Zalaivánd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zalaivánd (Ivanci)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségAlsómarác
Rang falu
Alapítás éve1323
Polgármester Franc Cipot
Irányítószám 9222
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség228 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság179 m
Terület4,38 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 39′ 28″, k. h. 16° 15′ 29″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 28″, k. h. 16° 15′ 29″

Zalaivánd (korábban Iváncz, szlovénül: Ivanci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 8 km-re keletre Lendva és a Lipnica-patak összefolyásánál fekszik.

Története[szerkesztés]

Területén már az ókorban éltek emberek. Ezt bizonyítják az itt előkerült római épület és út maradványai, valamint az ebből a korból származó halomsírok.

A 14. század elején az alsólendvai uradalom a Buzád-Hahold-nemzetség birtoka volt, akiktől a Németújváriak erőszakkal foglalták el. Tőlük a királyi hatalom szerezte vissza és 1323-ban Barkócz, Petrócz és Iváncz birtokokkal együtt az alsólendvai Bánffy családból való alsólendvai Bánffy Miklósnak adta birtokba.[2] Ekkor említik először írott forrásban "Iwancz" néven. 1411-ben és 1428-ban "Poss. Iwanch" néven említik, Nemti várához tartozott.[3]

Vályi András szerint "IVÁNCZ. Elegyes tót falu Szala Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Dobronakhoz fél mértföldnyire, 230Bagonyának filiája, külömbféle javai vagynak, de földgyei néhol követsesek."[4]

Fényes Elek szerint "Iváncz, vindus-tót falu, Zala vmegyében: 270 kath. lak. F. u. hg. Eszterházy. Ut. p. A. Lendva."[5]

1910-ben 401, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Alsólendvai járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 254 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római kori halomsírok és épületmaradványok.
  • 1884-ben készült kőkereszt a tűzoltó szerház mellett.
  • Ipari műemlék az 1939-ben épített Šadl-malom.
  • 1991-ben épült Keresztelő János kápolna.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye, Vas vármegye nemes családai.
  3. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. III. kötet. Zala vármegye. Budapest 1890.
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.