Kurityán

	Kurityán
	Pallavicini-kastély - Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Diákotthon
	; Kurityán címere
	; Kurityán címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Kazincbarcikai
Jogállás	község
Polgármester	Sziráczki Sándor (független)
Irányítószám	3732
Körzethívószám	48
	Népesség
Teljes népesség	1495 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	209,15 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	7,54 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység
Földrajzi középtáj	Észak-magyarországi medencék
Földrajzi kistáj	Sajó-völgy
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Kurityán Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 18′ 54″, k. h. 20° 37′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 54″, k. h. 20° 37′ 16″
	Kurityán Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
	Kurityán weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kurityán témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Kurityán község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kazincbarcika északi vonzáskörzetében fekszik, Miskolctól közúton 25 kilométerre északra. A környező települések: északkelet felől Ormosbánya, kelet felől Izsófalva (4 km), délkelet felől Szuhakálló (5 km), délnyugat felől Sajókaza, északnyugat felől pedig Felsőnyárád (2 km). A legközelebbi város Kazincbarcika, 10 kilométerre.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton Szuhakálló vagy Felsőnyárád felől érhető el, a 2605-ös úton. A hazai vasútvonalak közül a Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonal érinti.

Története[szerkesztés]

A települést 1280-ban említik először, Koryth alakban írva. A név feltehetőleg szláv eredetű, teknőben, völgyben lakó emberekre utal. 1408-ban épített Szent János pálos kolostor 1550-ig működött. A török hódoltság idején a falu hódoltsági terület lett, többször kifosztották. A 18. században a Pallavicini család birtoka volt a falu, ők építették a kastélyt, ami ma diákotthon. A 19. század második felében beindult a szénkitermelés a falu határában. A bányák sok évtizeden át biztosítottak munkát a falu lakóinak, mára mind bezártak.

A népesség a 20. század elejétől végéig több mint kétszeresére növekedett.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Feledy Károly (független)^[4]
1994–1998: Feledy Károly (független)^[5]
1998–2002: Nagy Lajos Károly (független)^[6]
2002–2006: Nagy Lajos Károly (független)^[7]
2006–2010: Nagy Lajos Károly (független)^[8]
2010–2014: Sziráczki Sándor (független)^[9]
2014–2019: Sziráczki Sándor (független)^[10]
2019-től: Sziráczki Sándor (független)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 6,7% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,6%, református 18,3%, görögkatolikus 2%, evangélikus 2,6%, felekezeten kívüli 32% (18,7% nem válaszolt).^[12]

Kurityán, kolostorrom légi fotón

Látnivalók[szerkesztés]

Pallavicini-kastély (1830, klasszicista-eklektikus). "1832-ben őrgróf Pallavitziny Ferenc kastélyt alapított, amely a jelenlegi alagsorból és földszinti részből állott. Ezt megelőzően a kastélytól mintegy 150 méterre északkeletre már fennállott az az épület, amelyet még a török megszállás előtt, az 1400-as évek derekán, egy Corbin nevezetű cseh építész alapított. Ez az új kastély építésekor és azt megelőzően szintén a Pallavitziny család tulajdonát képezte. A kastély földszinti falainak vastagsága 85 – 110 cm, valamint az ablakok közé ékelt masszív vasrácsok bizonyosságot adnak arról, hogy az alapításkor nagy gondot fordítottak a védettségre, amely a századeleji kalandorok, kisebb rablóbandák ellen igencsak létjogosult volt. 1880-ban a sajókazai Radvánszki bárók megvették a kastélyt, majd 1885-ig felépítették az emeletet, valamint az erkélyt. Ekkor vált az épület teljessé, ahogyan azt mai formájában találjuk. A kastély szomszédságában találjuk a kocsiszínt /jelenleg üzlethelyiség/ valamint az akkori istállót, a kocsisok és lovászok szálláshelyét. Radvánszky Imre báró halála után Batthyány István gróf lett a kastély tulajdonosa, aki az 1820-as évek legnagyobb középbirtokosa volt a környéken." (Dr. Klejn Gáspár - Péchy Horváth Dezső: Községi adattár: Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatala – 1939.)

Pálos kolostorrom (gótikus)
Horgásztó

Kurityán, Pálos kolostorrom

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Kurityán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ ^a ^b ^c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
↑ K települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Kurityán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
↑ Kurityán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
↑ Kurityán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
↑ Kurityán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
↑ Kurityán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
↑ Kurityán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
↑ Kurityán Helységnévtár