Riolit

riolit
riolitminta
Adatok
Képződés típusa	magmás
Képződés helye	kiömlési
Szerkezet	holokristályos
Szövet	iránytalan
Vegyi összetétel	savanyú (felzikus)
Ásványos összetétel	túltelített
Fajsúly	2300–2400 kg/m³
Előfordulás	szinorogén vulkanizmus, szubszekvens vulkanizmus

A riolit az egykori vulkánkitörésekkor a felszínre került savanyú magmás kőzet, mely a sűrűn folyó felszínre tört lávából dermedt meg. A magmás kőzetek közül ez tartalmazza a legtöbb szilícium-dioxidot, savanyú, túltelített kőzet. Mindig tartalmaz szabad kvarcot, mivel a magma lehűlésekor a szilícium-túltengés miatt a többi ásványos össztevő kiválása után is marad elegendő a kvarckristályok kialakulásához.

Kialakulása

A riolittá dermedt láva szerkezete a gyors kihűlés miatt üveges maradt, vagyis kristályosodás végbemente nélkül dermedt meg, ami annyit jelent, hogy az atomoknak nem maradt elég idejük a kristály szerkezetbe rendeződéséhez. Előfordulhat porfiros változata is.

Változatai

A riolit legfontosabb változatai kőzetszövet szerint:

• Obszidián - a láva gyors kitörésekor keletkezik. Kagylós törésű, ritkán vörös, általában fekete színű természetes üveg, kevés, egy százalék alatti víztartalommal.

• Szurokkő - félkagylós törésű, az obszidiánnál több kristályos anyagot tartalmaz.

• Horzsakő - nagyon könnyű, likacsos szerkezetű a belőle hirtelen eltávozott gázok, gőzök miatt.

• Perlit - az obszidián utólagos vízfelvételével, vagy a láva hirtelen lehűlésével keletkezett vulkáni üveg, a tárolt víztartalom a hő hatására gőzzé alakult, könnyűvé vált. Az anyag szemcsés, térfogata a többszörösére növekszedik a felfújódás hatására.

Előfordulása

Magyarországon riolit főként a Zempléni-hegységben fordul elő, az itteni kőzetek nagy része riolit.

Riolitos kőzetből áll még a Kaszonyi-hegy is, ahol a riolit üveges formája fordul elő.

A miocén kárpáti emeletéből származó riolitos ártufa szinte egész Magyarországon megtalálható.