Vasvecsés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vasvecsés (Večeslavci)
A vasvecsési Szentlélek-kápolna.
A vasvecsési Szentlélek-kápolna.
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségSzarvaslak
Rang falu
Alapítás éve1365
Polgármester Edvard Mihalič
Irányítószám 9262
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 393 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság233 m
Terület5,14 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Vasvecsés (Szlovénia)
Vasvecsés
Vasvecsés
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 47′ 10″, k. h. 16° 02′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 10″, k. h. 16° 02′ 30″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vasvecsés témájú médiaállományokat.

Vasvecsés (szlovénül: Večeslavci, régen vendül Vočeslavci, németül: Sesseldorf, vagy Sessldorf) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Szarvaslakhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 29 km-re, Felsőlendvától 7 km-re délnyugatra a Vendvidéki-dombság a Goričko területén a Lendva jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1365-ben "Poss. seu villa Wechezloufolua" néven említik először. Felsőlendva várának tartozéka volt.[2] A Széchy család birtoka volt, akik Felsőlendva várát a hozzátartozó 73 faluval, köztük Vecseszlófalvával a mai Vasvecséssel együtt 1365-ben kapták I. Lajos magyar királytól Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért cserébe. A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké.

1836 "Wocseszlavecz" néven szerepelt a hivatalos dokumentumokban 1887-ben kapta jelenlegi nevét magyarosítás útján, azelőtt "Vecseszlavec" néven szerepelt a térképeken.

Vályi András szerint " VECSESZLAVECZ. Horvát falu Vas Várm. földes Ura Gr. Nádasdy Uraság, lakosai többfélék, fekszik Szent-Györgynek szomszédságában, és annak filiája; határja síkos, Stájer Országhoz közel van, szőleje, réttye hasznos, fája is van."[3]

Fényes Elek szerint " Vecseszlavecz, vindus falu, Vas vmegyében, a felső-lendvai uradalomban, 387 kath., 70 evang. lakossal."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Vas-Vecsés, lendvamenti község, 131 házzal és 648 r. kath. és ág. ev. vallásu, vend lakossal. Postája Szarvaslak, távírója Szt.-Gotthárd. Határában fogják elvezetni a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútat. Kath. temploma a XVII. században épült."[5]

A Török- vagy Pestisoszlop.

1910-ben 715, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben először a de facto Vendvidéki Köztársasághoz, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, mely 1929-ben a Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben ismét Magyarországhoz került, majd 1945 után véglegesen Jugoszlávia része lett. 1991-ben, Szlovénia függetlenségének kikiáltása óta Szlovénia része. 2002-ben 393 lakója volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Vasvecsési Szentlélek-kápolna 1829-ben épült. Mai formáját 1928-ben nyerte el, 1996-ban megújították.
  • Itt található a község legrégibb emléke az 1644-ben készített Pestis, vagy Törökoszlop, melyet a török támadás és a pestisjárvány emlékére emeltek.

Híres emberek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. február 1.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye