Római vakáció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Római vakáció
(Roman Holiday)
1953-as amerikai film

Hepburn Peck 1953.jpg
Rendező William Wyler
Producer William Wyler
Műfaj
Forgatókönyvíró Dalton Trumbo (történet)
Ian McLellan Hunter & John Dighton
Főszerepben Gregory Peck
Audrey Hepburn
Eddie Albert
Zene Georges Auric
Victor Young
Operatőr Henri Alekan
Franz Planer
Vágó Robert Swink
Jelmeztervező Edith Head
Díszlettervező Hal Pereira
Gyártás
Gyártó Paramount Pictures
Ország USA
 Olaszország
Nyelv angol
Forgatási helyszín Róma
Játékidő 118 perc
Költségvetés 1 500 000 USD
Forgalmazás
Forgalmazó Paramount Pictures
BemutatóUSA 1953. szeptember 2.
magyar 1958. július 31.
Korhatár12 III. kategória (NFT/0459/2012)
Bevétel
  • 12 000 000 $ (világszerte)
  • 3 000 000 $ (becslés, Amerikai Egyesült Államok)
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Római vakáció témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Római vakáció (eredeti cím: Roman Holiday) 1953-ban bemutatott fekete-fehér, romantikus amerikai-olasz koprodukcióban készült film William Wyler rendezésében. Ez volt Audrey Hepburn első filmes főszerepe.

Történet[szerkesztés]

Anna hercegnő hosszú és fárasztó európai protokolláris körútja során Rómába érkezik. Este az ablakából vidám zenét és emberek nevetését hallja, ezért lefekvéskor idegileg kiborul, elege van a komornája által felsorolt rengeteg formális eseményből és a kötöttségekből (még pizsamát sem vehet fel a hagyományos hálóruhája helyett). Az orvosa nyugtatóinjekciót ad be neki. Anna azonban megszökik és kóborolni kezd Róma utcáin. Az injekciótól elálmosodik és egy szökőkút peremén elalszik. Joe Bradley amerikai újságíró egy vesztes kártyapartit otthagyva hazafelé sétál és észreveszi a lányt, aki majdnem leesik a padról. Eleinte ott akarja hagyni a padon, majd a taxiban, de végül hazaviszi az erősen bódult állapotú nőt, aki alvajáróként követi. A lányt a kényelmetlen heverőre fekteti. Másnap éppen a hercegnővel kéne interjút készítenie, azonban elalszik és elszalasztja az előre megbeszélt időpontot. Besiet a szerkesztőségbe, ahol eleinte kamuzni kezd és az „elkészült riportot” foglalja össze a főszerkesztőnek, majd amikor az megmutatja neki az újságokat, hogy a hercegnő beteg, ezért elmaradt a sajtótájékoztató, Joe meglátja a fényképet, és felismeri éjszakai vendégében a hercegnőt. Megegyezik a főszerkesztőjével, hogy 5000 dollárért egy exkluzív, részletes interjút készít Anna hercegnővel, fényképekkel ellátva. Hazarohan a szállására. Anna éppen akkor ébredezik. Joe néhány kérdéssel megbizonyosodik az álmosan válaszolgató lánytól, hogy ő tényleg hercegnő. Anna nem emlékszik rá, hogyan került a férfi lakására. Anna nem fedi fel kilétét és Joe sem árulja el, hogy tudja, ki ő. Elbúcsúznak, Anna sétára indul a római belvárosban (előtte pénzt kér kölcsön a férfitól), Joe pedig titokban követi őt.

Anna csupa olyan dolgot tesz, ami az átlagemberek számára mindennapos, számára azonban tilos, ismeretlen és ezért izgalmas: cipőt vesz, levágatja hosszú haját rövidre, fagylaltot vesz, majd a Spanyol lépcsőnél Joe úgy intézi, hogy „véletlenül” találkozzanak. Megbeszélik, hogy a napot együtt töltik Anna kívánságai szerint. Kávézgatás során Joe azt hazudja magáról, hogy fertőtlenítőszerek kereskedelmével foglalkozik. Közben odahívja fotóriporter kollégáját, hogy csatlakozzék a társaságukhoz. A kissé nehéz felfogású Irving öngyújtóba épített mini fényképezőgéppel titokban felvételeket készít a lányról. Megnézik a Colosseumot, ami a lány kifejezett kívánsága volt. Motorra ülnek, amit véletlenül a lány elindít és több apró baleset után a rendőrségen kötnek ki. Joe megmutatja az újságíró-igazolványát, Anna pedig azt mondja nekik, hogy jegyesek, ezért elengedik őket.

