Vasnyúlfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vasnyúlfalu (Hasendorf im Burgenland)
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Tobaj településrésze
Járás Burgenland
Polgármester Manfred Kertelics (ÖVP)
Irányítószám 7540
Körzethívószám 03322
Forgalmi rendszám GS
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vasnyúlfalu (Ausztria)
Vasnyúlfalu
Vasnyúlfalu
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 04′ 40″, k. h. 16° 18′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 04′ 40″, k. h. 16° 18′ 00″

Vasnyúlfalu (németül: Hasendorf im Burgenland, horvátul: Zajčje Selo) Tobaj településrésze, egykor önálló község AusztriábanBurgenland tartományban a Németújvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Németújvártól 3 km-re északnyugatra a Strém-patak jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A településen, melynek területe a németújvári Batthyány-uradalomhoz tartozott még a 16. században adott birtokot Batthyány Ferenc (horvát bán) Zaychich Simonnak. Neve 1626-ban egy Baraszovics Péter és Zajchich Katalin közötti peres eljárás jegyzőkönyvében bukkan fel először. A Zaycz családról a települést sokáig „Zaychfalunak” is nevezték. A Baraszovics és Zaych családok azonban, akik még a németújvári perben szerepeltek nyomtalanul eltűntek az idők során. Nem így történt ez a jegyzőkönyvben szintén szereplő a Malich családdal, akiknek utódai még ma is élnek a településen. Közülük ketten névszerint is ismertek, mivel 1642 és 1691 között a németújvári bíróságon esküdtként szerepeltek. 1643-ban 8 ház állt itt 45 lakossal. 1662-ben a Batthyány Kristóf és Batthyány Pál közötti birtokmegosztás során a nyúlfalvi birtok egy és háromnegyed egész és fél puszta szesszióra oszlott, mely végül házasság révén a Draskovich családé lett. 1666-ban 6 háza és 35 lakosa, 1691-ban 7, 1720-ban 5 háza volt. 1745-ben 53, 1787-ben 87, 1812-ben 115 lakosa volt. Egyházilag Vasnyúlfalu a várszentmiklósi plébániához tartozott, melyet a németújvári ferencesek láttak el. 1779-ben a falunak sem harangja, sem temetője nem volt, a halottakat a várszentmiklósi temetőbe temették. Az 1812-es vizitáció talál először temetőt, keresztet és harangot a településen. A gyerekek 1874-ig a szentmiklósi iskolába jártak, ezután Pónicra, majd 1875-től Tobajra. A falu zártkertje a németújvár-tobaji úttól nyugatra feküdt.

Vályi András szerint „ZAICZFALVA. N. Zajnót. Hasendorf. Falu Vas Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Miklósnak szomszédságában, és annak filiája; határja hegyes, nem igen termékeny, ’s az áradások gyakran károsíttyák; szőleje, fája, legelője van.”[1]

Fényes Elek szerint „Zaiczfalva, (Hosendorf), horvát falu, a német-ujvári uradalomban, Vas vmegyében, 108 kath. lak.”[2]

Vas vármegye monográfiája szerint " Nyúlfalu, kis község a Strém patak mellett. A házak száma 27, lakosai horvátok és számuk 164. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távirója Német-Ujvár. Birtokos herczeg Batthyány Fülöp."[3]

1910-ben 157, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben Németcsencs, Horvátcsencs, Pónic és Taródcsencs községekkel együtt Tobajhoz csatolták.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye