Tufa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bazalttufa, Kis-Somlyó hegy
Piroklaszt törmelékár anyagából képződik a tufa

A tufa vagy darázskő robbanásos vulkáni kitörés során a vulkanikus törmelékár keletkezésekor a porból és hamuból létrejött lazább szerkezetű kőzet, néha lyukacsos törmelékkőzet, melynek anyaga mint vulkáni hamu vagy homok került vulkáni kitörések alkalmával a földfelszínre, és vagy megkeményedett, összeálló állapotban került a külszínre, vagy pedig – ami gyakoribb eset – a víz hordta össze és rétegekben lerakta azt. A tufa olyan piroklaszt[1] kőzetté vált vulkáni törmelék, azaz piroklasztit[2], amelynek szemcsemérete nem nagyobb két milliméternél. Ha tartalmaz legalább 10%-nyi lapillit (2–64 milliméteres darabokat), akkor a neve lapillitufa vagy lapillikő. Ha szemcsemérete nem nagyobb 0,0625 milliméternél, akkor ez finom vulkáni hamuból keletkezett finomszemcsés tufa, egyébként durvaszemcsés tufa.[3]

A tufa tehát a vulkánok által kilövellt mindenfajta szilárd törmelékanyag, a tefra rendkívül heterogén üledékéből jön létre - a kitörés anyagának nyugalomba kerülésével és diagenezisével - ezért anyagának alkotórészei különböző eredetűek és különböző szemcseméretűek lehetnek, amely a magma szétszakadt foszlányai és a belesodródott, a felszínen lévő kőzetanyagból kerül bele.[4] A tufa létrejöttéhez szükséges szilárd anyagban gazdag árpiroklasztitok (blokk- és por-, horzsakő- és salakárak) rendszerint összeomló, a völgyekben áramló izzófelhőből rakódnak le.[2]

A tufa szó olasz eredetű, jelentése lávakő.[5]

Változatai[szerkesztés]

Tufából faragott épuletdísz

A vulkáni kőzeteknek jellegzetes szövete és kémiai összetétele van. Kőzet-tufának nevezik azt, amikor a vulkáni üledékben a kőzettörmelék részaránya meghaladja az 50%-ot. Úgyszólván mindegyik vulkáni kőzetnek a riolitnak, a bazaltnak, az andezitnek, a dácitnak, a trachitnak megvan a tufája (bazalttufa, riolittufa, andezittufa, dácittufa, trachittufa). A riolittufa tufa-agglomerátum variánsait horzsakő, habkő, tajtékkő néven is ismerik.

Tufának szokták nevezni a geológiában, ásványtanban az édesvízből lerakódó laza, lyukacsos képződményeit a mészkőnek (mésztufa[6]), meg a kvarcnak is (kovatufa[7]).

Felhasználása[szerkesztés]

Riolittufába vájt barlanglakások Noszvajon

A riolittufa jól faragható, fűrészeléssel is darabolható kőzet. Az ilyen magmás eredetű tufa kőzetből Magyarországon sok épület épült, amelyek pusztulása komoly problémát okoz a hazai műemlékvédelmi szakembereknek.[8]

A szerszámkőként hasznosítható hólyagüreges, finomszemcsés bazalttufát, andezittufát öntőforma, őrlőkő és malomkő készítésére is használták.[9]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nem konszolidált, laza piroklasztos üledék. Legalább 75%-ban elsődleges vulkáni anyagot tartalmazó kőzetek. Képződésük robbanásos vulkáni kitörés során történik. A piroklaszt görög eredetű, a pyro (jelentése tűz) és klastos (jelentése széttört) szavak összetételéből keletkezett.
  2. a b Magmatitok, vulkanitok, piroklasztitok rendszerezése, tamop412a.ttk.pte.hu
  3. Üledékes kőzettan segédanyag, petrology.geology.elte.hu
  4. Vulkáni törmelékes képződmények makroszkópos és mikroszkópos vizsgálata, genetikai besorolása, elte.prompt.hu
  5. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 145. o. ISBN 963 8334 96 7  
  6. Mésztufa vagy travertino, meszes oldatokból forráskifolyásnál kicsapódó mészkő-felhalmozódás, likacsos, jól faragható és fűrészelhető
  7. A Pallas nagy lexikona - Kovatufa, arcanum.hu
  8. Kónya Béla Tamás, Kopecskó Katalin, Forgó Lea Zamfira: A riolittufa - mint műtárgyalkotó kőzet - mállásának vizsgálata, researchgate.net
  9. Szerszámkövek archeometriája Szakmány György: Szerszámkövek archeometriája, ace.hu

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]