Körtemplom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Korrektúra.svg
 Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.
Ambox important.svg
 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Rábaszentmiklós, 11. századi körkápolna
Szt. Miklós rotunda, Nagytótlak, Szlovénia, 13. század
Ösküi kerektemplom, 11. század
Kallósdi kerektemplom, 13. század
Kallósd (légi felvétel a kerektemplommal)
Szent Jakab-kápolna (Ják), 13. század (18. századi átépítés)
Havas Boldogasszony-kápolna, Pápoc, 12. század
Plzenec, Csehország
Østerlars, Dánia, 12. század

A körtemplom vagy kerektemplom a centrális alaprajzú templomépületek hagyományos típusa, amelyek alaprajza többé-kevésbé kör alakú. Az épület gyakran kupolával fedett. Időnként a rotunda nevet használják rá, ez utóbbi azonban világi célú épület vagy helyiség is lehet.

A körtemplom kialakulása[szerkesztés]

A két legősibbnek tekinthető körtemplom Göbekli tepe és Stonehenge oszlopkörökből álló, megalit építménye. Göbekli tepe Kisázsiában, a mai Törökország területén található, az Eufrátesz felső folyásának vidékén. Göbekli tepe korát mintegy 12 000 évre becsülik a kutatók. A Stonehenge Angliában található, 5100 éves.

A körtemplomokat általában a római Pantheonra vezetik vissza, de Rómában emellett van egy másik nevezetes körtemplom is, a Santo Stefano Rotondo. A centrális terek használata a római mellett a görög építészetben is megtalálható.

Egy másik forrás - különösen a magyar körtemplomok viszonylatában - a jurta kör alakjából eredezteti őket.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni a közép-ázsiai Horezm területén álló Koy-Krylgan Kala (Kr. e. 4-3. század) kör alakú templomát, ami jóval régebbi, mint a római Pantheon, és meg kell továbbá említeni a Málta és Szardínia szigetén található nurágh-épületeket is, hogy teljes képet kapjunk.

A közép-európai rotundák jelentősége[szerkesztés]

A rotundák széles körben elterjedtek Közép-Európában, történelmi és építészeti értékük igen jelentős. Nagy számban épültek ilyen templomok a 9-11. században Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban, Horvátországban, Ausztriában, Németországban, az egykori Morvaországban, Dalmáciában és Bajorországban. A rotundák leggyakrabban a 6-9 méter közötti átmérővel, és a keleten apszissal rendelkeznek. Néha 4 apszist is illesztettek hozzá a négy égtáj irányában, és az ilyen négykaréjos templomok is elterjedtek, a Kaukázusban is megtalálhatók.

Rotundák a Kárpát-medencében[szerkesztés]

A körtemplomoknak sokféle változata terjedt el Kárpát-medencében a középkorban. Több épségben áll ma is (Nagytótlak, Kallósd, Kissikátor, Bény, Süvete, Kisperlász), sok helyen viszont régészeti föltárás hozta a felszínre az alapokat. Például Sárospatakon egy ilyen körtemplom alapfalon egy kör alakú „hajót” látunk és a keleti apszist.

Fontos szerepe ezeknek a rotundáknak az, hogy jelzik egyes templomok építési, bővítési állomásait. Alagi major romjai Dunakeszin mutatják, hogyan bővítették a templomot az apszis irányába, kelet felé. Egy nagyobb szabású bővítésre látunk példát Isaszegen, ahol a központi helyen álló rotundát kelet felé is, és nyugat felé is bővítették, vagyis ráépítették a keletelt gótikus templomot. Más esetekben a körtemplom a nyugati irányban megépített kisebb (Szalonna), vagy tekintélyesebb méretű hajó (Bagod-Vitenyédszentpál, Hidegség, Vágkeresztúr, Ipolykiskeszi, Herencsény, Gerény) keleti apszisa lett úgy, hogy a körtemplom nyugati falát elbontották.

Rotundák a Kaukázusban[szerkesztés]

Az érdekes kapcsolat figyelhető meg a közép-európai rotundák és a kaukázusban, a 9-11. századi Örményországban épített rotundák között . A legvilágosabban ez a hatkaréjos rotundák esetében ismerhető föl. Karcsa, Gerény, Kiszombor (Kárpát-medence) templomaival rokonságot mutatnak a következő kaukázusvidéki örmény templomok: Aragatz, Bagaran (az egykori főváros), Bagnayr, Botshor és Kiagmis Alti. Megtalálhatók azonban a nyolckaréjos, nyolcosztású centrális épületek is az örmény művészetben: Aniban, Irindben, Varzhahanban, Ninozmindában. Csemegi József építész az elsők között mutatott rá a Közép-európai és a kaukázusi építészeti kapcsolatokra.

Körtemplom és bazilika együttesek[szerkesztés]

A körtemplom egy jellegzetes épületegyüttesben is megtalálható, ez a bazilika nyugati oldalán álló körtemplom (keresztelő kápolna). Magyarországon a jáki épületegyüttest, a középkori Magyarországon (ma Szlovákiában) pedig a bényi együttest említhetjük.A legismertebb ilyen együttesek az Itáliában találhatók, Firenze, Pisa, Parma városában.

Nevezetes körtemplomok[szerkesztés]

A help category.pngKapcsolódó lista: Kategória:Magyarország körtemplomai

„Kerektemplomok”[szerkesztés]

Egyéb körtemplomok[szerkesztés]

Körtemplomok alapfalai[szerkesztés]

Körtemplomok Nyugat-Európában[szerkesztés]

Világi rotundák[szerkesztés]

A Szibüllák temploma Puławyban

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Round churches
A Wikimédia Commons tartalmaz Körtemplom témájú médiaállományokat.
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a körtemplom címszót a Wikiszótárban!
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Körtemplom&oldid=25868009”