Nádasdy Ferenc (főúr)
| Nádasdy Ferenc | |
 | |
| A Magyar Királyság országbírója | |
| Hivatali idő 1655. június 29. – 1670. szeptember 3. | |
| Előd | Csáky László |
| Utód | Forgách Ádám |
| Született |
1623. január 14.[1] Csejte |
| Elhunyt | 1671. április 30. (48 évesen)[1] Bécs |
| Házastársa | Anna Julia Esterházy de Galántha |
| Foglalkozás | jogász |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasdy Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy III. Ferenc (Csejte, 1623. január 14. – Bécs, 1671. április 30.) főnemes, országbíró, Zala- és Somogy vármegye örökös főispánja, nagy műveltségű mecénás, a Wesselényi-féle összeesküvés egyik résztvevője, amelyért fej- és jószágvesztéssel fizetett.
Családja[szerkesztés]
Nádasdy Pál és Révay Judit fia. Nevét apai nagyapja (Nádasdy II. Ferenc, Báthori Erzsébet férje) után kapta. Gondos nevelésben részesült, külföldi tanulmányútjait Itáliában tette és sienai peregrinációról[m 1] 1642-ben tért haza. Hazatérése után áttért a protestáns (evangélikus) hitről a katolikus hitre[m 2] felesége gróf Esterházy Júlia Anna[m 3] – gróf Esterházy Miklós nádor és Nyáry Krisztina leánya volt – kedvéért.[2] A házasságból 14 gyermeke született, akik közül a felnőtt kort heten érték meg.
Ismert fiai:
- István 1669-ben Vas vármegye főispánja lett.
- László 1710-ben csanádi püspök, majd 1713-ban győri nagy-prépost.
- Tamás 1713-ban somogyi főispán, 1715-ben koronaőr
- Ferenc (IV.) a rajnai hadsereg tábornoka lett és ő szerezte meg a felsőlendvai és lepsényi uradalmakat.
Nagy műveltségű mecénás[szerkesztés]
Tudományszeretetének emlékét őrzi az általa pottendorfi nyomdájában, saját költségén kinyomatott törvénygyűjtemény (1685) és a Mausoleum pot. regum Hungaria című díszmunka.
Politikai karrierje[szerkesztés]
1633-tól Vas vármegye főispánja volt, 1644-től királyi tanácsos. III. Ferdinánd 1646-ban királyi főudvarmesterré nevezte ki. Ő építtette a sárvári vár dísztermét, a piano nobile-t.(1653). Szoros kapcsolatban állt II. Rákóczi György erdélyi fejedelemmel 1650 és 1655 közötti időszakban. 1655-től 1670-ig országbíró, 1667-től Wesselényi Ferenc nádor halála után királyi helytartóvá nevezték ki. Az ország többi vezetőjével együtt támogatta Zrínyi Miklósnak a török kiűzésére vonatkozó terveit. Hatalmas vagyona miatt, a kortársai „a magyar Croesus"-nak („der ungarische Crösus“) nevezték.
1664. július 26-27-én Körmendnél részt vett a törökök ellen vívott csatában, ahol a magyar-horvát erőket vezette.
A Wesselényi-összeesküvés részese[szerkesztés]
.jpg)
A magyar szempontból elégtelen 1664. évi vasvári béke, valamint I. Lipót önkényuralma ellen az elégedetlenség még a főurak körében is megnövekedett, ezért 1665-ben Nádasdy Ferenc országbíró is csatlakozott a Wesselényi-összeesküvéshez Wesselényi Ferenc nádor, Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc mellett. Nevéhez köthető az a röpirat amely 1668-ban készült el Oratio az ország négy rendjéhez címmel. Ebben a rendi intézményrendszer mellett érvel és elutasítja az abszolutizmust. 1670 márciusában Besztercebányára összehívott egy rendi gyűlést, amellyel az országgyűlés összehívását célozta meg. A vármegyék az összejövetelen küldöttekkel képviseltették magukat.[m 4] Az összejövetelen a résztvevők Nádasdy Ferenc nádorrá választását sürgették. Ezek alapján világossá vált, hogy a bécsi udvar abszolutizmust erősítő törekvéseinek az útjában a legfőbb akadály Nádasdy országbíró volt. A nyílt törés az udvar és az országbíró között ezen a besztercebányai összejövetelen következett be. Ez lett Nádasdy perbefogásának és letartóztatásának és kivégzésének az előidézője.
1670 szeptemberében pottendorfi kastélyában[m 5][3] tartóztatták le.
Az összeesküvés leleplezése után bár kegyelmet kért (hiába jártak közben megkegyelmeztetése érdekében rokonai és barátai, sőt a pápa is), az országon kívül és idegen törvények szerint ítélő bíróság minden méltóságaitól és javaitól megfosztotta, majd lefejezték.
Teljes vagyonát a kincstár javára elkobozták és még gyermekei nevét is megváltoztatták.[m 6]
A Nádasdy család az ő fiúutódaiban élt tovább.
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ A diákok külföldi egyetemjárását nevezték így, de természetesen csak a jómódú nemesi családok engedhették meg gyermekeiknek ezt a magas szintű tudásszerzést.
- ↑ Ezzel végleg megszűnt a Dunántúlon és Horvátországban a protestáns arisztokrácia
- ↑ Élt: 1630. február 28. – 1669. január 22. között. Általa kapta meg öccse, Esterházy Pál nádor férjének birtokait (Forrás: Pater Gratian Leser: Aus der Vergangenheit der Gemeinde Deutschkreutz Archiválva 2015. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (53. oldal) - 1951 (német nyelven) hozzáférés: 2014. június 6.).
- ↑ Mint országbírónak neki erre törvényes felhatalmazása volt. Nádasdy korábban 1667-ben jelezte a királynak az országgyűlés összehívásának a szükségességét.
- ↑ A hatalmas értékkel telezsúfolt várat a katonák kifosztották.
- ↑ Gyermekei a Domini de Cruce nevet kapták.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Bessenyei József: A Nádasdyak. Budapest, 2005. Esterházy Júlia Anna, gróf - Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár (hozzáférés: 2014. június 6.)
- ↑ Schloss Pottendorf Ausflugsziel, chp-austria.at
Források[szerkesztés]
- Jankovich Miklós: Újabb források a Wesselényi-féle hűtlenségi per történetéhez. Levéltári Közlemények: (kiadó nélkül). 1975.
- Magyar Nagylexikon Mer-NYk. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001.
- Benczédi László: A Wesselényi-féle rendi szervezkedés kibontakozása (1666-1668) A francia szövetség terve, tti.btk.mta.hu
További információk[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Nádasdladány, Nádasdy-kastély története., mag.hu
- Nádasdy-kastély, Nádasdladány, nemzetimuemlek.hu
- Bibliográfia Nádasdy Ferenc életére, politikai és mecénási tevékenységére, nadasdy.barokkudvar.hu
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
| Elődje: gr. Zrínyi Miklós |
|
Utódja: gr. Zrínyi Ádám |
.svg)
|