Győri egyházmegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Győri egyházmegye
(Dioecesis Iaurinensis)
Gyor Cathedral.JPG
Elhelyezkedés
Ország Magyarország
Főegyházmegye Esztergom-Budapesti
é. sz. 47° 41′ 21″, k. h. 17° 37′ 53″
Statisztikai adatok
További jellemzők
Egyház katolikus egyház
Rítus latin
Alapítás ideje 1001
Alapító I. István
Székesegyház Győri bazilika
Védőszent Szűz Mária
Vezetése
Püspök Veres András
Nyugalmazott püspök Pápai Lajos
Térkép
Győri egyházmegye
Győri egyházmegye
Győri egyházmegye weboldala
Győri egyházmegye a Catholic Hierarchy-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Győri egyházmegye témájú médiaállományokat.

A győri egyházmegye (latinul: Dioecesis Iaurinensis, németül: Bistum Raab) magyarországi római katolikus egyházmegye, a római katolikus egyház Esztergom-Budapesti érseki tartományának része. Élén 2016-tól Veres András püspök áll.[1][2] Az egyházmegyét Szent István király alapította 1009-ben. Védőszentje a Boldogságos Szűz Mária.

Székesegyháza a Győri bazilika. Jelenlegi határait 1993. május 31-én II. János Pál pápa a Hungarorum Gens kezdetű apostoli konstitúciójában határozta meg.

Történelem[szerkesztés]

Az alapítástól a mohácsi vészig[szerkesztés]

A győri egyházmegye alapítása Szent István királyhoz köthető, aki megkoronázása előtt elküldte Asztrik apátot Rómába és II. Szilveszter pápa az esztergomi érsekség megalapításával együtt aláírta az alája tartozó három püspökség, így a győri püspökség alapításáról szóló okiratot is. Ez alapján az egyházmegye alapításának dátuma 1001-re tehető. Alapításkori területéhez tartozott a Dunántúl teljes nyugati része, tehát Győr, Sopron és Vas vármegyék teljes területe, Moson vármegye a Szigetköz kivételével, Zala vármegye Marcal menti területe, Veszprém vármegye a Bakonytól északra és Komárom megye dunántúli része. Első név szerint is bizonyosan ismert püspöke a német származású Hartvik volt, aki I. István magyar király legismertebb életrajzírója.

A székesegyház építése Modestus püspök (1009–1037) idejére tehető. A tatárjárás idején az akkori püspök, Gergely (1223–1241) más püspöktársaival együtt harcolt a tatárok ellen a Sajó mentén és ott halt hősi halált. Emlékoszlopa a Püspökvár kertjében található. Közben III. Frigyes német-római császár hadai az egyházmegyét végigpusztították, Győrt is elfoglalták és a székesegyház csaknem teljesen leégett a harcok során.

1273-ban I. Ottokár cseh király fosztotta ki a püspökséget. 1440-től Mihályfia Benedek püspök a kiskorú V. László királynak nyújtott menedéket Győrött I. Ulászló híveivel szemben, emiatt 1442-től várost az ifjú király gyámjának, III. Frigyes német-római császár katonái tartották megszállva 1446-ig.

A mohácsi vésztől Trianonig[szerkesztés]

Az egyházmegye utolsó, mondhatni középkori püspöke Paksy Balázs (1525–1526) volt, aki sok más püspökkel együtt a mohácsi csatában esett el. A püspökséget ekkor sokáig nem töltötték be, birtokai világiak kezébe kerültek. Buda 1541-es eleste után Győr stratégiai szerepe megnőtt, hiszen a Bécs elleni támadás fő akadálya lett, ezért 1552-től a püspökvárat királyi helyőrség foglalta el. Emiatt a győri püspök tartózkodási helye a Győr melletti Kesző vára, illetve a Fertő melletti Rákos vagy Szombathely lett.

Bár a reformáció hamar megjelent az egyházmegyében, mégis a győri püspök az ország egyik legjelentősebb (betöltött) püspöksége lett, több esetben a győri püspök egyben kalocsai érsek is volt. 1594-ben Győrt elfoglalták a törökök, de 1598-ra a keresztény csapatoknak sikerült visszafoglalniuk. Ez idő alatt a székeskáptalan Sopronban működött. A győri székesegyház ez idő alatt megsemmisült, azt Náprágyi Demeter püspök hozta helyre, s egyben adományozta a székesegyháznak a Szent Lászlót ábrázoló hermát.

A győri székesegyházat 1645-re barokk stílusban alakították át és ott helyezték el azt a Walter Lynch menekült ír püspök által hozott Szűzanya kegyképet, amely később, 1697. március 17-én vérrel könnyezett. Zichy Ferenc püspök – aki szinte egyedüliként a korszak győri püspökei közül nem német származású volt – 1774-re mai barokk formájára alakíttatta a székesegyházat.

Mária Terézia magyar királynő 1777-ben megváltoztatta az egyházmegye határait, létrehozva a szombathelyi egyházmegyét, valamint a veszprémi egyházmegyét. A királynő Sopronban társaskáptalant is alapított a korábban jezsuita rend által használt Szent György-templomban. Az 1773-ban föloszlatott jezsuita rendnek az egyházmegyében fekvő gimnáziumait (Győr, Sopron, Kőszeg) 1802-ben a pannonhalmi bencések vették át.

A napóleoni háborúk alatt, 1809-ben Győrt ismét külföldi csapatok szállták meg, de a püspök végig a helyén maradt. A huszadik század elejére egyre inkább virágzásnak indultak a különféle jámborsági csoportok, harmadrendi közösségek is.

Trianontól napjainkig[szerkesztés]

A trianoni békeszerződés következében az egyházmegye területe jelentősen csökkent. Az Ausztriához csatolt 99 plébániát eleinte (a szombathelyi egyházmegyétől elcsatolt 57 plébániával együtt) 1922-től a bécsi érsek, mint apostoli adminisztrátor kormányozta, majd 1960-ban jött létre a Kismartoni egyházmegye. A korszak jelentős püspöke volt az 1941. február 24-én püspökké szentelt Apor Vilmos, aki 1945-ben vértanúhalált halt, majd 1997-ben avattak boldoggá.

A második világháború után az egyházmegye területe annyiban változott, hogy a Pannonhalmi Területi Apátság plébániáit de facto kezelésbe vette. Az egyházmegyének hosszú időn át kinevezett püspöke nem volt, csak apostoli kormányzók végezték a püspöki feladatokat.

A diktatúra megszűnése után 1993. május 31-én II. János Pál pápa a Hungarorum Gens kezdetű apostoli konstitúciójával megváltoztatta az egyházmegye határait, Győrhöz került a Szigetköz, Tatabánya környékét viszont a székesfehérvári egyházmegyéhez csatolták, és újból önállóságot kapott a Pannonhalmi Területi Apátság. Lehetőség volt újraalapítani az iskolákat, s emellett említést érdemel a győri Szentlélek plébániához kapcsolódó Apor Vilmos Iskolaközpont, amely 1993-ban nyílt meg marista szerzetesek vezetésével. Az egyházmegyét 2016. május 17-ig Pápai Lajos vezette, amikor Ferenc pápa Veres András addigi szombathelyi püspököt nevezte ki új megyés püspöknek.

Szervezet[szerkesztés]

Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök[szerkesztés]

Fénykép Név, beosztás Születési helye, ideje Kinevezés dátuma
VeresAndrasFotoThalerTamas2.JPG Veres András
győri püspök[3]
Pócspetri, 1959november 30. (57 éves) egri segédpüspöknek kinevezve: 1999. november 5.
szombathelyi püspök: 2006. június 20. - 2016. május 17.
közben pécsi apostoli kormányzó: 2011. január 19. - április 25.
győri megyés püspök: 2016. május 17.
győri püspöknek beiktatva: 2016. július 16.
PapaiLajosFotoThalerTamas.JPG Pápai Lajos nyugalmazott győri püspök Győr, 1940szeptember 6. (76 éves) 1991. március 18.
Nyugállományban: 2016. május 17.

