Dióslak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dióslak (Nuskova)
Dióslak látképe
Dióslak látképe
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségSzarvaslak
Rang falu
Alapítás éve1365
Polgármester Edvard Mihalič
Irányítószám 9262
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség311 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság246 m
Terület2,88 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Dióslak (Szlovénia)
Dióslak
Dióslak
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 48′ 30″, k. h. 16° 02′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 30″, k. h. 16° 02′ 50″
A Wikimédia Commons tartalmaz Dióslak témájú médiaállományokat.

Dióslak (szlovénül: Nuskova, vendül Noskova, németül: Rottenberg) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Szarvaslakhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 30 km-re, Felsőlendvától 4 km-re északnyugatra a Vendvidéki-dombság a Goričko területén az osztrák határ közelében fekszik.

Története[szerkesztés]

1365-ben "Nozcykfalua" alakban említik először abban az oklevélben, melyben I. Lajos király elcseréli Felsőlendva várát a hozzátartozó 73 faluval, köztük Noszikfalvával a mai Dióslakkal együtt Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért. 1366-ban "Nozykfalua" néven említik.[2] A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké.

Vályi András szerint "NOSZKOVA. Tót falu Vas Várm. földes Ura G. Nádasdi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Györgyhöz nem meszsze, és annak filiája, határja is hozzá hasonlító."[3]

Fényes Elek szerint "Nuszkova, vindus falu, Vas vmegyében, a lendvai uradalomban, 232 kath., 124 evang. lak."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint "Dióslak. Lakosai vendek és németek; 80 házból áll és lélekszáma 490, akik r. kath. és ág. ev. vallásúak. Postája Szarvaslak, távírója Szt.-Gotthárd. Földesurai a Nádasdyak voltak. A község a Lendva patak mellett fekszik; a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútat a határában fogják elvezetni."[5]

1910-ben 499, többségben szlovén lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott.

1919-ben a Vendvidéki Köztársaság vette birtokába, ezt követően a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia) része lett. 1941-ben ismét Magyarországhoz került vissza, majd 1945 után véglegesen Jugoszlávia része lett. Német lakosságát a falut elfoglaló partizánok elüldözték.

1991-ben, Szlovénia függetlenségének kimondása óta Szlovénia része. A településnek a legutóbbi 2002-es adatok szerint 311 lakója volt.

A dióslaki kápolna

Nevezetességei[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. január 30.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye