Körmend

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Körmend
A Batthyány–Strattmann kastély
A Batthyány–Strattmann kastély
Körmend címere
Körmend címere
Körmend zászlaja
Körmend zászlaja
Becenév: Az Őrség kapuja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
Jogállás város
Polgármester Bebes István (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 9900
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség11 236 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség216,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület52,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Körmend (Magyarország)
Körmend
Körmend
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 00′ 40″, k. h. 16° 36′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 40″, k. h. 16° 36′ 21″
Körmend (Vas megye)
Körmend
Körmend
Pozíció Vas megye térképén
Körmend weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Körmend témájú médiaállományokat.

Körmend (németül: Kirment, szlovénül: Kermendin, vendül: Karmadén) Rába-parti város Vas megyében, a megye Körmendi járásának székhelye, jelentős történeti események színhelye. Mivel a központján áthalad a Dunántúl egyik fő tranzitútvonala, a 8-as főút, ennek következtében erős a közúti forgalmi terhelése is. Földrajzilag a Nyugat-magyarországi peremvidék, azon belül pedig a Vas–Soproni-síkság, Rábai teraszos sík részét képezi.

Fekvése[szerkesztés]

A Rába völgyében, annak bal parti oldalán terül el, a Pinka torkolatának közelében. A nyugati országhatár közelében fekvő jelentős közúti forgalmi csomópont.

A szomszédos települések: észak felől Rádóckölked, északkelet felől Magyarszecsőd, kelet felől Molnaszecsőd és Döröske, délkelet felől Szarvaskend, Nagymizdó és Katafa, dél felől Nádasd, délnyugat felől Halogy és Csákánydoroszló, nyugat felől Kemestaródfa és Magyarnádalja, északnyugat felől pedig Harasztifalu.

Megközelítése[szerkesztés]

A városon végighúzódik, kelet-nyugati irányban a 8-as főút, így az a legfontosabb közúti elérési útvonala az ország távolabbi részei felől éppúgy, mint Ausztria irányából. A megyeszékhely Szombathely irányából a 86-os főúton érhető el a legegyszerűbben, Zala megye felől pedig a 76-os főúton közelíthető meg, bár ez utóbbi főút közvetlenül nem érinti: még Nádasd előtt véget ér, beletorkollva a 86-os útba.

A környező települések közül Jákkal (és azon keresztül Szombathellyel) a 8707-es út, Rádóckölkeddel és Egyházasrádóccal a 8722-es út, Pinkamindszenttel pedig a 8708-as út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a várost a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal és a Körmend–Zalalövő-vasútvonal érinti, közös itteni megállási pontjuk Körmend vasútállomás, mely a belváros északkeleti részén helyezkedik el.

Története[szerkesztés]

Nevének eredete[szerkesztés]

Egy 1238. évi oklevél említi legkorábbról Villa Curmend terra regist, vagyis Körmend falut, mely akkor királyi birtok volt. Neve a csagataj türk Kärmän - vár, illetve erődített vízi átkelőhely értelmű szóból eredeztethető.

Középkor[szerkesztés]

A tatárjárás után IV. Béla a megfogyatkozott lélekszámú településnek – melynek akkor már várát (Arx Körmend), templomát is említették – 1244. október 28-án kibocsátott oklevélben városi kiváltságokat adományozott, melyet V. István 1270-ben, Károly Róbert pedig 1328-ban megerősített a vámmentességre, bíróválasztásra, örökösödési jogra vonatkozó pontokkal együtt. 1345-ben I. Lajos király megerősítette polgárai vámmentességét. Tizenkét évvel később egy írásos forrás „civitasként”, azaz a királyi városként említette, ekkor bírája, esküdt polgárokból álló tanácsa volt. A középkori városképet mindenekelőtt a területén fekvő egyházi épületek határozták meg. A Szent Márton-templomot az őslakosok emelhették, a Szent Erzsébet-templom viszont a hospesek, a német telepesek városrészén állott. Az Ágoston-rendiek Szűz Mária-kolostora évszázadokig Körmend meghatározó építményei közé tartozott. Körmenden a középkorban plébániai iskola is működött.

Körmend Zsigmond király uralkodásának idején szűnt meg királyi birtok lenni. Ekkor Ellerbach János tulajdona, majd 1412-ben Szécsi Péter kéri beíratását az oppidiumba, azaz mezővárosba, de 1430-ban már a Széchényiek bírják. 1497-ben II. Ulászló az egész ország területére vámmentességet biztosít az itt élő kereskedőknek, s ekkor már számottevő országos vásárokat is tartanak, ami jelentős kézművesréteg jelenlétét is feltételezi. E korban a város erődített hellyé, fontos központtá válik. 1514-ben a vár és a város Erdődi Bakócz Tamásé.

