Kurityán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kurityán
Pallavicini-kastély - Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Diákotthon
Pallavicini-kastély - Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Diákotthon
Kurityán címere
Kurityán címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásKazincbarcikai
Jogállás község
Polgármester Sziráczki Sándor (független)[1]
Irányítószám 3732
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség1576 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség209,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,54 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájÉszak-magyarországi medencék[3]
Földrajzi kistájSajó-völgy[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kurityán (Magyarország)
Kurityán
Kurityán
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 18′ 54″, k. h. 20° 37′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 54″, k. h. 20° 37′ 16″
Kurityán (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Kurityán
Kurityán
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Kurityán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kurityán témájú médiaállományokat.

Kurityán község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolctól közúton 25 kilométerre északra található.

Története[szerkesztés]

A települést 1280-ban említik először, Koryth alakban írva. A név feltehetőleg szláv eredetű, teknőben, völgyben lakó emberekre utal. 1408-ban épített Szent János pálos kolostor 1550-ig működött. A török hódoltság idején a falu hódoltsági terület lett, többször kifosztották. A 18. században a Pallavicini család birtoka volt a falu, ők építették a kastélyt, ami ma diákotthon. A 19. század második felében beindult a szénkitermelés a falu határában. A bányák sok évtizeden át biztosítottak munkát a falu lakóinak, mára mind bezártak.

A népesség a 20. század elejétől végéig több mint kétszeresére növekedett.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Feledy Károly (független)[4]
  • 1994–1998: Feledy Károly (független)[5]
  • 1998–2002: Nagy Lajos Károly (független)[6]
  • 2002–2006: Nagy Lajos Károly (független)[7]
  • 2006–2010: Nagy Lajos Károly (független)[8]
  • 2010–2014: Sziráczki Sándor (független)[9]
  • 2014–2019: Sziráczki Sándor (független)[10]
  • 2019-től: Sziráczki Sándor (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 6,7% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,6%, református 18,3%, görögkatolikus 2%, evangélikus 2,6%, felekezeten kívüli 32% (18,7% nem válaszolt).[12]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Pallavicini-kastély (1830, klasszicista-eklektikus). "1832-ben őrgróf Pallavitziny Ferenc kastélyt alapított, amely a jelenlegi alagsorból és földszinti részből állott. Ezt megelőzően a kastélytól mintegy 150 méterre északkeletre már fennállott az az épület, amelyet még a török megszállás előtt, az 1400-as évek derekán, egy Corbin nevezetű cseh építész alapított. Ez az új kastély építésekor és azt megelőzően szintén a Pallavitziny család tulajdonát képezte. A kastély földszinti falainak vastagsága 85 – 110 cm, valamint az ablakok közé ékelt masszív vasrácsok bizonyosságot adnak arról, hogy az alapításkor nagy gondot fordítottak a védettségre, amely a századeleji kalandorok, kisebb rablóbandák ellen igencsak létjogosult volt. 1880-ban a sajókazai Radvánszki bárók megvették a kastélyt, majd 1885-ig felépítették az emeletet, valamint az erkélyt. Ekkor vált az épület teljessé, ahogyan azt mai formájában találjuk. A kastély szomszédságában találjuk a kocsiszínt /jelenleg üzlethelyiség/ valamint az akkori istállót, a kocsisok és lovászok szálláshelyét. Radvánszky Imre báró halála után Batthyány István gróf lett a kastély tulajdonosa, aki az 1820-as évek legnagyobb középbirtokosa volt a környéken." (Dr. Klejn Gáspár - Péchy Horváth Dezső: Községi adattár: Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatala – 1939.)
  • Pálos kolostorrom (gótikus)
  • Horgásztó
Kurityán, Pálos kolostorrom

Környező települések[szerkesztés]

Felsőnyárád 2 km-re, Izsófalva 4 km-re, Szuhakálló 5 km-re. A legközelebbi város: Kazincbarcika 10 km-re.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kurityán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. K települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Kurityán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  6. Kurityán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  7. Kurityán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  8. Kurityán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  9. Kurityán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. Kurityán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  11. A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
  12. Kurityán Helységnévtár

További információk[szerkesztés]