Riolit
| riolit | |
 | |
| riolitminta | |
| Adatok | |
| Képződés típusa | magmás |
| Képződés helye | kiömlési |
| Szerkezet | holokristályos |
| Szövet | iránytalan |
| Vegyi összetétel | savanyú (felzikus) |
| Ásványos összetétel | túltelített |
| Fajsúly | 2300–2400 kg/m³ |
| Előfordulás | szinorogén vulkanizmus, szubszekvens vulkanizmus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz riolit témájú médiaállományokat. | |
A riolit az egykori vulkánkitörésekkor a felszínre került savanyú magmás kőzet, mely a sűrűn folyó felszínre tört lávából dermedt meg. A magmás kőzetek közül ez tartalmazza a legtöbb szilícium-dioxidot, savanyú, túltelített kőzet. Mindig tartalmaz szabad kvarcot, mivel a magma lehűlésekor a szilícium-túltengés miatt a többi ásványos összetevő kiválása után is marad elegendő a kvarckristályok kialakulásához.
Az elnevezés Andrés Manuel del Río(en) spanyol-mexikói tudós nevéből és a görög lithosz (λίθος = kő) szóból származik.[1]
Kialakulása[szerkesztés]
A riolittá dermedt láva szerkezete a gyors kihűlés miatt üveges maradt, vagyis kristályosodás végbemente nélkül dermedt meg, ami annyit jelent, hogy az atomoknak nem maradt elég idejük a kristály szerkezetbe rendeződéséhez. Előfordulhat porfiros változata is.
Változatai[szerkesztés]
A riolit legfontosabb változatai kőzetszövet szerint:
- Obszidián - a láva gyors kitörésekor keletkezik. Kagylós törésű, ritkán vörös, általában fekete színű természetes üveg, kevés, egy százalék alatti víztartalommal.
- Szurokkő - félkagylós törésű, az obszidiánnál több kristályos anyagot tartalmaz.
- Horzsakő - nagyon könnyű, likacsos szerkezetű a belőle hirtelen eltávozott gázok, gőzök miatt.
- Perlit - az obszidián utólagos vízfelvételével, vagy a láva hirtelen lehűlésével keletkezett vulkáni üveg, a tárolt víztartalom a hő hatására gőzzé alakult, könnyűvé vált. Az anyag szemcsés, térfogata a többszörösére növekszedik a felfújódás hatására.
Előfordulása[szerkesztés]
Hazánkban riolit főként a Zempléni-hegységben fordul elő, az itteni kőzetek nagy része riolit.
Riolitos kőzetből áll még a Kaszonyi-hegy is, ahol a riolit üveges formája fordul elő.
A miocén kárpáti emeletéből származó riolitos ártufa szinte egész Magyarországon megtalálható.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 125. o. ISBN 963 8334 96 7
Források[szerkesztés]
- Magyarország kőzetei. [2017. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.)
- Riolit. (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.)
- Képek - Riolit. (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.)
