Ózd
Ózd | |||
Az Ív úti római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Ózdi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Janiczak Dávid (Jobbik) | ||
Jegyző | Almási Csaba | ||
Irányítószám | 3600 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 32 564 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 360,97 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 183 m | ||
Terület | 91,81 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 13′ 09″, k. h. 20° 17′ 14″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 09″, k. h. 20° 17′ 14″ | |||
Ózd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ózd témájú médiaállományokat. |
Ózd város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, az Ózdi járás központja, a megyeszékhely után a megye legnépesebb települése.
Elnevezése az úz népnévből ered. Az úzok a türkökkel rokon nép volt, akik a 11. század második felében az Al-Duna tájékán és az orosz sztyeppéken éltek. Szétszóródtak, egy részük ebbe a völgybe került, és ebből a névből alakult ki – a „d” kicsinyítő képző hozzáadásával – az Ózd név. Ez persze csak az egyik lehetséges magyarázat a név eredetére. 1325-ben Ouz formában találkozhatunk a település nevével. A 14. században találunk Ózd személynevet is. A település neve az alábbi alakokban írva fordult elő: 1272: Ovzd, 1323: Ouzd, 1388, 1471, 1549: Ozd, 1773: Oszd, 1780–81: Ózd, Ozd, 1785–86: Ózd, 1873-tól: Ózd.[2]
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Az észak-magyarországi iparvidéken, Miskolctól 60 kilométerre északnyugatra található. Az Északi-középhegységhez tartozó Gömöri-Hevesi-dombság völgyeiben kiépített település. A „hét völgy városa”, ugyanis hét irányból lehet megközelíteni.
A város története[szerkesztés]
A környék az őskor óta lakott terület. A település nevét tartalmazó első hiteles írásos emlék 1272-ből való. A település a 13. század végétől lassú növekedésnek indult, de még sokáig kis községe volt Borsod vármegyének.
A várost és környékét messze elkerülték a történelem harcai, a hegyes-dombos vidéken az iparosodást megelőző évszázadokon a mindennapos küzdelmet a dús erdők, a kevés és csekély termőképességű szántóföldek hasznosítása jelentette. A nagy változás a XIX. század közepén történt, amikor feltárták a barnaszéntelepeket, és hasznosításukra megépítették a vasgyárat. A 150 évig tartó kohászkodás mára jórészt történelem, de megmaradt belőle az itt élők műszaki kultúrája, kreatív gondolkodása. Ez mindig is jellemző volt az itteniekre, hiszen a fővárostól való távolság, a kedvezőtlen történelmi sorsfordulók ellenére kellett itt megélniük, új utakat találniuk.
A város mai területén a 20. század elején még hét másik község is volt Ózdon kívül. 1940-ben kebelezte be Ózd Bolyok és Sajóvárkony községeket, majd 1949-ben nyerte el a városi rangot. A további öt települést (Center, Hodoscsépány, Susa, Szentsimon és Uraj) 1978-ban csatolták Ózdhoz. 1999-ben a város egy része, Farkaslyuk önálló községgé alakult.
A várost és környékét messze elkerülték a történelem harcai, a hegyes-dombos vidéken az iparosodást megelőző évszázadokon a mindennapos küzdelmet a dús erdők, a kevés és csekély termőképességű szántóföldek hasznosítása jelentette. A nagy változás a XIX. század közepén történt, amikor feltárták a barnaszéntelepeket, és hasznosításukra megépítették a vasgyárat. A 150 évig tartó kohászkodás mára jórészt történelem, de megmaradt belőle az itt élők műszaki kultúrája, kreatív gondolkodása. Ez mindig is jellemző volt az itteniekre, hiszen a fővárostól való távolság, a kedvezőtlen történelmi sorsfordulók ellenére kellett itt megélniük, új utakat találniuk.[3]
Az Ózdi Kohászati Üzemek[4] (ÓKÜ) az észak-magyarországi iparvidék egyik legjelentősebb kohászati üzeme volt. Azonban rendszerváltás után nehézipari jelentősége csökkent. