Egri főegyházmegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egri főegyházmegye
Székesegyház (Szent János apostol és főangyal, Szent Mihály főangyal) (5554. számú műemlék).jpg
Elhelyezkedés
Ország  Magyarország
Főegyházmegye Egri
é. sz. 47° 53′ 58″, k. h. 20° 22′ 24″
Statisztikai adatok
Terület 11500 km²
Lakosság
Teljes 1.254.000 (2011)
Egyházmegyéhez tartozók 686.900 (54,8%)
További jellemzők
Egyház római katolikus
Rítus latin
Alapítás ideje 1004
Székhely Eger
Székesegyház Egri főszékesegyház
Vezetése
Érsek Ternyák Csaba
Térkép
Egri főegyházmegye
Egri főegyházmegye
Honlap
A(z) Egri főegyházmegye hivatalos honlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Egri főegyházmegye témájú médiaállományokat.
  Egri főegyházmegye

Az egri főegyházmegye a római katolikus egyházhoz tartozó egyházmegye Magyarországon.

Története[szerkesztés]

Az egri érsekség 1909-ben
1. Egri főegyházmegye
2. Kassai egyházmegye
3. Rozsnyói egyházmegye
4. Szatmári egyházmegye
5. Szepesi egyházmegye

Az egri egyházmegyét I. István király alapította valószínűleg 1004-ben (de mindenképp 1009 előtt), az általa 1000 és 1009 között alapított tíz püspökség egyikeként. A magyarországi püspökségek közül ennek a területe volt a legnagyobb. A kezdeti időszakban az alábbi vármegyék tartoztak hozzá:

Hozzá tartoztak a váradi püspökség alapítása előtt a bihari részek is, sőt, a zsombolyi (pankotai) főesperesség még ez után is, egészen a 18. század közepéig. Egyik első püspöke az a Buldus volt, aki a hagyomány szerint szent Gellérttel együtt halt vértanúhalált. A püspökség központja a török uralomig a várban volt.

A várban még a 11. században felépítették a szent János evangélista tiszteletére szentelt püspöki székesegyházat — ezt 1241-ben, amikor II. Kilit volt a püspök, a tatárok felégették. A tatárjárás után többször is átépítették.

Bizonnyal a tatárjárás tapasztalataiból okulva IV. Béla 1248-ban kővár építésére adott engedélyt Lambert püspöknek. Az új templomot a régi helyén, de már gótikus stílusban emelték.

Mátyás király uralkodása alatt Beckensloer János püspök gótikus stílusban átépíttette az akkor még a várban álló püspöki palotát; az épület ma is látható. Az építkezéseket Dóczy Orbán püspök folytatta és Bakócz Tamás fejezte be; elkezdték a várbeli székesegyház késő gótikus átépítését is. Mátyás király halála után Ippolito d' Este püspök idején építették a közelmúltban felújított Hippolyt-kaput.

Buda eleste után a török fenyegetésre hivatkozva 1542-ben Perényi Péter országos főkapitány megszállta és saját tulajdonába vette a várat. Később királyi birtok lett, de a püspöki jövedelmeket továbbra is a várra kellett fordítani. Eger igazi urai a többnyire protestáns királyi várkapitányok lettek. 1566-ban Mágóchy Gáspár eltávolíttatta a várból a káptalant és átalakíttatta a székesegyházat: a püspök és a káptalan székhelyét Kassára helyezték át, és ott maradt 1596 (Eger eleste) után is, csupán a káptalan tartózkodott 1613–1649 között Jászón. Kassán alapította meg Kisdy Benedek püspök (1648–1660) a szemináriumot, valamint a jezsuita kollégiumot két karral:

  • filozófiai,
  • teológiai.

Eger 1687. december 17-én szabadult fel a török uralom alól. I. Lipót 1688-ban szabad királyi várossá nyilvánította (azaz mentesítette az egyházi és földesúri terhek alól). Ez az állapot azonban csak 1695-ig tartott: ekkor Fenessy György püspök kérésére az uralkodó újra püspöki várossá nyilvánította. A mecseteket keresztény templomokká alakították, ekképpen még 1687-ben a jezsuiták is egy egykori mecsetben telepedtek meg (Tatár, 2009).

Egerbe csak Telekessy István püspök (1699–1715), II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának egyik aktív támogatója helyezte vissza a püspökség székhelyét. Felújította és székesegyház rangjára emelte a Szent Mihály plébániatemplomot. 1705-ben az aggasztó paphiány enyhítésére szemináriumot alapított.

