Győri egyházmegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Győri egyházmegye
(Dioecesis Iaurinensis)
Gyor Cathedral.JPG
Elhelyezkedés
Ország Magyarország
FőegyházmegyeEsztergom-Budapesti
é. sz. 47° 41′ 21″, k. h. 17° 37′ 53″
Statisztikai adatok
Terület5100 km²
Lakosság
Teljes554 268
Egyházmegyéhez tartozók379 147
További jellemzők
Egyház katolicizmus
Rítus latin
Alapítás ideje 1001
Alapító I. István
Székesegyház Nagyboldogasszony-székesegyház
Védőszent Szűz Mária
Vezetése
Püspök Veres András
Általános helynök Dr.Reisner Ferenc
Nyugalmazott püspök Pápai Lajos
Térkép
Győri egyházmegye
Győri egyházmegye
Győri egyházmegye weboldala
Győri egyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Győri egyházmegye témájú médiaállományokat.

A győri egyházmegye (latinul: Dioecesis Iaurinensis, németül: Bistum Raab) magyarországi római katolikus egyházmegye, a római katolikus egyház Esztergom-Budapesti érseki tartományának része. Élén 2016-tól Veres András püspök áll.[1][2] Az egyházmegyét Szent István király alapította 1009-ben. Védőszentje a Boldogságos Szűz Mária.

Jelenlegi határait 1993. május 31-én II. János Pál pápa a Hungarorum Gens kezdetű apostoli konstitúciójában határozta meg. Katedrálisa a győri Nagyboldogasszony-székesegyház.

Történelem[szerkesztés]

Az alapítástól a mohácsi vészig[szerkesztés]

A győri egyházmegye alapítása Szent István királyhoz köthető, aki megkoronázása előtt elküldte Asztrik apátot Rómába és II. Szilveszter pápa az esztergomi érsekség megalapításával együtt aláírta az alája tartozó három püspökség, így a győri püspökség alapításáról szóló okiratot is. Ez alapján az egyházmegye alapításának dátuma 1001-re tehető. Alapításkori területéhez tartozott a Dunántúl teljes nyugati része, tehát Győr, Sopron és Vas vármegyék teljes területe, Moson vármegye a Szigetköz kivételével, Zala vármegye Marcal menti területe, Veszprém vármegye a Bakonytól északra és Komárom megye dunántúli része. Első név szerint is bizonyosan ismert püspöke a német származású Hartvik volt, aki I. István magyar király legismertebb életrajzírója.

A székesegyház építése Modestus püspök (1009–1037) idejére tehető. A tatárjárás idején az akkori püspök, Gergely (1223–1241) más püspöktársaival együtt harcolt a tatárok ellen a Sajó mentén és ott halt hősi halált. Emlékoszlopa a Püspökvár kertjében található. Közben III. Frigyes német-római császár hadai az egyházmegyét végigpusztították, Győrt is elfoglalták és a székesegyház csaknem teljesen leégett a harcok során.

1273-ban I. Ottokár cseh király fosztotta ki a püspökséget. 1440-től Mihályfia Benedek püspök a kiskorú V. László királynak nyújtott menedéket Győrött I. Ulászló híveivel szemben, emiatt 1442-től várost az ifjú király gyámjának, III. Frigyes német-római császár katonái tartották megszállva 1446-ig.

A mohácsi vésztől Trianonig[szerkesztés]

Az egyházmegye utolsó, mondhatni középkori püspöke Paksy Balázs (1525–1526) volt, aki sok más püspökkel együtt a mohácsi csatában esett el. A püspökséget ekkor sokáig nem töltötték be, birtokai világiak kezébe kerültek. Buda 1541-es eleste után Győr stratégiai szerepe megnőtt, hiszen a Bécs elleni támadás fő akadálya lett, ezért 1552-től a püspökvárat királyi helyőrség foglalta el. Emiatt a győri püspök tartózkodási helye a Győr melletti Kesző vára, illetve a Fertő melletti Rákos vagy Szombathely lett.

