Kallósd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kallósd
A kallósdi Szent Anna-kerektemplom
A kallósdi Szent Anna-kerektemplom
Kallósd címere
Kallósd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásZalaszentgróti
Jogállás község
Polgármester Farkas Andrásné (független)[1]
Irányítószám 8785
Körzethívószám 83
Népesség
Teljes népesség91 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség17,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kallósd (Magyarország)
Kallósd
Kallósd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 52′ 17″, k. h. 17° 03′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 17″, k. h. 17° 03′ 48″
Kallósd (Zala megye)
Kallósd
Kallósd
Pozíció Zala megye térképén
Kallósd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kallósd témájú médiaállományokat.

Kallósd község Zala megyében, a Zalaszentgróti járásban, Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Fekvése[szerkesztés]

Kallósd a Zalai-dombság keleti vonulatán, a Zalától kissé nyugatra helyezkedik el. Közúton a ZalaapátiZalaszentgrótZalabér között húzódó 7352-es útból kiágazó 73 208-as számú bekötőúton érhető el. Almásházával és Bezeréddel földutak kötik össze. A településre Zalaszentgrótról jár pár busz, melyek közül kettő Keszthely irányába továbbközlekedik. A falu legjelentősebb vízfolyása a Kallósdi-patak.

Története[szerkesztés]

Kallósd első említése 1217-ből való a zalai vár földjeként. Temploma is ebben az időszakban készült. A 14. századtól a kapornaki apátság birtokához tartozott. A 17. században a törökök pusztítása miatt elpusztult. Betelepülése a kapornaki apát 1711-es ajánlatát követően, amelyben alacsony adókat kér, gyorsan ment végbe magyarok mellett horvát nyelvű lakosokkal is. A temploma 1740-ben épült újjá, és bár lakosságszáma nagyban gyarapodott, a kapornaki apátság nagy befolyással bírt a falu közéletében. Iskolája 1814-ben készült el. Végül egy 1863-ban létrejött szerződés alapján született meg a falu önrendelkezési joga.

Az 1950-es évektől erős elvándorlási kedv jellemezte, sokan Zalaszentgrótra költöztek. 1961-ben indult el az első busz a településre.

Az 1990-es évektől kezdve a település szőlőhegyére egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott mind magyarok, mind osztrákok részéről.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Farkas Károly (SZDSZ)[3]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Farkas Andrásné (független)[4]
  • 2014–2019:
  • 2019-től: Farkas Andrásné (független)[1]

Kallósd Község Önkormányzata hivatalos honlap: http://kallosd.hu/

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 100%. A lakosok 72,3%-a római katolikusnak vallotta magát (24,1% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

Légifotó a Szent Anna templomról
  • Fő nevezetessége a román stílusú Szt. Anna körtemplom (rotunda), amely a 13. században épült. Mivel a település Magyarország hagyományos nyugati határvidékén, a gyepűkhöz közel épült, a vidéket a háborúk elkerülték, így a templom jól mutatja eredeti állapotát. A kő alapzaton téglafalak állnak, és azokat harang alakú lemeztető fedi. A keleti oldalon a körtemplomhoz alacsonyabb, félkör alakú apszis csatlakozik. A templom külsejét sűrűn falsávok tagolják. Hasonló kerek templom áll az országhatár szlovéniai oldalán, Nagytótlakon és romos állapotban Vitenyédszentpálon (Bagod) is. A Kisalföldön Pápoc temploma hasonló. Az ilyen típusú templomokat az írott források gyakran „Rotunda ecclesia”-nak, azaz kerek templomnak nevezik. Ez a megnevezés több település (például Kerekszenttamás) nevében előfordul, és ebből arra következtethetünk, hogy azokban egykoron kerek templom állott. http://kallosd.hu/galeria/
  • Páduai Szent Antal kápolnája a falu központjától mintegy háromnegyed kilométerre, egy dombon áll. Ez a kápolna is búcsújáróhely, a misére sokan összegyűlnek. A mindössze 10 ülőhelyes épületben ritkán esküvőket is tartanak. Búcsú minden évben a június 13-a utáni vasárnapon van.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Kallósd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  4. Kallósd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)[halott link]
  5. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

Források[szerkesztés]

  • Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
  • Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai, Budapest
  • Sena Sekulić-Gvozdanović (1994): Templom erődítések Horvátországban. Tankönyvkiadó, Zágráb.
  • Bakay Kornél (1997, 1998, 2005): Őstörténetünk régészeti forrásai. I. II. III. Miskolci Bölcsész Egyesület, Miskolc
  • Guzsik Tamás (2001): Beszélő kövek.
  • Dékány Tibor: Négykaréjos kápolnák nyomában.
  • Valter Ilona (2005): Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon. Budapest
  • Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest
  • Szent Anna körtemplom

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]