Travertínó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Hierapolisz hévizein egy mauzóleumot ölel körbe a travertínómedence (Törökország)

A travertínó a mészkő egyik formája. Egyéb megnevezései az édesvízi mészkő, tavi mészkő, forrásmészkő, mésztufa, mészszivag, traventin, illetve mészszinter.

A travertínó jellegzetesen lukacsos, színe fehér, de idővel vagy szennyeződésekkel krémszínű, vagy akár barnább színt is kaphat.

Kialakulása[szerkesztés]

Édesvízből kalcium-karbonát kicsapódása során keletkezik hévízforrásnál vagy mészkőbarlangban. Az utóbbi esetben cseppkövet képez. Alkotóelemei a kalcit és az aragonit.

Forrás közelében kicsapódott mészkőre mohák és algák telepednek, melyekre további mészkő csapódik ki a növények kémiai hatásának, illetve az általuk keltett örvényeknek köszönhetően. A folyamat így ismétlődik újra és újra, és nagyban hozzájárul a mésztufa lukacsos jellegéhez. Rétegek közötti zárványt a mohán kívül egyéb növényi és ásványi anyagok is képezhetnek (lásd a lenti képeket).

Felhasználása[szerkesztés]

Az ókori idők óta templomok és paloták építésére használt anyag.

Etimológia[szerkesztés]

A szó az olasz tivertino szóból ered, amelynek eredete a latin (lapis) tiburtinus, ami annyit tesz, hogy (kő) Tivoli városából. Ezt a követ régóta fejtik a városhoz közeli bányákban, de akkor a város neve Tibur volt.

Képek[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

A travertínó másik neve a mésztufa, ezért érdemes lehet megnézni a tufa tágabb fogalmát.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Travertine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Travertin című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.