Muraszombat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Muraszombat (Murska Sobota)
A városközpont a Szent Miklós plébániatemplommal
A városközpont a Szent Miklós plébániatemplommal
Muraszombat címere
Muraszombat címere
Muraszombat zászlaja
Muraszombat zászlaja
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Muravidék
Statisztikai régió Pomurska
Község Muraszombat
Rang város
Alapítás éve 1348
Polgármester Aleksander Jevšek (SD)
Irányítószám 9000
Körzethívószám +386 0 2
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 11 679 fő (2010)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 189 m
Terület 14,49 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Muraszombat (Szlovénia)
Muraszombat
Muraszombat
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 39′ 36″, k. h. 16° 09′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 36″, k. h. 16° 09′ 47″
Muraszombat község elhelyezkedése
Muraszombat község elhelyezkedése
Muraszombat weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Muraszombat témájú médiaállományokat.

Muraszombat (szlovénul Murska Sobota, németül Olsnitz, vendül Mürska Sobota vagy Mörska Sobota) város és egyben alapszintű közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában, Muravidék régióban.

A község (járás) települései[szerkesztés]

(Zárójelben a szlovén név szerepel.)

Muraszombat mellett Barkóc (Bakovci), Battyánfalva (Rakičan), Falud (Veščica), Kisszombat (Černelavci), Korong (Krog), Lendvanemesd (Nemčavci), Márkusháza (Markišavci), Murahalmos (Kupšinci), Muraszentes (Satahovci) és Vaspolony (Polana) falvak tartoznak a községhez (járáshoz). A települések ezeket a magyar neveiket túlnyomórészt csak a 19. század végén, a földrajzinév-magyarosítási hullám során kapták, ezért még a helyi magyar lakosság sem ismeri, alkalmazza ezeket a névformákat. A jelentősebb magyar lakossággal rendelkező települések hagyományos magyar nevei a Muravidéken mindenütt szerepelnek az út menti helységnévtáblákon is, de a muraszombati község települései nem tartoznak ezek közé.

Nevének eredete[szerkesztés]

Muraszombat a nevét a szombati napokon tartott hetivásárairól kapta, előtagja arra utal, hogy a Lendva folyó, amely mellett épült, a Mura vízrendszeréhez tartozik. A helyi magyar lakosság a város nevét a -ba, -ban helyhatározó ragokkal használja („Muraszombatban”).

Fekvése[szerkesztés]

Szlovénia legészakibb városa. Muravidéken, az Alsó-Mura-síkon, a Rédics és Göntérháza közötti magyar-szlovén határátkelőhelytől 32 km-re északnyugatra, a Lendva jobb partján terül el. Közúton az A5-ös autópályán, vasúton az Őrihodos–Ljutomér–Ormosd-vasútvonalon érhető el.

Története[szerkesztés]

A településről és Szent Miklós plébániatemplomáról már 1071-ből van közvetett adat. A 13. században a terület neve Belmura volt (azaz a Muravidék belső része); a Nádasd nemzetség egyik birtokközpontja volt itt. Írott forrásban 1348-ban Muraszombata néven említik először. A település egykor nem a mai helyén, hanem a mai Rakičan és a mai muraszombati temető között elterülő dombon állott. Kastélyát, a mai Szapáry-kastély elődjét már a 14. században említik.

1365-ben Széchy Péter fia, Miklós dalmát-horvát bán és testvére, Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, köztük Muraszombat városát, mint a magban szakadt Amadéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak, mely birtokközpontjáról a felsőlendvai, felső-lindvai Bánfi, felső-lindvai Herczeg neveket is viselte.[1]

1479-ben Hunyadi Mátyástól kiváltságokat kapott. 1582-ben Podgiriay Borbálának volt itt kúriája. 1605-ben, mivel a lakosság Bocskai hadainak ellenállt, az a települést porig égette. Ezután nem a régi helyén, hanem a jelenlegi helyen, a Szapáry-kastély körül épült fel. A kastélyt 1647-ben még Széchy Tamás kastélyaként említik. 1687-ben a Széchyek fiági kihalásával Kéry Ferenc felesége, Széchy Julianna grófnő a vasvári káptalan mint hiteleshely előtt írt szerződésben muraszombati kastélyát és a hozzá tartozó uradalmat a Szapáry családnak adta el. 1690-ben Szapáry Péter Muraszombat „örökös ura” lett, a város más részei királyi tulajdonban voltak. A Szapáryak egészen az első világháborúig voltak a város földesurai.

Egyházilag a 12. századtól 1777-ig a győri püspökséghez tartozott, ekkor azonban az újonnan alapított szombathelyi püspökséghez csatolták. 1923-tól azonban már csak formailag tartozott Szombathelyhez és 1964-ben hivatalosan is a maribori püspökség része lett. A reformáció hatására lakói a 16. században evangélikusok lettek, de 1671 és 1673 között a rekatolizáció hatására újra visszatértek a katolikus vallásra. Az evangélikus egyház csak 1886-ban tudta újjászervezni az itteni plébániát, mely a vendvidéki evangélikusok központja lett.

A település sokat szenvedett a Mura áradásaitól. A 19. század elején mezővárosként a tótsági járás része volt.