Este táncmulatságba mennek hármasban, ami az Angyalvár közelében van. Anna felhőtlenül táncol és nagyon boldog. Váratlanul az országa titkosrendőrsége körbeveszi a helyszínt. A fekete öltönyös rendőrök el akarják vinni a lányt, aki Joe segítségéért kiált, így verekedés tör ki. Amikor megérkezik az olasz rendőrség, Annáék a folyóba esve kiúsznak a partra, ahol megcsókolják egymást. Anna elmegy a férfi szállására, hogy megszárítsa a ruháit és a haját, de semmi egyéb nem történik közöttük, csak egy szenvedélyes ölelés. Anna még aznap éjjel „hazamegy”.

Másnap délben sajtótájékoztatót tart a hercegnő. Délelőtt megjelenik a riporternél a lap főszerkesztője és követeli az exkluzív riportot, amit Joe megtagad. Betoppan Irving is a kész fényképekkel. Joe megakadályozza, hogy a fotós átadja a képeket a főszerkesztőnek. Mindketten elmennek a sajtótájékoztatóra. Anna meglepődik a jelenlétükön, de Joe egy feltett kérdéssel jelzi neki, hogy kettejük között barátság alakult ki. Irving odaadja Annának a kompromittáló képeket a sajtótájékoztató közben. Joe egy darabig még vár, majd egymagában távozik.

Szereplők[szerkesztés]

Háttér[szerkesztés]

Anna hercegnő civil ruhában és rövid hajjal (Audrey Hepburn)

Dalton Trumbo az 1950-es évek elején Amerika-ellenes tevékenység vádjával előbb feketelistára, majd börtönbe került egy évre. Fogságában írta álnéven a film forgatókönyvét, amiért 50 ezer dollárt kapott. Eredetileg Frank Capra rendezte volna a Római vakációt, de mikor megtudta, hogy Dalton Trumbo írta a könyvet, kilépett a produkcióból.

Szereposztás[szerkesztés]

Wyler eredetileg Elizabeth Taylorra vagy Jean Simmonsra gondolt a hercegnő szerepére, de egyikük sem volt elérhető. Így egy ismeretlen színésznőt választott, akit ezzel elindított egy hosszú és sikeres karrier felé. A forgatás alatt elterjedt a híre a filmes szakmában az ismeretlen Audrey Hepburn megjelenésének, sokat beszéltek filigrán alkatáról, magas nyakáról, vékony, csontos testalkatáról.

Wyler Joe Bradley szerepét Cary Grantnek szánta, aki viszont visszautasította az ajánlatot, mivel tudta, hogy a figyelem a filmben a hercegnőre irányul majd. Maga helyett a szerepre Gregory Pecket ajánlotta.

Eddie Albert a fotós szerepért megváltoztatta a külsejét. Eredetileg kefe haját hosszabbra hagyta és körszakállat is növesztett magának.

Helyszín[szerkesztés]

A Római vakáció forgatásának idején az amerikai mozinézők számára az Egyesült Államokon kívül, idegen országokban való filmezés ritkaságnak számított. Nem véletlen, hogy a film főcímén feltűnik ez a felirat: „Ezt a filmet teljes egészében Olaszországban, Rómában vették fel.”

Szándékosan forgattak fekete-fehérben, hogy a helyszín ne vonja el a nézők figyelmét, hanem Róma képei úgymond beleolvadjanak a történetbe, mintegy a film harmadik főszereplőiként.

Fogadtatás[szerkesztés]

A filmkritikusok véleményét összegző Rotten Tomatoes weboldal 98%-ra értékelte 43 vélemény alapján.[1]

Díjak, jelölések[szerkesztés]

Oscar-díj (1954)
BAFTA-díj (1954)
Golden Globe-díj (1954)
New York-i filmkritikusok díja (1953)
  • díj: legjobb női főszereplő (Audrey Hepburn)
Writers Guild of America (1954)
  • díj: – legjobb forgatókönyv (Ian McLellan Hunter és John Dighton)
Directors Guild of America (1954)
  • jelölés: kiemelkedő mozifilm rendezés (William Wyler)

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]