Mohács után[szerkesztés]

1548-ban Körmend Tarnóczy András birtokába kerül, de az Erdődyek 1565-ben visszavásárolják, s az övék is marad jó ideig. A 16. században Körmend városképe a megváltozott helyzetet tükrözve alaposan átalakult. A várost palánkkal, árokkal vették körül. A település északkeleti sarkán az előző évszázadban az Ellerbachok vagy a Szécsiek emelte várkastélyt bástyákkal, fallal és kapuval megerősítették. A város 1595-ben Kaszaházi Joó János perszonális tulajdona, akitől az Illésházi perbe keveredvén II. Rudolf király elkobozza, majd 1604-ben Batthyány Ferenc főlovászmesterének ajándékozta. A vár és a város története ettől az évtől kezdődően közel 300 évig összekapcsolódik a Batthyány család történetével. A török veszély fokozódása miatt Batthyány Ádám Körmendet végvárrá nyilvánítja, s lakóinak hajdú kiváltságot ad, de egyúttal katonai szolgálatra is kötelezi őket. Jeles dátum Körmend történetében 1664. július 26-27., a körmendi csata napja. Ahmed Köprülü nagyvezír a Rába átjáróit akarta elfoglalni, hogy hatalmas seregével Bécs felé nyomuljon. A védősereg (francia, horvát, német, osztrák és magyar csapatok) július 26-án ezeket a pontokat megszállta, és a várból ágyútűz alá vette a jobb parton táborozó törököket. Másnap az átkelést meghiúsították. A csata hadászati szempontból nem volt jelentős, de hatása lett a szentgotthárdi ütközet kimenetelére.

Körmend a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcból is kivette a részét. Többször cserélt gazdát az immár palánkjától megfosztott város, miközben házait és a várát is porig felégették. Az 1716-os év fordulat a település életében. A Batthyányiak Körmendet a majorátus központjává tették, innen irányították körmendi, németújvári, kanizsai, dobrai, trautmansdorfi domíniumaikat. Ekkor kezdődik meg a vár főúri kastélyegyüttessé való bővítése, átalakítása, mely Batthyány Lajos országnádor nevéhez fűződik. A napóleoni háborúk során vonuló seregek Körmendet sem kerülték el, különféle francia ezredek szállták meg a várost. 1809-ben a Francia Birodalom legkeletibb pontja Körmend városa volt. 1848-ban különösebb hadi események nem történnek itt, csupán néhány napig tartózkodik a városban Nugend tábornok 10 000 fős seregével és 36 ágyújával.

A kiegyezést követően 1871-ben elvesztette eddigi városi rangját, de megtartotta a térségen belüli vezető szerepét, és továbbra is a járás közigazgatási központja maradt. Ebben az időben jelentős kereskedelemmel rendelkező város, az ipari fejlődése azonban elmaradt. 1872-ben megnyílt a Szombathely-Grác közötti vasútvonal, mely Körmenden vezetett keresztül, majd 1899-ben Körmend-Németújvár és 1907-ben Körmend-Muraszombat között is megindult a vasúti forgalom.

20. század[szerkesztés]

Kisebb, mezőgazdasági termékek feldolgozását biztosító üzemek épültek. Gőzfűrész, gőzmalom, ecetgyár, húsfeldolgozó, téglagyár, gazdasági gépgyár és cementgyár is működik Körmenden. A város villamosítása 1911-ben indult meg.

Az első világháborút követően Körmend természetes vonzáskörzete leszűkült, határmentivé válása a fejlődést hátráltató tényezővé vált. A két világháború közt a település fejlődése lelassult. A 2. világháborút követően, kezdetben a nyugati határövezeti elhelyezkedéséből adódóan, ez tovább folytatódott. A hetvenes évek elejétől - részben az ország gazdasági fejlődése, részben a nemzetközi feszültség enyhülése és a turizmus fellendülésének hatására - a település dinamikus fejlődésnek indult. Az előzőkben jelzett társadalmi-gazdasági változásokra érzékeny helyi- és megyei vezető szervek alkotó együttműködésével a település városi szintre történő fejlesztésének tervezési munkái megindultak. A ZALATERV tervezőcsoportja Kiss Tamás főmérnök irányításával vizsgálta meg Körmend kistérségi és települési körülményeit (adottságait, lehetőségeit és állapotát), s ezekre alapozva dolgozta ki mind a térség, mind Körmend fejlesztési és rendezési terveit. Ennek a keretében készült el Körmend várossá fejlesztési programja és a leendő városközpont rendezési terve (1973). 1978. december 31-én Körmendet várossá nyilvánították. A fejlesztési és rendezési tervek fő elképzelései (például a 8. sz út menti rekonstrukció, közlekedési és közműfejlesztések, stb.) napjainkban már megvalósultak, mások - némi korszerűsítő módosítással - a város további tervszerű fejlesztését szolgálják. 1980. augusztus 20-án került sor a 86-os főút várost elkerülő szakaszának átadására és az új Rába-híd avatására. A szalagot Cseri István közlekedési és postaügyi miniszterhelyettes vágta át. A körmendiek részéről Illés Imre városi tanácselnök vette át jelképesen az objektumokat Szabó Zoltán megyei közúti (KPM) igazgatótól, aki elmondta: a 86-os elkerülő és az új híd akkori áron 115 millió forintba került.[3] Az új ártéri és Rába híd és tehermentesítette az egynyomon járható belvárosi Rába hidat.

