Nádasdy Ferenc (főúr)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nádasdy Ferenc
Block Nádasdy 1656.jpg
A Magyar Királyság országbírója
Hivatali idő
1655. június 29. – 1670. szeptember 3.
Előd Csáky László
Utód Forgách Ádám
Született

Csejte
Elhunyt1671. április 30. (48 évesen)[1]
Bécs
Szülei Judit, Baronesse Forgách de Ghymes et Gács
Graf Pál Nádasdy de Nádasd et Fogarasföld
Házastársa Anna Julia Esterházy de Galántha
Gyermekei
  • Gräfin Maria Magdolna Nádasdy de Nádasd et Fogarasföld
  • Ferenc Nádasdy de Nádasd et Fogarasföld
  • Erzsebet Christine, Gräfin Nádasdy de Nádasd et Fogarasföld
Foglalkozás jogász
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasdy Ferenc témájú médiaállományokat.
Nádasdy Ferenc országbíró és neje, Esterházy Julianna
Disambig.svg „Nádasdy Ferenc” lehetséges további jelentéseiről lásd: Nádasdy Ferenc (egyértelműsítő lap).

Nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy III. Ferenc (Csejte, 1623. január 14. – Bécs, 1671. április 30.) főnemes, országbíró, Zala- és Somogy vármegye örökös főispánja, nagy műveltségű mecénás, a Wesselényi-féle összeesküvés egyik résztvevője, amelyért fej- és jószágvesztéssel fizetett.

Családja[szerkesztés]

Nádasdy Pál és Révay Judit fia. Nevét apai nagyapja (Nádasdy II. Ferenc, Báthori Erzsébet férje) után kapta. Gondos nevelésben részesült, külföldi tanulmányútjait Itáliában tette és sienai peregrinációról[m 1] 1642-ben tért haza. Hazatérése után áttért a protestáns (evangélikus) hitről a katolikus hitre[m 2] felesége gróf Esterházy Júlia Anna[m 3] – gróf Esterházy Miklós nádor és Nyáry Krisztina leánya volt – kedvéért.[3] A házasságból 14 gyermeke született, akik közül a felnőtt kort heten érték meg.

Ismert fiai:

  • István 1669-ben Vas vármegye főispánja lett.
  • László 1710-ben csanádi püspök, majd 1713-ban győri nagy-prépost.
  • Tamás 1713-ban somogyi főispán, 1715-ben koronaőr
  • Ferenc (IV.) a rajnai hadsereg tábornoka lett és ő szerezte meg a felsőlendvai és lepsényi uradalmakat.

Nagy műveltségű mecénás[szerkesztés]

Tudományszeretetének emlékét őrzi az általa pottendorfi nyomdájában, saját költségén kinyomatott törvénygyűjtemény (1685) és a Mausoleum pot. regum Hungaria című díszmunka.

Politikai karrierje[szerkesztés]

1633-tól Vas vármegye főispánja volt, 1644-től királyi tanácsos. III. Ferdinánd 1646-ban királyi főudvarmesterré nevezte ki. Ő építtette a sárvári vár dísztermét, a piano nobile-t (1653). Szoros kapcsolatban állt II. Rákóczi György erdélyi fejedelemmel 1650 és 1655 közötti időszakban. 1655-től 1670-ig országbíró, 1667-től Wesselényi Ferenc nádor halála után királyi helytartóvá nevezték ki. Az ország többi vezetőjével együtt támogatta Zrínyi Miklósnak a török kiűzésére vonatkozó terveit. Hatalmas vagyona miatt, a kortársai „a magyar Croesus"-nak („der ungarische Crösus“) nevezték.

1664. július 26-27-én Körmendnél részt vett a törökök ellen vívott csatában, ahol a magyar-horvát erőket vezette.

A Wesselényi-összeesküvés részese[szerkesztés]

Nádasdy Ferenc 1655. június 29. – 1670. szeptember 3. között országbíró

A magyar szempontból elégtelen 1664. évi vasvári béke, valamint I. Lipót önkényuralma ellen az elégedetlenség még a főurak körében is megnövekedett, ezért 1665-ben Nádasdy Ferenc országbíró is csatlakozott a Wesselényi-összeesküvéshez Wesselényi Ferenc nádor, Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc Kristóf mellett. Nevéhez köthető az a röpirat amely 1668-ban készült el Oratio az ország négy rendjéhez címmel. Ebben a rendi intézményrendszer mellett érvel és elutasítja az abszolutizmust. 1670 márciusában Besztercebányára összehívott egy rendi gyűlést, amellyel az országgyűlés összehívását célozta meg. A vármegyék az összejövetelen küldöttekkel képviseltették magukat.[m 4] Az összejövetelen a résztvevők Nádasdy Ferenc nádorrá választását sürgették. Ezek alapján világossá vált, hogy a bécsi udvar abszolutizmust erősítő törekvéseinek az útjában a legfőbb akadály Nádasdy országbíró volt. A nyílt törés az udvar és az országbíró között ezen a besztercebányai összejövetelen következett be. Ez lett Nádasdy perbefogásának és letartóztatásának és kivégzésének az előidézője.

