Felsőlendva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőlendva (Grad)
Felsőlendva látképe
Felsőlendva látképe
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Muravidék
Statisztikai régió Pomurska
Község Felsőlendva
Rang falu és községközpont
Alapítás éve 1208
Polgármester Daniel Kalamar
Irányítószám 9264
Körzethívószám +386 0 2
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 2302 fő (2002)[1] +/-
Népsűrűség 61,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 344 m
Terület 37,4 (9,42) km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőlendva (Szlovénia)
Felsőlendva
Felsőlendva
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 48′ 06″, k. h. 16° 05′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 06″, k. h. 16° 05′ 32″
Felsőlendva község elhelyezkedése
Felsőlendva község elhelyezkedése
Felsőlendva weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőlendva témájú médiaállományokat.

Felsőlendva (szlovénul Grad [graːt], korábban Gornja Lendava [ˌgoːrnja lɛnˈdaːva], németül Oberlindau [ˈoːbɐlindaʊ]) falu és községközpont Szlovéniában, Pomurska régióban, a Muravidéken.

A község (járás) települései[szerkesztés]

Közigazgatásilag Felsőlendván kívül Alsócsalogány, Mottolyád, Radófa, Vaskorpád, Vaskovácsi és Vidorlak települések tartoznak a községhez.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 20 km-re északnyugatra, a Muravidék északi részén, a Vendvidéki-dombság (Goričko) szlovén tájegység területén, a Gradski-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A környező területet III. Béla magyar király 1183-ban a szentgotthárdi monostornak adományozta. Az első erődítményt a templomosok építették a keresztes háborúk idején. 1208-ban Vasvári András gróf hűbérbirtoka lett, ő jelentősen kibővítette a várat. Ekkor említik először írásban is "Lyndwa" alakban. Valószínűleg már ekkor állt a régi templom is, melyet Ottokár cseh katonái pusztítotak el. 1269 és 1275 között II. Ottokár cseh király birtokában volt, majd a Gutkeled nembeli Amadéé, a Felsőlendvaiak őséé lett. Amadé Miklós szlavóniai bán 1367-ben csatát vívott Hodos mellett és megszerezte a muraszombati uradalmat is. Az Amadé család család kihalása után, 1365-ben a vár birtokcserével a Széchyek tulajdonába került.

Felsőlendva település a középkori vár körül alakult ki. 1365-ben "Waraliafolu" néven említik abban az oklevélben, melyben Felsőlendva várát a hozzátartozó 73 faluval I. Lajos magyar király elcseréli Széchy Miklóssal Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért. 1478-ban már mezőváros, hiszen "opidum Lyndwa" alakban említik, majd 1499 ismét "oppidum Felsewlyndwa" néven szerepel.

A felsőlendvai várkastély
Nagyboldogasszony római katolikus templom

Felsőlendva plébániáját még 1400 előtt alapították. A Széchy család a 16. században jelentősen hozzájárult a protestantizmus elterjesztéséhez a vidéken. Felsőlendva temploma is protestáns kézbe került. A katolikusok csak 1660-ban alapították újra plébániájukat. Filiái Kuzma, Motolyád, Ottóháza, Radófa, Szentmátyás, Tiborfa, Vaskorpád, Vaskovácsi, Vidorlak és Völgyköz voltak. A várat birtokosai rendszeresen bővítették, fejlesztették. Ennek ellenére a 16. és a 17. században többször is elfoglalták. 1515-ben és 1549-ben a felkelő parasztok, 1605-ben és 1616-ban a Habsburg-ellenes felkelők, 1685-ben és 1688-ban pedig török fosztotta ki. Utoljára 1704-ben a kurucok foglalták el. 1684-ben a Széchy család is kihalt férfiágon, és a birtok a Batthyányiaké, majd a Szapáryaké, illetve a Széchenyi családé lett, akik az első világháború végéig birtokolták.

