Farnese-kert
| Róma történelmi központja | |
| Világörökség | |
 | |
| Farnese-kert, Nimpheum | |
| Adatok | |
| Ország | Olaszország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, III, IV, VI |
| Felvétel éve | 1980 |
| Elhelyezkedése | |
 Farnese-kert
Pozíció Róma belvárosa térképén
| |
 é. sz. 41° 53′ 25″, k. h. 12° 29′ 11″41.890278°N 12.486389°EKoordináták: é. sz. 41° 53′ 25″, k. h. 12° 29′ 11″41.890278°N 12.486389°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Farnese-kert témájú médiaállományokat. | |
A Farnese-kert Rómában, a Palatinuson elhelyezkedő kert. Kialakítására a 16. században került sor. III. Pál pápa unokája, Alessandro Farnese bíboros nevéhez fűződik, aki Tiberius palotájának romjait vette meg, s töltette fel. Európa legelső botanikus kertjeinek egyikét teremtette meg ezáltal, melyet teraszosan építtetett ki a Vesta-szüzek házától a Germalusig. Innen terjedt el sok növényfajta Európában, melyek közül említést érdemel az ún. Acacia farnesiana.
A kertben különböző rendezvények is zajlottak, Farnese nemcsak nagyvilági társaságot hívott, hanem kurtizánok is látogatták kertjét.
Mikor a Palatinuson ásatásokat tartottak, a kertet is feltárták, de utólag eredeti formájában helyreállították.
Források
[szerkesztés]- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
- Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
- Olivia Ercoli – Ros Belford – Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex Kft és Grafo Kft, Bp., 2000.) ISBN 963-9090-36-0
