Gótikus székesegyház (Eger)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gótikus székesegyház
Vízkelety Béla Eger vár ostroma 1552-ben.jpg
Egyházmegye Egri főegyházmegye
Település Eger
Elhelyezkedése
Gótikus székesegyház (Magyarország)
Gótikus székesegyház
Gótikus székesegyház
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 54′ 16″, k. h. 20° 22′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 16″, k. h. 20° 22′ 48″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gótikus székesegyház témájú médiaállományokat.

A Szent István által 1004 körül alapított egri egyházmegye első székesegyházát a Várdombon, a püspöki palota közelében emelték. A lerombolt templomnak csak alapfalai maradtak meg; ezek a Dobó István Vármúzeum romkertjében tekinthetők meg.

Története[szerkesztés]

A székesegyház elődje egy 11. századi, román stílusú rotunda volt, aminek makettje a vártörténeti kiállításon látható. A kis körtemplom falait sárba rakott kőből építették; keleti végét kis, patkó alakú szentély zárta le.

A háromhajós, eredetileg román stílusú székesegyházat feltehetően szent László király idején, a 11. század végén építették. A templomot szent János evangélista tiszteletére szentelték fel, és ezért a 14. századi krónikák a várat is szent János evangélista váraként említik.

A templomot a tatárok lerombolták; a 13. század második felében kibővítve, késő román stílusban építették újjá.

A székesegyházat a 14. században immár gótikus stílusban bővítették tovább, majd a 15. században egy új, hatalmas, háromhajós székesegyház építésébe is belekezdtek, ennek azonban csak a keleti része készült el. (Ha az egészet felépítették volna, Európa egyik legnagyobb és legdíszesebb temploma lehetett volna.)

A feliből-harmadából elkészült székesegyház már álló szentélyfalaiból alakították ki 1537 és 1548 között, a vár Alessandro Vedani vezette átépítésekor a hatalmas Szentély-bástyát.

Látnivalók[szerkesztés]

A 11. század végéről fennmaradt töredékek közül többet is bemutatnak a Dobó István Vármúzeum vártörténeti állandó kiállításán:

  • furatos, rozettás, palmettákkal díszített, faragott oszlopfej (kora középkori kőfaragó művészetünk egyik legszebb emléke);
  • figurális részletek az egyik bejárat íves timpanonjában stb.

A késő román bővítés idejéből is több díszes töredéket tártak fel; közülük kiemelkedik az 1300(?) táján, bükki fehér mészkőből készült faragvány. Ennek növényi ornamensei között a görög-római mitológiából ismert, a középkorban azonban ritkán ábrázolt, szőlőt szedő faun figurája is feltűnik.

Valószínűleg az 1420-as években készült alexandriai szent Katalin arannyal, kékkel és pirossal festett, gazdagon redőzött ruhájú, fej nélkül is felemelően szép szobra — a 4. században mártírhalált halt királylány a középkor egyik legnépszerűbb női szentje volt.

Források[szerkesztés]