A település mezővárosi rangban a 19. században a Tótsági járás egyik nagytelepülése volt. 1890-ben már hivatalos neve is Felsőlendva, ekkor alapították a helyi önkéntes tűzoltó egyletet is.

A trianoni békeszerződésig, majd 1941- 1945 ismét Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben rövid időre de facto Vendvidéki Köztársaság része volt.

1952-ben hivatalos nevét Gradra változtatták az addigi Gornja Lendava helyett.

Népesség[szerkesztés]

1890-ben 809 lakost számláltak a településen, közülük 660 szlovén, 121 német, 23 magyar és 2 egyéb nemzetiségű volt.

1910-ben 1025, többségben szlovén lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1921-ben a népszámlálás szerint 1024 szlovén, 20 magyar, 20 német lakta, közülük 976 katolikus, 82 evangélikus volt. 1931-ben 1020 lakost számláltak itt. 1961-ben 937 lakosa volt. 1971-ben 920 lakosa, 197 háza, 221 háztartása volt, lakói főként mezőgazdaságból éltek.

2002-ben a községnek 2302, Felsőlendvának külön 686 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A felsőlendvai vár Szlovénia legnagyobb várépülete. Mai ötszögű formáját a 17. és 18. században kapta, amikor a kényelmetlen középkori épületet barokk stílusú várkastéllyá építették át. Ebből az időszakból származik a vár kápolnája is, tornya 1751-ben épült. A vár védelmi céljait szolgálta a sziklába ásott várkút. Pincéjében hatalmas börtön volt. Számos értékes fával beültetett nagy park övezte, ahol két halastavat is létesítettek. A két világháború között az akkor még jó állapotban lévő vár Hartner Géza muraszombati nagybirtokos tulajdonában volt. A második világháború során a vár súlyos sérüléseket szenvedett és teljesen kifosztották. A háború után szovjet csapatokat szállásoltak el benne, majd köztulajdonba vették. Egy darabig hivatalokat helyzetek el benne, néhány család is beleköltözött, de egyre jobban leromlott az állapota. A hetvenes évek elejére részben felújították, házasságkötő termet és múzeumot berendeztek be benne. A felújítási munkák 2008-ban is folytatódnak EU-s támogatással.
  • A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 14. századi gótikus épület, de legrégibb részei még román stílusban valószínűleg 1275 körül épültek. A 14. században épült a szentély és a templomhajó, eredeti gótikus mennyezetét 1660-ban átépítették. 1690-ben fatornyot építettek hozzá. A mai 35 méter magas harangtorony 1729-ben épült. 1781-ben a templomot teljesen megújították. Főoltára 1778-ban készült, Janez Klein szobrászművész alkotása, rajta áll az 1510-ben készített Mária a Kisjézussal szobor. Mellette kétoldalt Keresztelő Szent János és Szent József aranyozott szobrai láthatók.
  • A település központjában áll a Munkás Szent József kápolna.
  • A déli részen álló Fehér Keresztet az 1740-es pestisjárvány emlékére állították. Egykor festmények díszítették, melyek azonban ma már nem láthatók.
  • A település szélén álló 18. századi kriptába a Széchyek temetkeztek. A második világháború után a sírboltot kifosztották.
  • Ipari műemlék az 1921-ben épített Pütar-malom. Ma már nem működik, de berendezései ma is láthatók. A malmot 2009-ben uniós támogatással restaurálták.
  • A Kuzma felé vezető úthoz közeli kőfejtőben egykor bazaltos tufát termeltek.

A település hírességei[szerkesztés]

A felsőlendvai vár a templomtoronnyal (2008)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. február 7.)

Források[szerkesztés]

  • Ivan Zelko: Historična Topografija Slovenije I. Prekmurje do leta 1500 (Murska Sobota, 1982)
  • Matija Slavič: Naše Prekmurje (Murska Sobota, 1999)

További információk[szerkesztés]