Domus Flavia

Domus Flavia
Világörökség
Domus Flavia
Adatok
Ország	Olaszország
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	I, II, III, IV, VI
Felvétel éve	1980
Elhelyezkedése
Domus Flavia Pozíció Róma belvárosa térképén
é. sz. 41° 53′ 19″, k. h. 12° 29′ 13″41.8885, 12.4869
A Wikimédia Commons tartalmaz Domus Flavia témájú médiaállományokat.

A Domus Flavia vagy Flavius-palota hatalmas területű palota volt az ókori Rómában, a Palatinuson. I. sz. 81-ben kezdték építését s 300 éven keresztül szolgálta Róma császárait.

A Cryptoporticustól keleti irányban, Livia és Augustus házai között építtette fel Domitianus császár e lakóhelyét. Az építkezésekkel Rabiriust bízta meg az uralkodó, aki kiegyengette a Palatinust. Szükségesnek mutatkozott e munka, hiszen addig a domb nyugati fele, a Germalus már beépült terület volt, míg a keleti oldal túlontúl meredeknek bizonyult. Rabirius feltöltette a két kiemelkedés közötti hasadékot, így sok épület, egykori lakóházat betemetett.

Alapfalai és romjai jó állapotban maradtak meg. Északi részén három nagy díszcsarnok állt. A középső, az Aula Regia trónteremként működött, 12 fekete bazaltoszlop ékesítette. A jobb oldali az ítélőcsarnok, illetve tanácskozó terem funkcióját töltötte be. Bal oldalon helyezkedett el a házitemplom, vagy Lararium. Itt kapott helyet a Lares szentélye, melyet a házi istenek részére biztosítottak.

A palota közepén 60 méter hosszúságú udvar helyezkedett el, az ún. prestilium, ahonnan a díszlakomák márványpadlós terme, a triclinium nyílt. A márványpadló azért kerülhetett a palotába, mert Domitianus rettegett a merényletektől, s a tükörfényes padlón láthatta, ha valaki mögötte lopakodik. (Végül a császárt hálószobájában gyilkolták meg.)

A tricliniumot kétfelől nimpheumok vették körbe dús növényzettel, alatta pedig egy Nero korabeli termet fedeztek fel a kutatók, melyben a trójai háborút ábrázoló falfreskókra bukkantak.

Déli irányban feküdhetett az akadémia és a bibliotéka, melyből azonban csupán az alapfalak maradtak fenn.

A Flavius-palota fontos tartozéka volt a középkor óta tévesen Stadiumnak, a korabeli Rómában hippodromusnak nevezett hatalmas, zárt belső kert is.

Források

• Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
• Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
• Olivia Ercoli – Ros Belford – Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex KFt és Grafo Kft, Bp., 2000.) ISBN 963-9090-36-0