Trevi-kút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Róma történelmi központja
Világörökség
Roma-fontana di trevi.jpg
Trevi-kút
Adatok
Ország Olaszország
Típus Kulturális helyszín
Felvétel éve 1980
Elhelyezkedése
Trevi-kút  (Olaszország)
Trevi-kút
Trevi-kút
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 41° 54′ 03″, k. h. 12° 28′ 59″Koordináták: é. sz. 41° 54′ 03″, k. h. 12° 28′ 59″

A Trevi-kút (olaszul: Fontana di Trevi) Róma egyik legnagyobb és világszinten legismertebb szökőkútja. A barokk szökőkutat a 17. században építette Niccolò Salvi a Poli-palota (Palazzo Poli) déli homlokzatán.

Építésének története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Trevi-kút az 1900-as évek elején
A központi szoborcsoport

A szökőkút három út találkozásánál épült fel, innen származik megnevezése is (Trivium). Az ókorban az Aqua Virgo vízvezeték végpontja volt, amely az Albani-dombság vidékéről szállította a friss vizet Marcus Vipsanius Agrippa Campus Martius-on (Mars-mező) levő thermáihoz. A Római Birodalom bukása után tönkrement vízvezetéket 1453-ban Aqua Vergine néven újíttatta fel V. Miklós pápa Róma vízellátási rendszerének kibővítése céljából. A legendák szerint i. e. 19-ben egy szűz (olasz nyelven vergine) segített a római mérnököknek megtalálni a vízvezetéket tápláló forrást. Ez a jelenet a kút homlokzatán is ábrázolva van. A kb. 22 km hosszú vízvezeték egyes részeit 537-ben a gótok lerombolták. 1453-ben, az Aqua Vergine megépítésével egy időben, a vízvezeték végében egy medencét építettek Leon Battista Alberti építész tervei alapján. 1570-ben V. Piusz pápa (1566–1572) elrendelte a medence áthelyezését a mai kút terének átellenes oldalára. 1629-ben VIII. Orbán pápa (1623–1644) felkérte Giovanni Lorenzo Berninit a kút átépítésére, mivel a korábbi medencét nem találta kellően művészinek és drámai hatásúnak. Bernini a szökőkutat a mai helyén építette fel azért, hogy a pápa ráláthasson a Quirinale-palotából, viszont nem sikerült befejeznie a pápa korai halála miatt. XIII. Ince pápa (1721–1724) egészen a félkész kútig bővítette ki családjának palotáját a Palazzo Polit, egybeépítve számos, már meglévő kisebb épületet. A 18. században számos híres olasz építész foglalkozott a kút újjáépítésének problémájával, többek között Nicola Michetti, Luigi Vanvitelli és Ferdinando Fuga.

A vörösre festett kút 2007-ben

A kút történetének fordulópontja 1731 volt, amikor XII. Kelemen pápa (1730–1740) pályázatot írt ki átépítésére. A pályázat nyertese Niccolò Salvi lett, miután a rómaiak nem nézték jó szemmel, hogy egy firenzei építész, Alessandro Galilei lett első körben nyertesnek kihirdetve.[1] Az új szökőkút építését 1732-ben kezdték el. Elbontották a Bernini-féle reneszánsz kutat, és a Poli-palota déli homlokzatán felépítették a ma is látható hatalmas barokk szökőkutat, melynek domborművei az Acqua Vergine legendáját mutatják be. A pápa 1735-ben avatta fel hivatalosan az új kutat, noha az még építés alatt állt. Salvi 1751-ben halt meg, a Trevi-kutat 1762-ben fejezte be Giuseppe Pannini. Salvi halála előtti utolsó intézkedése egy serleg megépítése volt (az úgynevezett Ász-serleg), amellyel egy borbély cégtábláját takarta el, hogy ne zavarja a kút összképét.

A kutat 1998-ban felújították, megtisztították a márványfelületeket és új, recirkulációs vízszivattyúkat építettek be. 2007 áprilisában egy negyvenéves milánói nő meztelenül megfürdött a medencében. Valószínűleg Anita Ekberget akarta utánozni, aki Federico Fellini 1960-as, Az édes élet című filmjében szintén megmártózott a kútban.[2] 2007 novemberében anilinnel festették meg és változtatták drámai hatást keltő vörös medencévé a kút vizét. Az akciót egy magát „Futurista akció 2007” néven megjelölő csoport szervezte, amely egyfelől a múlt század elején működött futurista művészeti mozgalomra, másfelől „az élet és a történelem új, erőszakos koncepciójára” hivatkozva magyarázta az akciót.[3]

A szoborcsoport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neptunus szobra

A kút 26 méter magas és 20 méter széles. Az építmény egy római diadalívhez hasonlít egy hatalmas központi (a diadalív kapujának felel meg) és két oldalsó fülkével, előtte pedig egy grandiózus szoborcsoporttal. A kút homlokzatának domborművei az Aqua Vergine legendáját mutatják be. Medencéje lekerekített szélű téglalaphoz hasonlít.[4]

A szoborcsoport központi témája a víz megfékezése. A középső fülkét, amit hatalmas korinthoszi oszlopok vesznek közre, Neptunuszt, a tengerek istenét ábrázoló monumentális szobra díszíti, amely Pietro Bracci munkája. Neptunusz kísérői a tritonok, akik hippokampuszokat szelídítenek. Az egyik triton, amelyiknek hippokampusza nyugodt, a nyugodt tengert, azaz a megfékezett vizet szimbolizálja, míg a vad hippokampusz a viharos tenger szimbóluma. A két oldalsó fülkét a Bőség és Tisztaság istennőinek allegorikus szobrai foglalják el.

Hagyományok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Trevi-kúthoz egy monda fűződik, ami szerint, aki bedob egy pénzérmét, az még biztosan visszatér Rómába, az „örök városba”. A mondának több változata is él: az 1954-es Three Coins in the Fountain című film alapján úgy tartják, hogy két kútba dobott pénzérme szerencsét hoz a házastárskeresésben, míg három érme segít a válásban. Egy másik változat szerint egy vagy három érmét kell a jobb kézzel, a bal vállon át a vízbe dobni. Naponta kb. 3000 eurónak megfelelő pénzérmét dobnak a kútba. Ezeket éjjel összegyűjtik és a római rászorulók megsegítésére fordítják.[5]

A kút a filmvásznon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel a Trevi-kút Róma egyik legismertebb látnivalója, a városban készült filmek nagy részének elengedhetetlen háttereként szolgál, így például:

  • Római vakáció, 1953
  • Three Coins in the Fountain, 1954
  • Az édes élet, 1960
  • Tottruffa '61, 1961
  • Csáó, Lizzie, 2003
  • Elza és Fred, 2005
  • Angyalok és démonok, 2008
Panorámakép

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gross, Hanns. Rome in the Age of Enlightenment: the Post-Tridentine syndrome and the ancien regime. New York: Cambridge University Press, 28. o. ISBN 0-521-37211-9 (1990. április 10.) 
  2. http://www.webradio.hu/index2.php?option=content&do_pdf=1&id=71105
  3. http://www.origo.hu/nagyvilag/20071019-futurista-akcio-vorosre-festettek-a-trevikut-vizet.html Origo Nagyvilag
  4. Trevi kút
  5. BBC News

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
  • Muscat, Cathy: Róma, Kossuth Kiadó Rt., 2005

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Trevi-kút témájú médiaállományokat.