1556
| 1556 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1556 |
| Ab urbe condita | 2309 |
| Bahái naptár | -288 – -287 |
| Berber naptár | 2506 |
| Bizánci naptár | 7064 – 7065 |
| Buddhista naptár | 2100 |
| Burmai naptár | 918 |
| Dzsucse-naptár | -355 |
| Etióp naptár | 1548 – 1549 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1611 – 1612 |
| Shaka Samvat | 1478 – 1479 |
| Kali-juga | 4657 – 4658 |
| Holocén naptár | 11556 |
| Iráni naptár | 934 – 935 |
| Japán naptár | 2216 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4252–4253 |
| Kopt naptár | 1272 – 1273 |
| Koreai naptár | 3889 |
| Muszlim naptár | 963 – 964 |
| Örmény naptár |
1005 ԹՎ ՌԵ |
| Thai szoláris naptár | 2099 |
| Zsidó naptár | 5316 – 5317 |
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század
Évtizedek: 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek – 1570-es évek – 1580-as évek – 1590-es évek – 1600-as évek
Évek: 1551 – 1552 – 1553 – 1554 – 1555 – 1556 – 1557 – 1558 – 1559 – 1560 – 1561
Tartalomjegyzék
Események[szerkesztés]
Határozott dátumú események[szerkesztés]
- január 1–25. – A pozsonyi országgyűlés 4. tc.-e elrendeli, hogy az urak és nemesek is adózzanak a várak megerősítésére.[1]
- január 16. – V. Károly lemond a német-római császári címről, s ezzel a Habsburg család két házra szakad.
- június 11. – július 30. – Szigetvár harmadik ostroma. (K)Hadim Ali basa, budai pasa 25000-es sereggel(Istvánffy a harcokat követően 50 évvel teszi erre a kétségtelenül magas számra) ostromolja az 1000 fegyveressel és 2000 civil lakossal védelmezett, Horváth Márk kapitánysága alatt álló erődöt.
- október 23. – Az erdélyi rendek és a lakosság lelkesedésétől kísérve bevonul Kassára az ötesztendős sziléziai száműzetéséből visszatért Izabella királyné és fia, János Zsigmond. (Ezzel visszaáll Erdély portai függése.)[1]
- november 25. – Izabellát Erdély kormányzójának ismerik el János Zsigmond nagykorúsításáig.
Határozatlan dátumú események[szerkesztés]
- ősz – Zrínyi Miklós lemond horvát és szlavón báni tisztségéről.[2]
- az év folyamán –
- Petraf basa – 32 000 fős seregével az élen – beveszi a Kerecsényi László vezetésével kilenc hétig tartott gyulai várat. (A szabad elvonulást ígérő török lemészárolta a magukat megadó keresztények többségét. Kerecsényit fogságba ejtetták, majd Nándorfehérvárott kivégezték.)[3]
- Széchy Margit katonákkal űzi el az utolsó szentgotthárdi apátot.
- Megalakul a bécsi Udvari Haditanács.[1]
- Az 1556. évi kolozsvári diéta a katolikus papok kiűzését rendeli el.
- Az Asztraháni Kánság ellenállás nélkül elfogadja Oroszország fennhatóságát.[4]
Az év témái[szerkesztés]
1556 a tudományban[szerkesztés]
1556 az irodalomban[szerkesztés]
Születések[szerkesztés]
- május 26. – III. Mehmed, az Oszmán Birodalom 13. szultánja († 1603)
Halálozások[szerkesztés]
- január 30. – Tinódi Lantos Sebestyén énekszerző, lantos, a 16. századi magyar epikus költészet jelentős képviselője (* 1510)
- április 26. – Valentin Trotzendorf német pedagógus
- július 31. – Loyolai Ignác katolikus hittudós és misszionárius a Jezsuita rend alapítója. (* 1491)
- november 14. – Giovanni della Casa itáliai költő, író (* 1504)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ^ a b c Buskó András: Ezeréves kapcsolatok. Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Lengyel-Magyar Baráti Kör, Budapest, 2002, 223. p.
- ↑ Varga Szabolcs: Zrínyi Miklós. A szigetvári hős. In.: Rubicon. 2014/2. sz., 8. p., ISSN 0865-6347
- ↑ Rácz Tünde: Gyulai vitézek. In.: Magyar honvéd. XXI. évf., 2010. 3. sz., 79. p.
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 13. köt., IMP-JÓK, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-09-6807-2, 183. oldal
