Tiszavalk

	Tiszavalk
	A helytörténeti múzeum épülete Tiszavalkon
	; Tiszavalk címere
	; Tiszavalk címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Mezőkövesdi
Jogállás	község
Polgármester	Szabó István (független)
Irányítószám	3464
Körzethívószám	49
	Népesség
Teljes népesség	297 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	26 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	11,54 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Tiszavalk Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 41′ 25″, k. h. 20° 44′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 25″, k. h. 20° 44′ 58″
	Tiszavalk Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
	Tiszavalk weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszavalk témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszavalk község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Tisza jobb partján, a Tisza-tó közelében fekszik, a Mezőkövesd-Ároktő között húzódó 3302-es út mentén. Tömegközlekedéssel Mezőkövesd és Mezőcsát felől a Volánbusz 4010-es járatával közelíthető meg.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapját adó szó szláv eredetű, a szláv nyelvekben előfordul több változata is pl. a cseh Vlk, a lengyel Wilk. A név előzménye a farkas jelentésű ószláv Bolk.

Története[szerkesztés]

Tiszavalk a Tisza-tó északi csücskében elhelyezkedő ősi település, már a történelem előtti időkben is lakott volt, határában még feltáratlan – feltételezések szerint – Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű bronzkori telephelye.

Nevét 1332-ben a pápai tizedjegyzék említette először, ekkor már említették Mindenszentekről elnevezett templomát is. Papja ekkor 8 garas pápai tizedet fizetett.

1447-ben említették nevét ismét egy határjárási oklevélben, Thethes puszta határjárásakor, amikor Walk possessió képviseletében birtokszomszédként Gergely bíró, majd 1467-ben egy újabb határjárási oklevél tesz említést róla.

1546-ban Balassa Zsigmondnak, a diósgyőri vár urának faluja, majd 1548-ban szerepel újból egy összeírásban egy földnélküli zsellérrel. Az 1576-os dézsmajegyzékben pedig már nincs adat Valkról.

A település turisztikai szempontból kivételesen jó helyen fekszik. A kirándulni és kikapcsolódni vágyók a közelben megtalálják a Bükki Nemzeti Parkot és a világörökség részét képező Hortobágyi Nemzeti Parkot.

Különleges természeti kincse a településnek, a Tisza-tavi madárrezervátum, ami a Tisza-tó északi területén, a Tiszavalki-öbölben található. Szigorúan védett természeti érték, amelyet felvettek a nemzetközileg elismert vízimadár-élőhelyek sorába, és része az UNESCO által adományozott világörökség része-címet elnyert Hortobágyi Nemzeti Parknak.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Mikola István (független)^[3]
1994–1998: Mikola István (független)^[4]
1998–2002: Mikola István (független)^[5]
2002–2006: Mikola István (független)^[6]
2006–2010: Mikola István (független)^[7]
2010–2014: Domonkos Józsefné (független)^[8]
2014–2019: Domonkos Józsefné (független)^[9]
2019-től: Szabó István (független)^[1]

A településen a 2010. október 3-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, az első helyen kialakult szavazategyenlőség miatt: az öt jelölt közül Domonkos Józsefné és Tompáné Kovács Erika (mindketten függetlenek) egyaránt 81-81 szavazatot szerzett meg az érvényesen leadott 231 voksból.^[10] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2010. december 18-án tartották meg, ezen már csak a korábbi holtversenyben részes két jelölt indult el, és kicsivel nőtt a választói aktivitás is: héttel több érvényes szavazólapot számoltak össze. A lakosok mozgósítása Domokos Józsefnének sikerült jobban, 12 szavazatnyi különbséggel ő nyerte a választást.^[8]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak mondta magát (9,6% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 12,2%, református 71%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 4,6% (11,9% nem válaszolt).^[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

Szilpuszta - Volt Tisza-ártéren szikes talajon növényritkaságok.
Tisza-tavi madárrezervátum

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Tiszavalk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ Tiszavalk települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Tiszavalk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
↑ Tiszavalk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
↑ Tiszavalk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
↑ Tiszavalk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
↑ ^a ^b Tiszavalk települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (pdf). Országos Választási Iroda, 2010. december 18. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
↑ Tiszavalk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
↑ Tiszavalk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
↑ Tiszavalk Helységnévtár