Kalcit

Kalcit
Általános adatok
Névváltozatok	mészpát
Kémiai név	kalcium-karbonát
Képlet	CaCO3
Kristályrendszer	trigonális
Ásványrendszertani besorolás
Osztály	Karbonát- és rokon ásványok
Alosztály	Pótanion nélküli vízmentes karbonátok
Csoport	Kalcitcsoport
Azonosítás
Megjelenés	ditrigonális, szkalenoéderes
Szín	fehér vagy színtelen, impuritástól elszíneződhet
Porszín	fehér vagy színtelen
Fény	üvegfényű
Átlátszóság	áttetsző vagy átlátszó
Keménység	3 (a Mohs-skála egyik referenciaásványa)
Hasadás	kiváló
Törés	egyenetlen
Oldhatóság	híg gyenge savakban oldódik, gázfejlődés mellett
Sűrűség	2,71 g/cm³
Különleges tulajdonság	nagy kettőstörés; közönséges nyomáson nem olvad meg, hanem 910 °C-on CaO-ra és CO2-ra disszociál (mészkőégetés)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalcit témájú médiaállományokat.

Egy izlandi pát segítségével az ásvány nagy kettőstörése kiválóan szemléltethető.

A kalcit egy karbonátásvány, a kalcium-karbonát trigonális kristályrendszerű ásványa. Polimorf változatai az aragonit (rombos) és a vaterit (hexagonális). A 2018-as év ásványának címére jelölték a fluorit és a szfalerit mellett, de a címet a fluorit nyerte el.

Képződése, megjelenési formái

Képződési hőmérsékletétől függően számtalan kristályformája ismert: gyakran táblás, romboéderes, prizmás (ágyúpát) vagy szkalenoéderes formákban jelenik meg. Vaskos, szemcsés, szálas, rostos vagy monomineralikusan kőzetalkotó tömegekben is gyakori. Igen elterjedt és nagy mennyiségben szereplő ásvány. Magmás folyamatokból, hévforrásokból, szárazulati és tengeri üledékek képződése során sokféle módon és különböző megjelenési formákban keletkezhet.

A víztiszta, nagykristályos kalcitnak izlandi pát a neve, amiből régebben – jelentős kettőstörése miatt – a polarizációs mikroszkópok Nicol-prizmáit készítették.

Forrásvizekből tömött-réteges kalcit vagy borsókő válik ki, míg a hullámveréses partok üledéke az apró-gömbös oolit. A mészkőbarlangok cseppkövei is kristályos kalcitból épülnek fel. Vizes oldatokból azonban – a hőmérséklettől és az oldatban szereplő egyéb ionoktól függően – nem mindig kalcit kristályosodik, hanem rombos szimmetriájú aragonit, aminek kémiai képlete megegyezik a kalcitéval. Tiszta oldatok esetében, közönséges hőmérsékleten kalcit, 29 °C felett aragonit képződik.

Legnagyobb jelentősége a tömör mészkövek felépítésében van, mely kőzettípusok bizonyos földtani idők során nagy mennyiségben keletkeztek, például a triászban a dachsteini mészkő. A mészkövekből metamorfózis hatására létrejövő, fehér színű, durvaszemcsés kalcitkristályokból álló kőzetet márványnak nevezik. Ha a kristályrács felépítésében Ca- és Mg-ionok vegyesen vesznek részt, akkor dolomit képződik, mely ásványból felépülő karbonátkőzet szintén jelentős tömegekben alkot egész hegységeket.

Képek

• 

  Franciaországból

• 

  Kristályos kalcit

• 

  Mexikóból

Források

• Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
• Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1985.
• http://evosmaradvanya.hu/