Tiszavalk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tiszavalk
A helytörténeti múzeum épülete Tiszavalkon
A helytörténeti múzeum épülete Tiszavalkon
Tiszavalk címere
Tiszavalk címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőkövesdi
Jogállás község
Polgármester Szabó István (független)[1]
Irányítószám 3464
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség304 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszavalk (Magyarország)
Tiszavalk
Tiszavalk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 25″, k. h. 20° 44′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 25″, k. h. 20° 44′ 58″
Tiszavalk (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Tiszavalk
Tiszavalk
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszavalk témájú médiaállományokat.

Tiszavalk község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Tisza jobb partján, a Tisza-tó közelében fekszik, a Mezőkövesd-Ároktő között húzódó 3302-es út mentén. Tömegközlekedéssel Mezőkövesd és Mezőcsát felől a Volánbusz 4010-es járatával közelíthető meg.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapját adó szó szláv eredetű, a szláv nyelvekben előfordul több változata is pl. a cseh Vlk, a lengyel Wilk. A név előzménye a farkas jelentésű ószláv Bolk.

Története[szerkesztés]

Tiszavalk a Tisza-tó északi csücskében elhelyezkedő ősi település, már a történelem előtti időkben is lakott volt, határában még feltáratlan - feltételezések szerint - Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű bronzkori telephelye.

Nevét 1332-ben a pápai tizedjegyzék említette először, ekkor már említették Mindenszentekről elnevezett templomát is. Papja ekkor 8 garas pápai tizedet fizetett.

1447-ben említették nevét ismét egy határjárási oklevélben, Thethes puszta határjárásakor, amikor Walk possessió képviseletében birtokszomszédként Gergely bíró, majd 1467-ben egy újabb határjárási oklevél tesz említést róla.

1546-ban Balassa Zsigmondnak, a diósgyőri vár urának faluja, majd 1548-ban szerepel újból egy összeírásban egy földnélküli zsellérrel. Az 1576-os dézsmajegyzékben pedig már nincs adat Valkról.

A település turisztikai szempontból kivételesen jó helyen fekszik. A kirándulni és kikapcsolódni vágyók a közelben megtalálják a Bükki Nemzeti Parkot és a Világörökség részét képező Hortobágyi Nemzeti Parkot.

Különleges természeti kincse a településnek, a Tisza-tavi madárrezervátum, ami a Tisza-tó északi területén, a Tiszavalki-öbölben található. Szigorúan védett természeti érték, amelyet felvettek a nemzetközileg elismert vízimadár-élőhelyek sorába, és része az UNESCO által adományozott Világörökség része-címet elnyert Hortobágyi Nemzeti Parknak.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Mikola István (független)[3]
  • 1994–1998: Mikola István (független)[4]
  • 1998–2002: Mikola István (független)[5]
  • 2002–2006: Mikola István (független)[6]
  • 2006–2010: Mikola István (független)[7]
  • 2010–2014: Domonkos Józsefné (független)[8]
  • 2014–2019: Domonkos Józsefné (független)[9]
  • 2019-től: Szabó István (független)[1]

A településen a 2010. október 3-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert az öt jelölt közül Domonkos Józsefné és Tompáné Kovács Erika (mindketten függetlenek) egyaránt 81-81 szavazatot szerzett meg az érvényesen leadott 231 voksból, ezáltal az élen szavazategyenlőség alakult ki.[10] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2010. december 18-án tartották meg, ezen már csak a korábbi holtversenyben részes két jelölt indult el, és kicsivel nőtt a választói aktivitás is: héttel több érvényes szavazólapot számoltak össze. A lakosok mozgósítása Domokos Józsefnének sikerült jobban, 12 szavazatnyi különbséggel ő nyerte a választást.[8]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Népcsoportok[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szilpuszta - Volt Tisza-ártéren szikes talajon növényritkaságok.
  • Tisza-tavi madárrezervátum

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Tiszavalk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Tiszavalk települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Tiszavalk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  5. Tiszavalk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  6. Tiszavalk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  7. Tiszavalk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  8. a b Tiszavalk települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. december 18. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  9. Tiszavalk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  10. Tiszavalk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  11. A nemzetiségi népesség száma 2001[halott link]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]