József: A Nádasdyak. Budapest, 2005. Esterházy Júlia Anna, gróf - Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár (hozzáférés: 2014. június 6.)
  3. Schloss Pottendorf Ausflugsziel, chp-austria.at

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Elődje:
gr. Zrínyi Miklós
Zala vármegye főispánja
1665. október 18.1670. szeptember 3.
Zala vármegye címere
Utódja:
gr. Zrínyi Ádám