Idegen elnevezései[szerkesztés]

Németül Kirment, szlovénül Kermendin, vendül Karmadén a város neve. Horvátul két neve van. A szentpéterfai horvátok Kermiennek, a horvátlövői horvátok Kirmiednek hívták.[4]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,6%-a magyarnak, 1,1% németnek, 1,1% cigánynak, 0,2% horvátnak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,6%, református 4,8%, evangélikus 4,1%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 5,8% (24,8% nem nyilatkozott).[13]

Képek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

A Batthyány–Strattmann kastély
A Batthyány–Strattmann-kastély

A város főterén található dór oszlopon nyugvó földgömbön áll Szűz Mária szobra, melyet Batthyány Fülöp herceg készíttetett szülei emlékére 1822-ben. Glóriáját a város világíttatta ki dr. Batthyány-Strattmann László előtti tisztelgésül.

  • Heiszig-ház

A 19. században a két különálló épület a gazdag Heiszig kereskedőcsalád és a Vas Megyei Takarékpénztár tulajdona volt. A század végén építették össze őket eklektikus stílusban.

  • Református templom

Épült 1788-ban. Belső falát Haranghy Jenő freskói díszítik. Késő barokk stílusú tornyát 1825-ben emelték.

  • Evangélikus templom

A református templom tőszomszédságában álló, neogótikus stílusú templom 1888 óta a város ékessége.

  • A világháború áldozatainak emlékműve

A Hősök terén áll, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása.

  • Kölcsey Utcai Általános Iskola

Korábban sörfőzde működött a telkén, a polgári iskolát 1902-ben építették. 1944-ben a Ludovika Akadémiának, majd az orosz hadikórháznak adott helyet.

  • Menekülttábor

Híres körmendiek[szerkesztés]

  • A kastélyegyüttes egyik épületében rendezte be szemkórházát a boldoggá avatott dr. Batthyány-Strattmann László.
  • Itt született Wagner Emil, a Wellhello billentyűse.
  • Innen indult a Soulwave zenekar. Tagjai közül hárman a mai napig Körmenden élnek.

Sport[szerkesztés]

Körmend Kosárlabda Club Kft.[szerkesztés]

A kosárlabdacsapat jelenlegi támogatója az Egis Körmend. 1962-ben alakult a klub és háromszoros bajnoki (1987, 1996, 2003) és hétszeres kupagyőzelemmel (1990, 1993–1995, 1997, 1998, 2016) büszkélkedhet.

További sportegyesületek[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

A település az irodalomban[szerkesztés]

A város az egyik helyszíne Szamos Rudolf Kántor nyomoz című bűnügyi regényének: egy itt elkövetett, és a legendás nyomozókutya segítségével felderített bűncselekmény-együttes (ékszerbolti betöréses lopás, majd emberölés) a Kántor életét bemutató kötet egyik lényeges epizódja. Ugyan a város nem teljes névvel, csak kezdőbetűs rövidítéssel szerepel a könyvben, de egyértelműen azonosítható, többek között azáltal, hogy a szerző a határszéli járás Rába-menti székhelyeként említi, szóba hozza egykori birtokosait, a Batthyány családot és az általuk építtetett folyóparti várkastélyt is.

Körmendi oldalak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Körmend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. Kozma Gábor (2012. augusztus 19.). Elhallgatott Szent István. Vas Népe. (Hozzáférés ideje: 2012. augusztus 21.)  [halott link]
  4. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  5. Körmend települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Körmend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  7. Körmend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  8. Körmend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  9. Körmend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  10. A hivatkozott forrásból legalább egy jelölő szervezet teljes neve nem állapítható meg.
  11. Körmend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  12. Körmend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  13. Körmend Helységnévtár
  14. A Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum honlapja. [2013. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 21.)

Források[szerkesztés]

  • Enciklopédia Britannica Hungarica CD vers. 2005.
  • Officina egyetemes lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest: Officina Nova. 1994. ISBN 963-8185-87-2
  • Körmend Város általános rendezési terve (1973) Vas-m. Levéltár
  • Körmend városközpont rendezési terve 1973) Vas-m. Levéltár
  • Kiss Tamás: tervezői archivum (KT_Archiv VeML alatt, jelenleg zárolt) Veszprém Megyei Levéltár

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Körmend
A Wikimédia Commons tartalmaz Körmend témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]