Bár a reformáció hamar megjelent az egyházmegyében, mégis a győri püspök az ország egyik legjelentősebb (betöltött) püspöksége lett, több esetben a győri püspök egyben kalocsai érsek is volt. 1594-ben Győrt elfoglalták a törökök, de 1598-ra a keresztény csapatoknak sikerült visszafoglalniuk. Ez idő alatt a székeskáptalan Sopronban működött. A győri székesegyház ez idő alatt megsemmisült, azt Náprágyi Demeter püspök hozta helyre, s egyben adományozta a székesegyháznak a Szent Lászlót ábrázoló hermát.

A győri székesegyházat 1645-re barokk stílusban alakították át és ott helyezték el azt a Walter Lynch menekült ír püspök által hozott Szűzanya kegyképet, amely később, 1697. március 17-én vérrel könnyezett. Zichy Ferenc püspök – aki szinte egyedüliként a korszak győri püspökei közül nem német származású volt – 1774-re mai barokk formájára alakíttatta a székesegyházat.

Mária Terézia magyar királynő 1777-ben megváltoztatta az egyházmegye határait: a pápai főesperesség átkerült a győri püspökségtől a veszprémihez, és önálló Szombathelyi egyházmegye létesült.[3] A királynő Sopronban társaskáptalant is alapított a korábban jezsuita rend által használt Szent György-templomban. Az 1773-ban föloszlatott jezsuita rendnek az egyházmegyében fekvő gimnáziumait (Győr, Sopron, Kőszeg) 1802-ben a pannonhalmi bencések vették át.

A napóleoni háborúk alatt, 1809-ben Győrt ismét külföldi csapatok szállták meg, de a püspök végig a helyén maradt. A huszadik század elejére egyre inkább virágzásnak indultak a különféle jámborsági csoportok, harmadrendi közösségek is.

Trianontól napjainkig[szerkesztés]

A trianoni békeszerződés következében az egyházmegye területe jelentősen csökkent. Az Ausztriához csatolt 99 plébániát eleinte (a szombathelyi egyházmegyétől elcsatolt 57 plébániával együtt) 1922-től a bécsi érsek mint apostoli kormányzó irányította, majd 1960-ban jött létre a Kismartoni egyházmegye. A korszak jelentős püspöke volt az 1941. február 24-én püspökké szentelt Apor Vilmos, aki 1945-ben vértanúhalált halt, s 1997-ben boldoggá avatták.

A második világháború után az egyházmegye területe annyiban változott, hogy a Pannonhalmi Területi Apátság plébániáit de facto kezelésbe vette. Az egyházmegyének hosszú időn át kinevezett püspöke nem volt, csak apostoli kormányzók végezték a püspöki feladatokat.

A rendszerváltás után 1993. május 31-én II. János Pál pápa a Hungarorum Gens kezdetű apostoli konstitúciójával megváltoztatta az egyházmegye határait, Győrhöz került a Szigetköz, Tatabánya környékét viszont a székesfehérvári egyházmegyéhez csatolták, és újból önállóságot kapott a Pannonhalmi Területi Apátság. Lehetőség volt újraalapítani az iskolákat, s emellett említést érdemel a győri Szentlélek plébániához kapcsolódó Apor Vilmos Iskolaközpont, amely 1993-ban nyílt meg marista szerzetesek vezetésével. Az egyházmegyét 2016. május 17-ig Pápai Lajos vezette, amikor Ferenc pápa Veres András addigi szombathelyi püspököt nevezte ki új megyés püspöknek.

Szervezet[szerkesztés]

Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök[szerkesztés]

Fénykép Név, beosztás Születési helye, ideje Kinevezés dátuma
VeresAndrasFotoThalerTamas2.JPG Veres András
győri püspök[4]
Pócspetri, 1959november 30. (62 éves) egri segédpüspöknek kinevezve: 1999. november 5.
szombathelyi püspök: 2006. június 20. - 2016. május 17.
közben pécsi apostoli kormányzó: 2011. január 19. - április 25.
győri megyés püspök: 2016. május 17.
győri püspöknek beiktatva: 2016. július 16.
PapaiLajosFotoThalerTamas.JPG Pápai Lajos nyugalmazott győri püspök Győr, 1940szeptember 6. (81 éves) 1991. március 18.
Nyugállományban: 2016. május 17.

