Zalaivánd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zalaivánd (Ivanci)
Zalaivánd látképe
Zalaivánd látképe
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Muravidék
Statisztikai régió Pomurska
Község Alsómarác
Rang falu
Alapítás éve 1323
Polgármester Franc Cipot
Irányítószám 9222
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 254 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 179 m
Terület 4,38 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Zalaivánd (Szlovénia)
Zalaivánd
Zalaivánd
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 39′ 30″, k. h. 16° 15′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 30″, k. h. 16° 15′ 30″

Zalaivánd (korábban Iváncz, szlovénül Ivanci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 8 km-re keletre Lendva és a Lipnica-patak összefolyásánál fekszik.

Története[szerkesztés]

Területén már az ókorban éltek emberek. Ezt bizonyítják az itt előkerült római épület és út maradványai, valamint az ebből a korból származó halomsírok.

A 14. század elején az alsólendvai uradalom a Buzád-Hahold-nemzetség birtoka volt, akiktől a Németújváriak erőszakkal foglalták el. Tőlük a királyi hatalom szerezte vissza és 1323-ban Barkócz, Petrócz és Iváncz birtokokkal együtt alsó-lyndvai Bánffy Miklósnak adta birtokba.[2] Ekkor említik először írott forrásban "Iwancz" néven. 1411-ben és 1428-ban "Poss. Iwanch" néven említik, Nemti várához tartozott.[3]

Vályi András szerint "IVÁNCZ. Elegyes tót falu Szala Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Dobronakhoz fél mértföldnyire, 230Bagonyának filiája, külömbféle javai vagynak, de földgyei néhol követsesek." [4]

Fényes Elek szerint "Iváncz, vindus-tót falu, Zala vmegyében: 270 kath. lak. F. u. hg. Eszterházy. Ut. p. A. Lendva." [5]

1910-ben 401, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Alsólendvai járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 254 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római kori halomsírok és épületmaradványok.
  • 1884-ben készült kőkereszt a tűzoltó szerház mellett.
  • Ipari műemlék az 1939-ben épített Šadlov-malom.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. március 12.)
  2. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye, Vas vármegye nemes családai.
  3. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. III. kötet. Zala vármegye. Budapest 1890.
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.