III. Mehmed oszmán szultán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Mehmed
Mehmed III.jpg

Oszmán szultán
Uralkodási ideje
1595. január 27. – 1603. december 22.
Elődje III. Murád
Utódja I. Ahmed
Életrajzi adatok
Uralkodóház Oszmán-ház
Született 1566. május 26.
Isztambul
Elhunyt 1603. december 22. (37 évesen)
Isztambul
Gyermekei
Édesapja III. Murád
Édesanyja Safiye szultána
III. Mehmed aláírása
III. Mehmed aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Mehmed témájú médiaállományokat.

III. Mehmed (Isztambul, 1566. május 26.Isztambul, 1603. december 22.) az Oszmán Birodalom szultánja 1595-től haláláig.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ifjúkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mehmed 1566. május 26-án született III. Murád fiaként. Ő volt az utolsó oszmán uralkodó, akit még megfelelő módon készítettek fel az uralkodásra: 16-odik életévétől kezdve trónra léptéig Manisában, Nyugat-Anatóliában volt szandzsákbég.[1] (Az utána következő szultánok már mind a szultáni szerájban, Isztambulban nevelkedtek.[1])

Trónra lépése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Murád édesapja halála után, 1595-ben lépett trónra.[2] Trónralépte után mind a 19 fiútestvérét megölette.[2] A testvérgyilkosságokat a oszmán törvények kívánták meg.[1] Csupán 8 évig tartó uralkodása alatt – édesatyjához hasonlóan – alig törődött a kormányügyekkel.[1] A tulajdonképpeni hatalmat a szultán édesanyja (a válide) gyakorolta.[3] A nagyvezírek még gyorsabban váltották egymást, mint III. Murád idejében.[4]

Magyarországi hadjárat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uralkodása alatt folytatódott a tizenöt éves háború.[4] A Porta számára különösen veszélyessé vált a helyzet, amikor a dunai fejedelemségek (Erdély, Moldva, Havasalföld) egyesült hadserege 1595 októberének végén a havasalföldi Gyurgyevónál (Giurgiu) legyőzte az oszmán csapatokat.[4] (A csata során a havasalföldi vajda, Vitéz Mihály kiemelkedő szerepet játszott.[4]) Erdély fejedelme, Báthory Zsigmond a Habsburgok fennhatóságát már az év januárjában elismerte, így a Portának nem volt más választása: érdekeit háborúval kellett megvédenie.[4]

Mehmed Szegedre érkezve 150 000 fős hadával, Dsáfer pasát Szolnokra küldte, maga pedig 1596. szeptember 21-én Eger ellen fordult, melynek őrsége a várat október 13-án feladta.[2] Csak ezután, október 22-én érkezett meg Erdélyből Báthory Zsigmond fejedelem 45 000 fős serege, akikkel a királyi fővezér, Miksa főherceg seregei Mezőkeresztesnél egyesültek.[2] Október 26-27-én a két napig tartó mezőkeresztesi csatában a magyar-osztrák seregek először megfutamították a török sereget, de a szétszéledő és zsákmányt kereső győzteseket a visszatérő török sereg megrohanta és legyőzte.[2] Ez volt egyébiránt az utolsó oszmán győzelem nyílt csatában.[4]

További események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mehmed vezérei tovább folytatták a tizenöt éves háborút.[2] Pálffy Miklós 1598-ban visszafoglalta Győr várát, majd Tatát, Veszprémet és Palotát;[2] Ibrahim, az új nagyvezír ellenben Kanizsát kerítette kézre.[2]

Vitéz Mihály 1601-ben bekövetkezett halála után Moldva és Havasalföld rákényszerültek, hogy az oszmán fennhatóságot újra elismerjék, az osztrákokkal folytatott háború azonban még 1606-ig tartott[4] (amit Mehmed már nem ért meg).

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mehmed viszonylag fiatalon, 1603. december 22-én, 37 évesen halt meg. A trónon fia, I. Ahmed követte.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Matuz József (Josef Matuz): Az Oszmán Birodalom története (eredeti kiadás: Das Osmanische Reich, Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt, 1985), fordította Schweiger István, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990, ISBN 963 05 5387 2, 113. oldal Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> elem, „obt” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  2. ^ a b c d e f g h Bokor József (szerk.). Mohammed (3.), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.) 
  3. Matuz, i.m., 113–114. oldal
  4. ^ a b c d e f g Matuz, i.m., 114. oldal


Elődje:
III. Murád
Oszmán szultán
15951603
Az Oszmán Birodalom címere
Utódja:
I. Ahmed
Elődje:
III. Murád
Kalifa
15951603
Isten arab neve szimbolikus zöld színben
Utódja:
I. Ahmed