Esperesek[szerkesztés]

→Mosoni esperesi kerület: Kapui Jenő

→Csornai esperesi kerület: Szakály Gyula

→Győri esperesi kerület: Böcskei Győző

→Győr környéki esperesi kerület: Winkler Zsolt

→Kapuvári esperesi kerület: Turner Lajos

→Komáromi esperesi kerület: Simonics Péter

→Soproni esperesi kerület: Horváth Imre

→Sopron környéki kerület: Gyürü Ferenc

Egyházközségek[szerkesztés]

2013-ban a plébániák száma: 198 volt. Az egyházmegyés papság száma 127 fő, a férfiszerzetesek száma: 18 fő (ebből pappá szentelve 16 fő), a női szerzetesek száma: 19 fő.[5]

Az egyházmegyében a papok alacsony létszáma, elöregedettsége (2017-ben az egyházmegye papjainak több mint fele idősebb, mint 73 év) miatt a működő plébániákat a felére kívánják csökkenteni.[6]

Tevékenységek[szerkesztés]

Hitélet[szerkesztés]

A győri egyházmegye területén 2013-ban a katolikusok száma: 378 099 fő (teljes népesség: 552 453 fő, katolikusok aránya: 68,4%)[5]

Intézmények[szerkesztés]

Kulturális intézmények[szerkesztés]

  • Egyházmegyei Levéltár[7]
  • Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár[8]
  • Szent László Látogatóközpont[9]

Oktatási intézmények[szerkesztés]

  • Brenner János Hittudományi Főiskola[10]
  • Iskolák, óvodák[11]
    • Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda
    • Szent Orsolya Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium
    • Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda
    • II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda
    • Szent Anna Katolikus Általános Iskola és Óvoda
    • Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda
    • Hildegard Óvoda
    • Árpád-házi Szent Margit Óvoda
    • Apor Vilmos Római Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Gimnázium és Kollégium
  • Kántorképző[12]
  • Papnevelő intézet[13]
  • Szakkollégiumok[14]
    • Szent László Egyetemi, Főiskolai Katolikus Szakkollégium
    • Szent Pál Katolikus Szakkollégium

Szociális intézmények[szerkesztés]

  • Egyházmegyei Papi Otthon[15]
  • Egyházmegyei Karitász[16]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Veres András a Győri Egyházmegye új megyéspüspöke (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2016. május 17. (Hozzáférés: 2016. május 17.)
  2. Ferenc pápa Veres András püspököt nevezte ki a győri egyházmegye élére (magyar nyelven). Vatikáni Rádió, 2016. május 17. (Hozzáférés: 2016. május 17.)
  3. Történelem - Szombathelyi Egyházmegye. www.martinus.hu. (Hozzáférés: 2019. július 10.)
  4. Főpásztorok - Győri Egyházmegye. gyor.egyhazmegye.hu. [2016. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 30.)
  5. a b Név- és címtár - Győri Egyházmegye. gyor.egyhazmegye.hu. [2016. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 30.)
  6. Felszámolják a plébániák felét, akkora a paphiány. 24.hu. (Hozzáférés: 2017. június 10.)
  7. Egyházmegyei Levéltár - Győri Egyházmegye. gyor.egyhazmegye.hu. [2016. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  8. Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár - Győri Egyházmegye. gyor.egyhazmegye.hu. [2016. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  9. Szent László Látogatóközpont - Győri Egyházmegye. gyor.egyhazmegye.hu. [2016. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  10. Hittudományi Főiskola - Győri Egyházmegye. gyor.egyhazmegye.hu. [2016. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  11. Iskolák - Győri Egyházmegye. gyor.egyhazmegye.hu. [2016. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  12. Kántorképző - Győri Egyházmegye. gyor.egyhazmegye.hu. [2016. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  13. Papnevelő Intézet - Győri Egyházmegye. gyor.egyhazmegye.hu. [2016. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  14. Szakkollégiumok - Győri Egyházmegye. gyor.egyhazmegye.hu. [2016. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  15. Egyházmegyei Papi Otthon - Győri Egyházmegye. gyor.egyhazmegye.hu. [2016. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  16. Egyházmegyei Katolikus Karitasz - Győri Egyházmegye. gyor.egyhazmegye.hu. [2016. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 16.)

Források[szerkesztés]