Területi beosztás[szerkesztés]

  • Csepregi esperesi kerület
  • Csornai esperesi kerület
  • Kapuvári esperesi kerület
  • Komáromi esperesi kerület
  • Mosoni esperesi kerület
  • Soproni esperesi kerület
  • Szanyi esperesi kerület
  • Székesegyházi esperesi kerület
  • Szigetközi esperesi kerület
  • Tatai esperesi kerület
  • Téti esperesi kerület[4]

Egyházközségek[szerkesztés]

2013-ban a plébániák száma: 198 volt. Az egyházmegyés papság száma 127 fő, a férfi szerzetesek száma: 18 fő (ebből pappá szentelve 16 fő), a női szerzetesek száma: 19 fő.[5]

Tevékenységek[szerkesztés]

Hitélet[szerkesztés]

A győri egyházmegye területén 2013-ban a katolikusok száma: 378 099 fő (teljes népesség: 552 453 fő, katolikusok aránya: 68,4%)[5]

Intézmények[szerkesztés]

Kulturális intézmények[szerkesztés]

  • Egyházmegyei Levéltár[6]
  • Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár[7]
  • Szent László Látogatóközpont[8]

Oktatási intézmények[szerkesztés]

  • Hittudományi Főiskola[9]
  • Iskolák, óvodák[10]
    • Prohászka Ottokár Orsolyita Közoktatási Központ
    • Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium
    • Páli Szent Vince Katolikus Általános Iskola és Óvoda
    • II. Rákóczi Ferenc Katolikus Közoktatási Központ
    • Szent Anna Katolikus Általános Iskola
    • Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda
    • Hildegard Óvoda
    • Árpád-házi Szent Margit Óvoda
    • Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, Óvoda
  • Kántorképző[11]
  • Papnevelő intézet[12]
  • Szakkollégiumok[13]
    • Szent László Egyetemi, Főiskolai Katolikus Szakkollégium
    • Szent Pál Katolikus Szakkollégium

Szociális intézmények[szerkesztés]

  • Egyházmegyei Papi Otthon[14]
  • Egyházmegyei Karitász[15]

Egyéb intézmények[szerkesztés]

  • Egyházmegyei Ostyasütők[16]
  • Hotel Magnólia[17]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Veres András a Győri Egyházmegye új megyéspüspöke (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2016. május 17. (Hozzáférés: 2016. május 17.)
  2. Ferenc pápa Veres András püspököt nevezte ki a győri egyházmegye élére (magyar nyelven). Vatikáni Rádió, 2016. május 17. (Hozzáférés: 2016. május 17.)
  3. Főpásztorok - Győri Egyházmegye. gyor.egyhazmegye.hu. (Hozzáférés: 2016. június 30.)
  4. Plébániák, templomok - Győri Egyházmegye. gyor.egyhazmegye.hu. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  5. ^ a b Név- és címtár - Győri Egyházmegye. gyor.egyhazmegye.hu. (Hozzáférés: 2016. június 30.)
  6. Egyházmegyei Levéltár - Győri Egyházmegye. gyor.egyhazmegye.hu. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  7. Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár - Győri Egyházmegye. gyor.egyhazmegye.hu. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  8. Szent László Látogatóközpont - Győri Egyházmegye. gyor.egyhazmegye.hu. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  9. Hittudományi Főiskola - Győri Egyházmegye. gyor.egyhazmegye.hu. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  10. Iskolák - Győri Egyházmegye. gyor.egyhazmegye.hu. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  11. Kántorképző - Győri Egyházmegye. gyor.egyhazmegye.hu. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  12. Papnevelő Intézet - Győri Egyházmegye. gyor.egyhazmegye.hu. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  13. Szakkollégiumok - Győri Egyházmegye. gyor.egyhazmegye.hu. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  14. Egyházmegyei Papi Otthon - Győri Egyházmegye. gyor.egyhazmegye.hu. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  15. Egyházmegyei Katolikus Karitasz - Győri Egyházmegye. gyor.egyhazmegye.hu. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  16. Egyházmegyei Ostyasütők - Győri Egyházmegye. gyor.egyhazmegye.hu. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  17. Hotel Magnólia - Győri Egyházmegye. gyor.egyhazmegye.hu. (Hozzáférés: 2016. július 16.)

Források[szerkesztés]