Michelangelo Grigoletti (1840 körül): A szent család (Az egri főszékesegyház jobb oldali mellékhajójának oltárképe)

Utódja, Erdődy Gábor (1715–1755) 1726-ban a plébániatemplom helyén barokk katedrálist emelt, a templom dombjának tövében pedig megépíttette az új püspöki palotát. Vikáriusa, Foglár György 1740-ben jogakadémiát alapított a városban. Ezt kívánta Barkóczy Ferenc püspök (1755–1761) egyetemmé fejleszteni, és meg is kezdték a bölcsészet oktatását. A líceumot Eszterházy Károly püspök (1761–1799) fejezte be, az egyetem alapítását azonban Mária Terézia nem engedélyezte.

A 18. században többször is gondoltak a hatalmas egyházmegye fölosztására, de ezt csak 1804-ben, Esterházy Károly püspök halála után tették meg. Ekkor VII. Piusz pápa három részre osztotta, létrehozva a kassai és a szatmári püspökséget. Egyúttal a maradék egri püspökséget metropolitai (érseki) rangra emelte.

A városi polgárság szeretett volna szabadulni az egyházi fennhatóság alól, és kérvényt nyújtott be a parlamentnek, hogy nyilvánítsák Egert szabad királyi várossá, de nem jártak sikerrel.

A 19. század egri érsekei elsősorban a szociális és oktatási intézmények támogatásával tűntek ki. A harmadik egri érsek (1827–1847) a német nyelvű költeményeiről ismert Pyrker János László velencei pátriárka lett. Ő bővítette a palotát, megalapította (1828-ban) az első magyar nyelvű tanítóképzőt, valamint egy rajziskolát. Ő alapozta meg a vár kultuszát. Fő műve a mai katedrális, Magyarország második legnagyobb temploma, amit 1831 és 1837 között Packh János, majd Hild József tervei alapján emeltek klasszicista stílusban. Pyrker érsek 1844-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta gazdag képgyűjteményét — lényegében ez lett az 1900-ban megnyitott Szépművészeti Múzeum anyagának alapja.

Utódai közül Bartakovics Béla (1850–1873) telepítette le Egerben az angolkisasszonyokat. Újraindította a jogi akadémiát is.

Samassa József (1873–1912) gondoskodott a beteg és munkaképtelen papok ellátásáról.

Szmrecsányi Lajos (1912–1943) felső kereskedelmi iskolát és több konviktust alapított, az első világháború alatt pedig az érseki palotában hadikórházat létesített.

1948-ban az egyház intézményeit, birtokait államosították. A Róma iránti töretlen hűség egyfajta szimbóluma a székesegyház 1950-ben festett, Eger és Róma kapcsolatát ábrázoló freskója.

A rendszerváltás után a magyar egyházmegyék rendszerét is átalakították. II. János Pál pápa 1982-ben átmenetileg megnövelte a főegyházmegye területét, amikor az érsekséghez csatolta a rozsnyói és a kassai egyházmegye Magyarországon maradt részeit, amiket addig helynökök kormányoztak. 1993-ban aztán a főegyházmegye területének keleti részéből új egyházmegyét alapított Debrecen-Nyíregyháza kettős központtal, a nyugati, Nógrád megyei plébániákat a váci, a nagykunságiakat pedig a szeged-csanádi egyházmegyéhez csatolta.

Korábbi egri püspökök[szerkesztés]

Az egyházmegyében jelenleg szolgálatot teljesítő püspökök[szerkesztés]

Fénykép Név, beosztás Születési helye, ideje Kinevezés dátuma
TernyakCsabaFotoThalerTamas.JPG Ternyák Csaba
egri érsek
Fertőszentmiklós, 1953december 4. (62 éves) esztergom-budapesti segédpüspöknek és címzetes érseknek kinevezve: 1992. december 24.
A Klérus kongregáció titkára: 1997. december 11.
Egri érsek: 2007. június 9.
BishopCoA PioM.svg Palánki Ferenc
segédpüspök
Balassagyarmat, 1964március 11. (52 éves) egri segédpüspök: 2010. december 27.

Nyugalmazott püspökök[szerkesztés]

Fénykép Név, beosztás Születési helye, ideje Korábban betöltött szolgálat(ok)
Template-Archbishop.svg Seregély István
nyugalmazott egri érsek
Szombathely, 1931március 13. (85 éves) egri érseknek kinevezve: 1987. június 5.
Nyugállományban: 2007. március 15.
BishopCoA PioM.svg Katona István
nyugalmazott egri segédpüspök
Nagykáta, 1928október 3. (87 éves) váci segédpüspöknek kinevezve: 1989. november 3.
egri segédpüspöknek kinevezve: 1997. október 10.
Nyugállományban: 2013. november 25.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]