Fluorit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fluorit
FluoriteValzergueFillonjaune.jpg
Általános adatok
Névváltozatok folypát
Kémiai név kalcium-fluorid
Képlet CaF2
Kristályrendszer köbös
Ásványrendszertani besorolás
Osztály Halogenidásványok
Alosztály Vízmentes egyszerű halogenidek
Csoport Fluoritcsoport
Azonosítás
Szín Változatos, élénk bíborszínű, kék, zöld vagy sárga, vöröses narancssárga, rózsaszínű, fehér vagy barna. A tiszta, szennyezetlen kristályok színtelenek.
Porszín fehér
Fény gyenge üvegfényű
Átlátszóság átlátszótól áttetszőig
Törésmutató 1.433–1.448
Keménység 4 (a Mohs-skála egyik referenciaásványa)
Hasadás tökéletes négy irányban, oktaédert formálva
Törés kagylós
Oldhatóság forró sósavban
Sűrűség 3-3,3 g/cm³
Különleges tulajdonság UV-fényben fluoreszkál (magát a jelenséget is erről az ásványról nevezték el)


A fluorit a halogenidek osztályába tartozó ásványfaj. Elnevezésének szinonimája: folypát.

Megjelenési formái, genetikája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rácsszerkezete típusos ún. fluoritrács, ilyen szerkezettel bír például az uránszurokérc (UO2) is. Szépen fejlett kristályainak színe és formája keletkezési körülményeitől függ. Kisebb hőmérsékleten világos színárnyalatú kockákban jelenik meg, míg magasabb hőmérsékleten teltebb színeződésű, oktaéder, rombdodekaéder, hexakisztetraéder lapok kombinációi szerepelnek. A negyvennyolcas (hexakiszoktaéder) megjelenése gömbszerű külsőt kölcsönöz kristályainak. Gyakran ikresedik és átnövéses ikreket alkot.

Magmás folyamatokban, széles hőmérsékleti határok között képződik. A Kárpát-medencében híresek Kapnikbánya (Gutin-hegység) és Selmecbánya (Szlovákia) fluoritjai.

Ipari alkalmazásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kohászatban olvadáspont csökkentésére adagolják (innen ered folypát elnevezése is). Vegyiparban fluorsav gyártásra, az optikai iparban akromatikus lencsék előállítására használják.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fluorit témájú médiaállományokat.