Pinkatótfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pinkatótfalu (Winten)
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Monyorókerék településrésze
Járás
Alapítás éve1221
Polgármester Walter Strobl (ÖVP)
Irányítószám 7521
Forgalmi rendszám GS
Népesség
Teljes népesség73 fő +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság223 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pinkatótfalu (Ausztria)
Pinkatótfalu
Pinkatótfalu
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 07′, k. h. 16° 26′Koordináták: é. sz. 47° 07′, k. h. 16° 26′
A Wikimédia Commons tartalmaz Pinkatótfalu témájú médiaállományokat.

Pinkatótfalu (németül: Winten) Monyorókerék településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Myonyorókeréktől 2 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1221-ben "Villa Sclavorum" néven említik először. 1297-ben "Tothfolu", 1369-ben és 1496-ban "Touthfalu, Thothfalw", 1489-ben "Locus Lupisdorff supra poss. Thotfalu vocatam versus poss. Zenthkatherina" alakban említik.[1] Ősi szlávok lakta település volt, mely messze megelőzve a horvát betelepülést talán már a magyar honfoglalás előtt is létezett. A monyorókeréki váruradalom része volt.

III. András király 1297-ben más birtokokért cserébe az uradalommal együtt Héderváry Jakab mesternek a Németújvári grófok ősének adományozta. 1369-ben I. Lajos király mint királyi birtokot udvari vitézének, Ellerbach Vilmosnak adta. 1496-ban a monyorókeréki uradalmat Erdődy Bakócz Tamás esztergomi érsek vásárolta meg, majd 1517-ben birtokainak felosztása után a monyorókeréki uradalom unokaöccsének Erdődy Péternek jutott. 1556-ban Erdődy Péter az uradalommal együtt Zrínyi Miklósnak adta zálogba. A Zrínyiek 1613-ig maradtak birtokosai, amikor Erdődy Tamás a birtokot visszaváltotta.

1720-ban 10 portát számláltak a településen. 1787-ben 20 háza és 111 lakosa volt. 1828-ban 19 házában 125 lakos élt. 1857-ben 25 házat és 143 lakost találtak itt.

Vályi András szerint „TÓTFALU. Wieden. Vas Várm. földes Ura Gr. Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, 521fekszik Sz. Péterfalvához nem meszsze, mellynek filiája; határja hegyes, fája, legelője, és eladásra módgya van.”[2]

Fényes Elek szerint „Tótfalu, horvát falu, Vas vmegyében, Monyorokkerék mellett, 116 kath. lak. F. u. gr. Erdődy. Ut. post. Szombathely.”[3]

Vas vármegye monográfiája szerint „Tótfalu (Winten), 38 házzal és 199 r. kath. vallású, németajkú lakossal. Postája Monyorókerék, távirója Szombathely. Határában fogják elvezetni a tervezett pinka-mindszent-szombathelyi vasútvonalat. Kath. kápolnája 1746-ban épült.”[4]

1910-ben 188, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték. 1971-ben közigazgatásilag Monyorókerékhez csatolták. 2001-ben 80 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1951-ben épült.
  • A Hegyikápolnát 1724-ben építették.
  • A beledi út mellett egy Szent Flórián-kápolna is áll.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye