Kissikátor
Kissikátor | |||
Kissikátori kerektemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Ózdi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kocsik László (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 3627 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 276 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 28,13 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,38 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 11′ 38″, k. h. 20° 07′ 54″48.193781°N 20.131639°EKoordináták: é. sz. 48° 11′ 38″, k. h. 20° 07′ 54″48.193781°N 20.131639°E | |||
Kissikátor weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kissikátor témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kissikátor község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye nyugati csücskében, a szlovák határ mellett, közel a nógrádi és hevesi vármegyehatárhoz, az Ózdi járásban.
Ózdtól közúton 15, Salgótarjántól 40, Miskolctól 75 kilométerre, a Hangony jobb oldali mellékvölgyében található. Környéke igen szép vidék, vadban gazdag, jelentős erdőállománnyal, ahol manapság medve is felbukkanhat.[3][4]
Története
[szerkesztés]A település az Árpád-kor óta lakott, először 1379-ben említik. A török időkben elpusztult, nemcsak a törökdúlás, hanem természeti csapások miatt is, de újra benépesült.
Kissikátor Zsáktelepülés, amelynek elzártságát, demográfiai és gazdasági helyzetét tovább súlyosbította, hogy 1920-ban a trianoni határ elvágta a szomszédos északnyugati régióktól, majd a 90-es években összeomlott az észak-borsodi és nógrádi nehézipar, a lakosság fő munkáltatója.
A település nyugat felőli megközelíthetőségén azonban sokat javított a 23 115-ös bekötőút kiépítése 1990 körül, majd a Tajti és Cered közötti határátkelő megnyitása a 2000-es években, később pedig a 2306-os Cered–Zabar műút rendbehozása.
A falunak 1904 előtt Sikátor volt a neve; a középkorban Sykathor néven szerepelt.[5]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Elek József (MSZP)[6]
- 1994–1998: Elek József (MSZP)[7]
- 1998–2002: Elek József (MSZP)[8]
- 2002–2006: Elek József (MSZP)[9]
- 2006–2010: Elek József (MSZP)[10]
- 2010–2014: Kocsik László Csaba (Fidesz-KDNP)[11]
- 2014–2019: Kocsik László (Fidesz-KDNP)[12]
- 2019–2024: Kocsik László (Fidesz-KDNP)[13]
- 2024– : Kocsik László (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség
[szerkesztés]A falu néprajzilag a Barkó-vidékhez tartozik. Az itt és a környező tájon élő barkók Györffy István etnográfus szerint nem rokonai a palócoknak, hanem önálló népcsoport.
1910-ben a falunak 410 lakója volt, 1995-ben 386.[14]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 320 | 306 | 295 | 282 | 298 | 296 | 276 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a településnek csak magyar lakossága volt.[15]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98%-a magyarnak, 0,3% románnak mondta magát (2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 87%, református 2,3%, felekezeten kívüli 1,6% (9,1% nem válaszolt).[16]
2022-ben a lakosság 94%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,3% románnak, 0,3% cigánynak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 62,1% volt római katolikus, 0,7% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 4,7% felekezeten kívüli (31,2% nem válaszolt).[17]
Látnivaló
[szerkesztés]Kissikátor Árpád-kori (XII. századi) alapokra épült római katolikus körtemploma a falun kívül, a bekötőút melletti Kápolna-tetőn áll, körülötte szép fekvésű temetővel. Az eredetileg Szent Miklós tiszteletére szentelt kicsiny templom (voltaképpen kápolna) egy román kori – később romba dőlt – rotunda alapjain épült 1764-ben. Ekkor kapta barokk berendezését, festett kazettás mennyezetét és hagymakupolás huszártornyát, mely magában foglalja a harangot. Tagolatlan, egyszerű architektúráját kis ablakok törik át. 1958 óta védett műemlékünk.[18]
Az eltelt két és fél évszázad során a templom többszöri felújításokon esett át, miközben a gyenge alapozás miatt folyamatosan süllyed. 1829-ben tetőjavítás történt, 1833-ban pótolták a tönkrement régi oltárt, 1865-ben padlóját lekövezték, zsindelyes teteje bádogfedést kapott. Az 1960-as években leástak a fal tövébe, hogy megállapítsák a süllyedés mértékét, majd újravakolták és újrafedték az épületet, ezúttal vörösrézlemezzel. A 80-as évek közepén a süllyedés miatt halaszthatatlanná vált a templom körüli terület lenyesése és az ezzel kapcsolatos tereprendezés; a temetődomb lefaragott része támfalat kapott, a templom padlóját megemelték, falait körben leszigetelték, fedését ismét fazsindelyre cserélték, a bejárat előtetőt kapott. A 90-es években újabb renoválás vette kezdetét, az Országos Műemléki Felügyelőség, az egyház és az önkormányzat közös erőfeszítésével. A 2000-ig tartó munkálatok során restaurálták a belső síkmennyezet – korábban levakolt – festését, ismét emeltek a padlószinten, teljesen átalakították a bejáratot, korszerűsítették a villámhárítást, a csapadékvíz-elvezetést, megerősítették a lábazat szigetelését, a falakat újravakolták, a tetőre zsindelyt imitáló műemléki pala került; az épület éjszakai díszkivilágítást kapott, közvetlen környezete gondozottabbá vált (burkolókövek, füvesítés, virágágyások, díszcserjék), és megújult a ravatalozó is. A tereprendezéssel összefüggésben a templom körül álló hatalmas hársfák – a szakrális hely ékességei – közül egyet már korábban kivágtak, a bejáratnál lévő másik kettőt a 2000-es felújítást követően, a temető öreg fáival együtt.
A területet 2010 után kerítéssel vették körbe a vadkárok ellen és az épület védettségének fokozása érdekében (a gépjárművel történő megközelítés megnehezítésére, vandálok, fosztogatók távol tartására).
A templom bejelentkezéssel látogatható.
Fotók a körtemplomról
[szerkesztés]-
Légifelvételen a templom, a temető és a ravatolozó
Környező települések
[szerkesztés]Domaháza 4, Hangony 7 km-re van a falutól. A legközelebbi város Ózd, kb. 15 km-re.
Testvértelepülés
[szerkesztés]Détér (jelenleg Szlovákiához csatolva)
Irodalom
[szerkesztés]- Gervers-Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundái. Akadémiai Kiadó, Bp., 1972
- Gerő László: Magyar műemléki ABC. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1984
- Műemlékek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 1987
- Magyarország műemlékjegyzéke I–II. Országos Műemléki Felügyelőség, Bp., 1990
- Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke. Miskolc, 1992
- Szilágyi András: A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Bp., 2008
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Kissikátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 10.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Faragó Zoltán: Vigyázat, medve a kapuk előtt! (magyar nyelven). Origo, 2015. április 23. [2015. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
- ↑ Hivatalos: barnamedvék élnek Nógrád megyében (magyar nyelven). Mandiner, 2014. október 17. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
- ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó, Bp., 1983
- ↑ Kissikátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kissikátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
- ↑ Kissikátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
- ↑ Kissikátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
- ↑ Kissikátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
- ↑ Kissikátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Kissikátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
- ↑ Kissikátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 25.)
- ↑ Cartographia-adat; Budapest, 1995. 352 520-01
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
- ↑ Kissikátor Helységnévtár
- ↑ Kissikátor Helységnévtár
- ↑ Határozatszám: 50041/1958