A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásának székhelye volt. A járáshoz 114 kisközség tartozott 91 606 katasztrális hold területtel, lakosainak teljes száma 44 986 volt. Muraszombat volt a járási szolgabírói hivatal, a járásbíróság, az adóhivatal, a közjegyzőség székhelye. Volt itt csendőrőrs, pénzügyőrség, járási ipartestület, egyesületei közül említésre méltó a jótékony keresztény nőegylet, az izraelita ifjúsági és nőegylet, iparos és kereskedő ifjak önképző egylete, tűzoltó egylet, gazdasági fiókegylet, dalegylet, kaszinó és katolikus kör A városnak két takarékpénztára, gőzmalma, postahivatala és távíróhivatala is volt.[2]

1919-ben itt kiáltotta ki Tkálecz Vilmos a Vendvidéki Köztársaságot, amelyet székhelyének tett néhány napra. A szlovén autonómia mozgalmak a függetlenné kikiáltandó Szlovenszka krajina székhelyének szintén ezt a várost kívánták megtenni. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része.

2000-től Magyarország felé ismét helyreállított vasúti kapcsolata van.

2008-ban autópálya kapcsolatot kapott Lendva felé az A5-ös autópálya révén.

Népesség[szerkesztés]

2002-ben Muraszombat község 20 080 lakosából 17 637 szlovén, 439 cigány és 138 magyar volt. Magának a városnak a népessége 12 393 fő volt.[3]

1910-ben 6965 lakosából 1497 magyar, 122 német, 5197 szlovén, 11 horvát, 8 pedig más nemzetiségű volt.[4] Az elmagyarosodás is általában a városokban éreztette leginkább hatását, valamint az értelmiség döntő hányada is magyar volt, hasonlóan az ország más pontjaihoz. Több, a városban lakó szlovén származású lakos magyarosította a nevét, vagy magyarnak vallotta magát, így például Szlepecz János esperes, író és plébános is nyíltan hangoztatta, hogy magyarnak érzi magát. Anton Trstenjak szlovén utazó, amikor a 19. század végén felkereste a mezővárost, megjegyezte, hogy valódi magyarok a felsőbb rétegben vannak, valamint a zsidó kereskedők, tulajdonosok és városi vezetők között. A kispolgári lakosság kizárólag szlovén, de onnan is sokan magyarnak érzik magukat.[5] De nemcsak szlovénok közül vallották magukat magyarnak, hanem a német származású lakosok közül is. Hartner Nándor a város néhai polgármestere, a magyarosítás és a revízió egyik elkötelezett híve is német származása ellenére szívből-lélekből magyarnak tekintette magát.[6] Ez megváltozott a Vendvidék elcsatolásával, s attól kezdve már csökkent a magyar érzelem a szlovén lakosokban, így a következő népszámlálás után már sokan inkább szlovénnak vallották magukat.[7] Szlepecz is évekkel később már elutasította a magyarosítást és magyarosodást, ezért mindent megtett, hogy a helyi szlovén regionális (vend) tudatot építse.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Miklós tiszteletére szentelt plébániatemploma közvetett források alapján már a 11. században állt. Legrégebbi része a harangtorony 13. századi. A román stílusban épített ősi templomot a 14. században gótikus stílusban építették át, ekkor épült meg a szentély. Hajóját a 15. században nagyobbították és új boltozattal látták el. A 16. században újraboltozták és két oldalkápolnával bővítették. 1910 és 1912 között Takáts László építész tervei szerint építették újjá, de régi szentélyét benne a 14. századi freskókkal meghagyták.
  • A muraszombati vár, a Szapáry-kastély a 16. században épült a középkori kastély helyén reneszánsz stílusban. Mai formáját a 18. század első felében történt átépítés után nyerte el. Főkapuja a barokk építészet különlegesen értékes példája. Említésre méltó még a kápolna és szalon barokk freskókkal díszített falakkal. A hatalmas épület ad otthont a Muravidéki Múzeumnak (Pomurski muzej). Parkjában számos egzotikus fa található, köztük több mint háromszáz éves tölgyfák is. A parkban a Muraköz nagyjainak emlékműve és a nemzeti függetlenségi harc 1993-ban emelt emlékműve látható.
  • Az evangélikus templom neogótikus stílusban épült.
  • A főtéren a mozi előtt áll Števan Kovatš szobra, Miki Muster munkája.
  • A temetőben a második világháborúban elesett partizánok emlékműve áll.
  • Az egykori zsidó temetőt emlékparkká alakították át.

Képek[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  2. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye
  3. Népességi adatok
  4. (HTML). Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis. (Hozzáférés: 2010. július 15.)
  5. A. Trstenjak: Slovenci na Ogrskem, 78. old.
  6. D. Keréc: Sóbota konec 19. stoletja ali kako so nekoč živeli „pravi” Sobočani.
  7. Göncz László: A muravidéki magyarság 1918-1941

Források[szerkesztés]

  • Stalna Razstava, Pokrajinski muzej Murska Sobota: 1. Darja Keréc: Sóbota ob koncu 19. stoletja ali kako so nekoč živeli „pravi” Sobočani; 2. Metka Fujs: Kako so Prekmurci v desetih mesecih preživeli devet zamenjav oblasti, pa vendar zaupali politiki; 3. Borut Brumen: Murska Sobota in Sobočani 1919-1941 (Murska Sobota, 1997) ISBN 9619043812
  • Anton Trstenjak: Slovenci na Ogrskem, narodopisna in književna črtica (Objava Arhivskih Virov, Maribor, 2006) ISBN 9616507095

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Muraszombat témájú médiaállományokat.