Hámortó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hámortó (Hammerteich)
Hámortó
Hámortó
Közigazgatás
Ország Ausztria
Rang Léka településrésze
Polgármester Werner Brenner
Irányítószám 7442
Körzethívószám 02616
Forgalmi rendszám OP
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hámortó (Ausztria)
Hámortó
Hámortó
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 24′ 35″, k. h. 16° 26′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 35″, k. h. 16° 26′ 05″

Hámortó (németül Hammerteich) Léka településrésze Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőpulyai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A kőszegi határátkelőtől 5 km-re nyugatra, a Kőszegi-hegység északi lábánál fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Hámor neve régi vaskohóra utal. Tó neve a német Teich magyarosításával keletkezett és a Gyöngyös patak vízének felduzzasztásával próbálták magyarázni.

Története[szerkesztés]

A falu az egykori "Hámor" és "Tó" falvak egyesítéséből keletkezett. Hámor neve régi vaskohóra utal, egyesek szerint ez volt a múltban említett "Vasverőszék" nevű település. Határában papírmalom és fűrészmalom is működött, melyről "Alsó-Fűrész" néven is emlegették. Határában feküdt a 15 éves háborúban elpusztult "Sáfrányfalva" nevű település.

Vályi András szerint " HÁMOR. vagy Hamer, Hamisdorf. Német falu Vas Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Borostyánkőhöz mint egy mértföldnyire, Lokenhausznak szomszédságában, mellynek filiája. Határja néhol sovány, ’s egy részét a’ víz áradás is járja. TAJCH. Vas Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság. " [1]

Fényes Elek szerint " Hammer, német falu, Vas vármegyében, Léka mellett, 200 kath. lak. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Kőszeg. Teucht, német falu, Vas vgyében, Léka mellett, 95 kath. lak. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Kőszeg. " [2]

Vas vármegye monográfiája szerint „Hámor és Tó a Gyöngyös patak mellett, a tervezett kőszeg-aspangi vasútvonal mentén fekszik, 61 házzal és 327 németajkú r. kath. lakossal. Postája és távírója Léka. Kath. temploma 1885-ben épült. Lakosai a földmívelésen kívül fakereskedéssel foglalkoznak. A lékai uradalomhoz tartozott.”[3]

1910-ben 359, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus temploma a hámori falurészen 1746-ban Szent Péter és Pál tiszteletére épült, 1885-ben megújították.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.