Pusztaradvány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pusztaradvány
A Pallavicini kastély télen
A Pallavicini kastély télen
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEncsi
Jogállás község
Polgármester Rozsnyainé Karaffa Ágnes
Irányítószám 3874
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 256 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség35,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pusztaradvány (Magyarország)
Pusztaradvány
Pusztaradvány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 27′ 56″, k. h. 21° 08′ 06″Koordináták: é. sz. 48° 27′ 56″, k. h. 21° 08′ 06″
Pusztaradvány (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Pusztaradvány
Pusztaradvány
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaradvány témájú médiaállományokat.

Pusztaradvány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járásban, Miskolctól 55 kilométerre északkeletre.

Története[szerkesztés]

A település első említése 13. századi, mikor IV. Béla király visszatért a tatárok által elpusztított országba, s megmaradt híveit megjutalmazta. Így kapott Detre is „örökös szállásul” földet, köztük Radványt is. Detre unokái a rozgonyi csatában az Amadék oldalán harcoltak Károly Róbert király ellenében, ezért az uralkodó a vesztesek minden vagyonát elkobozta. 1333-ban Felkus fia György 50 márkáért visszavásárolta Radványt, minek illetőségét átadta lányának, Zugkának. Felkus utódai vették fel a Radványi nevet.

A Detre férfiág kihalása után hosszas per indult a területért. Ezt zárta le 1397-ben Zsigmond király, aki a bolgár hadjárataiban hűséges harcosát Radványi Mátét erősíti meg a tulajdonban.

A török, osztrák időkben sokat szenvedett, a lakosság alaposan csökkent, illetve jobbágytelkei pusztává váltak. A 18. század végén újratelepítették, 1828-ban 22 házban 152 ember lakott.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 52%-a magyar, 48%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[2]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Látnivalók[szerkesztés]

A Pallavicini-kastély

Pallavicini-kastély (ma kastélyszálló)

A falu fő nevezetessége a központjában fekvő Pallavicini-kastély. A domboldalon álló, ősfás park közepén található kastély klasszicista stílusban épült. A téglalap alaprajzú kastély a domborzat következtében főhomlokzatán emeletes, míg hátsó oldalán földszintes magasságú. Főhomlokzata közepén timpanonos rizalit emelkedik ki, felső részében a Pallavicini család címerével, míg jobb oldali oldalhomlokzata egy kisméretű bővítménnyel egészül ki. Hátsó homlokzatát is a középen kilépő timpanonos rizalit határozza meg. A nyílásokon vakolt ablakkeretezést, míg a sarkokon kváderezést láthatunk.

A kastély egykori tulajdonosa, a Pallavicini család olaszországi eredetű. Az „őrgróf” címet 966 óta viselik. A család Edvárd őrgróf révén egy 1827 törvény által nyer magyar honfiságot. Az őrgrófi cím viselésére egy 1868-as legfelsőbb kézirat révén nyernek jogosultságot. Pallavicini János őrgróf, a kastély tulajdonosa, diplomáciai szolgálatot töltött be több európai állomáshelyen. Az őrgróf diplomáciai munkájának befejezését követően Pusztaradványba vonult vissza és ott is élt haláláig.

A 2000-es években teljesen felújított kastély jelenleg magántulajdonban van, kastélyszállóként működik. A kastélyhotel belső berendezése a 19. század hangulatát idézi másfél évszázados biedermeier bútoraival, 100-120 éves felújított lámpatesteivel.

Környező települések[szerkesztés]

Hernádvécse 6 km-re, Szemere 3 km-re. A legközelebbi város: Encs 18 km-re.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]