Terma (fürdő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A Villa Adriana fürdője Tivoli közelében, a frigidarium maradványa a kép közepén látható
Gorgó, relief Bath római fürdőjében[1]

Therma vagy thermae az ókori római fürdők megnevezése. Ezek nem egyszerűen uszodák, vagy kádfürdők voltak, hanem hideg-, meleg- és gőzfürdők is. Traianus termái az i. sz. 109-ben épültek, ez volt az első hatalmas terma, amelyet később követtek Diocletianus és Caracalla termái.

A régészek számtalan kisebb fürdőt azonosítottak Magyarországon is, amelyek közfürdők, katonai fürdők, magánfürdők lehettek. Sikeresen azonosították a római fürdők jellegzetes építményeit. A fürdők elsősorban a római közösségek rekreációs és társadalmi tevékenységeinek igényeit szolgálták, Néhány helyen pihenőkertek is a fürdőkomplexum részévé váltak. A forró termálvizeket a reumatikus ízületi gyulladások gyógyítására is használták, de megfelelt a túlzott evés és ivás káros hatásainak enyhítésére is. [2]

Története[szerkesztés]

Az ókori görög gümnaszionok fürdői mintájára jöttek létre és nemcsak higiéniai, hanem szórakoztatási funkciójuk is volt. Az első nyilvános fürdők Rómában a második pun háború után jelentek meg. Használatukért kezdetben fizetni kellett. Marcus Vipsanius Agrippa a végrendeletében a római népnek adományozta fürdőjét, s meghagyta, hogy azt ingyen használhatják. Ezt követően terjedt el a római császárok körében az ingyenesen használható thermák építésének divatja. 334-ben Rómában 11 fürdő működött.

A therma tulajdonképpen egy épületkomplexum volt, különböző funkciójú termekkel:

  • apodyterium – a tulajdonképpeni öltöző
  • tepidarium – előkészítő terem langyos levegővel, langyos vizű medencével
  • caldarium – forró, száraz levegőjű terem
  • frigidarium – hidegvizes, hideg levegőjű terem
  • natatio – a nagyobb fürdőkben található úszómedence
  • laconicum – izzasztókamra (szárazlégkamra)
  • sudatorium – izzasztófürdő (gőzfürdő)
  • unctuaria – masszázs szoba, ahol a testet különféle illóolajokkal kenték be
  • palaistra – sportolásra alkalmas, rendszerint nyitott udvar

Mindezek mellett számos kényelmi funkciójú helyiség létezett a thermákban (zeneterem, előadóterem, könyvtár, szentélyek). Nemcsak tisztálkodás céljából épültek a fürdők, hiszen gyakorlatilag a közösségi élet színhelyeiként funkcionáltak. A helyiségeit művészi igényű szobrok és domborművek díszítették. A fürdők tágasabb csarnokaiban felolvasásokat is tartottak.[3] Az egyik leghíresebb római fürdő Bath-ban található, ahol i.e. 43 körül a rómaiak fürdőhellyé alakítottak át egy ősi kelta szentélyt, öt meleg és hideg vizű fürdőt, hidegkamrát és izzasztókamrát is építettek oda.[4]

A thermák fűtését a padló alatti hypocaustum biztosította.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Terma (fürdő) témájú médiaállományokat.
  • Művészeti lexikon IV. (R–Z). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 533. o.
  • Építészet - Atlasz, Atheneum 2000 Kiadó, 2003
  • Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.  
  • Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp., 1980) ISBN 963-243-235-5
  • Olivia Ercoli–Ros Belford–Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex Kft. és Grafo Kft., Bp., 2000.) ISBN 963-9090-36-0

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap