Pusztaradvány
| Pusztaradvány | |
 | |
| A Pallavicini kastély télen | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Járás | Encsi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Rozsnyainé Karaffa Ágnes |
| Irányítószám | 3874 |
| Körzethívószám | 46 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 256 fő (2015. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 35,15 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 7,14 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Pusztaradvány
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 48° 27′ 56″, k. h. 21° 08′ 06″Koordináták: é. sz. 48° 27′ 56″, k. h. 21° 08′ 06″ | |
Pusztaradvány
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaradvány témájú médiaállományokat. | |
Pusztaradvány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járásban, Miskolctól 55 kilométerre északkeletre.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
A település első említése 13. századi, mikor IV. Béla király visszatért a tatárok által elpusztított országba, s megmaradt híveit megjutalmazta. Így kapott Detre is „örökös szállásul” földet, köztük Radványt is. Detre unokái a rozgonyi csatában az Amadék oldalán harcoltak Károly Róbert király ellenében, ezért az uralkodó a vesztesek minden vagyonát elkobozta. 1333-ban Felkus fia György 50 márkáért visszavásárolta Radványt, minek illetőségét átadta lányának, Zugkának. Felkus utódai vették fel a Radványi nevet.
A Detre férfiág kihalása után hosszas per indult a területért. Ezt zárta le 1397-ben Zsigmond király, aki a bolgár hadjárataiban hűséges harcosát Radványi Mátét erősíti meg a tulajdonban.
A török, osztrák időkben sokat szenvedett, a lakosság alaposan csökkent, illetve jobbágytelkei pusztává váltak. A 18. század végén újratelepítették, 1828-ban 22 házban 152 ember lakott.
Népcsoportok[szerkesztés]
A település lakosságának 52%-a magyar, 48%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[2]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
Látnivalók[szerkesztés]
.jpg)
Pallavicini-kastély (ma kastélyszálló)
A falu fő nevezetessége a központjában fekvő Pallavicini-kastély. A domboldalon álló, ősfás park közepén található kastély klasszicista stílusban épült. A téglalap alaprajzú kastély a domborzat következtében főhomlokzatán emeletes, míg hátsó oldalán földszintes magasságú. Főhomlokzata közepén timpanonos rizalit emelkedik ki, felső részében a Pallavicini család címerével, míg jobb oldali oldalhomlokzata egy kisméretű bővítménnyel egészül ki. Hátsó homlokzatát is a középen kilépő timpanonos rizalit határozza meg. A nyílásokon vakolt ablakkeretezést, míg a sarkokon kváderezést láthatunk.
A kastély egykori tulajdonosa, a Pallavicini család olaszországi eredetű. Az „őrgróf” címet 966 óta viselik. A család Edvárd őrgróf révén egy 1827 törvény által nyer magyar honfiságot. Az őrgrófi cím viselésére egy 1868-as legfelsőbb kézirat révén nyernek jogosultságot. Pallavicini János őrgróf, a kastély tulajdonosa, diplomáciai szolgálatot töltött be több európai állomáshelyen. Az őrgróf diplomáciai munkájának befejezését követően Pusztaradványba vonult vissza és ott is élt haláláig.
A 2000-es években teljesen felújított kastély jelenleg magántulajdonban van, kastélyszállóként működik. A kastélyhotel belső berendezése a 19. század hangulatát idézi másfél évszázados biedermeier bútoraival, 100-120 éves felújított lámpatesteivel.
Környező települések[szerkesztés]
Hernádvécse 6 km-re, Szemere 3 km-re. A legközelebbi város: Encs 18 km-re.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
