Fluorit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
fluorit kristályok.

A fluorit a halogenidek osztályába tartozó ásványfaj. Elnevezésének szinonimája: folypát.

Kémiai és fizikai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Képlete: CaF2
  • Szimmetriája: szabályos (szabályos hexakiszoktaéderes)
  • Sűrűsége: 3,15 g/cm3
  • Keménysége: 4 (a Mohs-féle keménységi skála referencia ásványa)
  • Hasadása:
  • Színe: zöld, ibolya, sárga legritkább esetben színtelen
  • Fénye: gyenge üvegfényű
  • Egyéb jellegzetes tulajdonságai: gyakran fluoreszkál (magát a jelenséget is erről az ásványról nevezték el)

Megjelenési formái, genetikája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rácsszerkezete típusos ún. fluoritrács, ilyen szerkezettel bír például az uránszurokérc (UO2) is. Szépen fejlett kristályainak színe és formája keletkezési körülményeitől függ. Kisebb hőmérsékleten világos színárnyalatú kockákban jelenik meg, míg magasabb hőmérsékleten teltebb színeződésű, oktaéder, rombdodekaéder, hexakisztetraéder lapok kombinációi szerepelnek. A negyvennyolcas (hexakiszoktaéder) megjelenése gömbszerű külsőt kölcsönöz kristályainak. Gyakran ikresedik és átnövéses ikreket alkot.

Magmás folyamatokban, széles hőmérsékleti határok között képződik. A Kárpát-medencében híresek Kapnikbánya (Gutin-hegység) és Selmecbánya (Szlovákia) fluoritjai.

Ipari alkalmazásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kohászatban olvadáspont csökkentésére adagolják (innen ered folypát elnevezése is). Vegyiparban fluorsav gyártásra, az optikai iparban akromatikus lencsék előállítására használják.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fluorit témájú médiaállományokat.