A Wesselényi-összeesküvés mártírjai és kivégzésük

1670 szeptemberében pottendorfi kastélyában[m 5][4] tartóztatták le.

Az összeesküvés leleplezése után bár kegyelmet kért (hiába jártak közben megkegyelmeztetése érdekében rokonai és barátai, sőt a pápa is), az országon kívül és idegen törvények szerint ítélő bíróság minden méltóságaitól és javaitól megfosztotta, majd lefejezték.

Teljes vagyonát a kincstár javára elkobozták és még gyermekei nevét is megváltoztatták.[m 6]

A Nádasdy család az ő fiúutódaiban élt tovább.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ A diákok külföldi egyetemjárását nevezték így, de természetesen csak a jómódú nemesi családok engedhették meg gyermekeiknek ezt a magas szintű tudásszerzést.
  2. ↑ Ezzel végleg megszűnt a Dunántúlon és Horvátországban a protestáns arisztokrácia
  3. ↑ Élt: 1630. február 28. – 1669. január 22. között. Általa kapta meg öccse, Esterházy Pál nádor férjének birtokait (Forrás: Pater Gratian Leser: Aus der Vergangenheit der Gemeinde Deutschkreutz Archiválva 2015. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (53. oldal) - 1951 (német nyelven) hozzáférés: 2014. június 6.).
  4. ↑ Mint országbírónak neki erre törvényes felhatalmazása volt. Nádasdy korábban 1667-ben jelezte a királynak az országgyűlés összehívásának a szükségességét.
  5. ↑ A hatalmas értékkel telezsúfolt várat a katonák kifosztották.
  6. ↑ Gyermekei a Domini de Cruce nevet kapták.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ Genealogics (angol nyelven), 2003. (Hozzáférés: 2022. december 28.)
  3. ↑ Bessenyei József: A Nádasdyak. Budapest, 2005. Esterházy Júlia Anna, gróf - Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár (hozzáférés: 2014. június 6.)
  4. ↑ Schloss Pottendorf Ausflugsziel, chp-austria.at

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • Nádasdladány, Nádasdy-kastély története., mag.hu
  • Nádasdy-kastély, Nádasdladány, nemzetimuemlek.hu
  • Bibliográfia Nádasdy Ferenc életére, politikai és mecénási tevékenységére, nadasdy.barokkudvar.hu
  • Lieszkovszky József: Nádasdi, Zrinyi és Frangepán a vérpadon. 1671; szerzői, Bp., 1884
  • Aussführliche und warhafftige Beschreibung wie es mit denen Criminal-Processen, und darauff erfolgten Executionen wider die drey Graffen Frantzen Nadassdi, Peter von Zrin und Frantz Christophen Frangepan, eigentlich hergangen / A Wesselényi-összeesküvés. Beszámoló a perről és a kivégzésekről; szerk. W. Salgó Ágnes, tan. G. Etényi Nóra; német szövegford. Magyar László András, tanford. Rákóczi Katalin, Kovács László; Helikon–OSZK, Bp., 2005 (Magyar Helikon)
  • Viskolcz Noémi: A mecenatúra színterei a főúri udvarban. Nádasdy Ferenc könyvtára; SZTE–Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, Szeged–Bp., 2013 (A Kárpát-medence koraújkori könyvtárai)
  • Viskolcz Noémi: Nádasdy Ferenc (1623–1671) nyomdái; Argumentum, Bp., 2015 (A Magyar könyvszemle és a MOKKA-R Egyesület füzetei)
  • Köllő Zsófia: Fikció, nyelv, politika. Szempontok a Nádasdy-Mausoleum és recepciójának értelmezéséhez; Egyetemi Műhely–Bolyai Társaság, Kolozsvár, 2017 (Doktori dolgozatok. Bolyai Társaság)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Elődje:
gr. Zrínyi Miklós
Zala vármegye főispánja
1665. október 18. – 1670. szeptember 3.		Zala vármegye címere
 Utódja:
gr. Zrínyi Ádám


Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nádasdy_Ferenc_(főúr)&oldid=24233239”