Szomolya
| Szomolya | |||
.jpg) | |||
| Tájháznak berendezett barlanglakás | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Mezőkövesdi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Jurecska Györgyné (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 3411 | ||
| Körzethívószám | 49 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1512 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 70,65 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 22,69 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Egri-Bükkalja[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szomolya
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 53′ 25″, k. h. 20° 29′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 25″, k. h. 20° 29′ 49″ | |||
Szomolya
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Szomolya weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szomolya témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Szomolya (1937 és 1945 között Gömbösfalva) község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Az Északi-középhegység, ezen belül az Egri-Bükkalja déli lábainál helyezkedik el. Mezőkövesdtől 12 kilométerre észak-északnyugatra, Egertől 18 kilométerre keletre fekszik.
A Kánya-patak völgyében terül el, a vízfolyás két oldalán. Határának déli felét az Alföldre emlékeztető, sík részek jellemzik, északi fele dombosabb.
Területén sok kőzetféleség fellelhető, ezek közül talán a legfontosabb a vulkáni eredetű riolittufa, de van a határában homokbánya és terméskő-bánya is.
Gazdag helynévanyaggal rendelkezik; a teljesség igénye nélkül az alábbi hely- és dűlőnevek ismertek a területéről: Barát lápa, Bordahegy, Csecs-lyuk, Cseres, Deber-tető, Demecs, Derék-hegy, Felső rét, Galagonyás, Gyűr, -oldal, -tető, Mács alma, Méti-hegy, Pazsag, Vénhegy, Nyárias, Poletár, Pipís, Gyep, Pirittyó, Bentelek,…
Megközelítése[szerkesztés]
Csak közúton érhető el: Mezőkövesd felől a 2509-es úton, Eger felől pedig Noszvajig a 2504-es, majd onnan szintén a 2509-es úton.
Története[szerkesztés]
A településen már több mint egy évezreddel ezelőtt is éltek emberek. A falu határában található a kaptárkő. Régészeink azt tartják, hogy a népvándorláskori emberek urnatartói vagy áldozati fülkéi voltak. Mások úgy vélik, hogy az ősi méhészet emlékei, s a fülkék maguk lehettek a méhek lakásai. Az előbbi feltevés mellett szól, hogy kaptárkövek fülkéiben áldozati tárgyakra leltek. A kaptárkövek elnevezései is arra utalnak, hogy ezek ősi kultuszhelyeken állnak (például ördögtorony, kőasszony, királyszéke stb.).
A honfoglaló magyarok is letelepedtek a tájon, s már az Árpád-korban építettek templomot. Szomolya nevével már a XIII. században találkozhatunk a Bélapátfalvai ciszterci kolostor építkezésének okirataiban. A falunak több birtokosa is volt, közülük hosszú ideig az egri káptalan, aki még 1935-ben is 1208 kataszteri holdat birtokolt. A törökök a községet feldúlták és adófizetésre kötelezték. Földrajzi helyzete miatt azonban sem a török-, sem a kuruc kor harcai nem tettek nagy kárt a faluban.
Korabeli feljegyzések szerint már az 1300-as években jelentős volt a szőlőművelés Bükkalján, de általánossá a XVI. század végétől, a XVII., XVIII. században vált. Fellendülésének a növekvő kereslet mellett az is oka volt, ebben az időben terjedt el a földesúri birtokokon a majorsági gazdálkodás, mely nagyarányú robotterhek növekedésével járt együtt. A jobbágyok - mivel nem maradt idejük saját földjeik megművelésére - az önellátás helyett az árutermelés felé fordultak. A bort mind a bel-, mind pedig a külföldi (Lengyelország) piacokon jól lehetett értékesíteni.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Gyenes Gábor (független)[4]
- 1994–1998: Gyenes Gábor (független)[5]
- 1998–199?: Gyenes Gábor (MSZP)[6]
- 1999–2002: Varga Imre (független)[7]
- 2002–2006: Varga Imre (független)[8]
- 2006–2010: Guczi István (független)[9]
- 2010–2014: Guczi István (független)[10]
- 2014–2019: Guczi István (Fidesz-KDNP)[11]
- 2019-től: Jurecska Györgyné (Fidesz-KDNP)[1]
A településen 1999. április 25-én időközi polgármester-választás zajlott, ezen az addigi polgármester nem indult el.[7]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,4%-a magyarnak, 17,4% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,6%, református 5,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 25,7% (17,8% nem válaszolt).[13]
Vallás[szerkesztés]
A 2011-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 48%-a katolikus, 6%-a református. Más egyházhoz vagy felekezethez 3% tartozik, míg nem tartozik egyetlen vallási közösséghez sem, vagy nem válaszolt 43%.[14]
Nevezetességek[szerkesztés]
- szomolyai rövidszárú fekete cseresznye
- kaptárkő
- szomolyai barlanglakások
- szomolyai tájház (régi barlanglakások, korabeli berendezésekkel)
- Nagyvölgy-tető kilátó
Képgaléria[szerkesztés]
Elhagyott barlanglakás
A barlanglakások légifotója
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt halt meg 1595. február 22-én Losonczy Anna, Losonczy István temesvári kapitány leánya, Balassi Bálint nagy szerelme.
- Vitéz jákfai Gömbös Gyula (Murga, 1886. december 26. – München, 1936. október 6.) miniszterelnök tiszteletére a falu 1937-ben felvette a Gömbösfalva nevet, melyet 1945-ig meg is tartott. A szóbeszéd szerint a faluban Gömbös egy kúriát kívánt építtetni - a mai Szikla söröző helyén, melyben korai halála akadályozta meg.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Szomolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Szomolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szomolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Szomolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ a b Szomolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. április 25. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
- ↑ Szomolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szomolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szomolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Szomolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Szomolya Helységnévtár
- ↑ https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_03_05_2011.pdf
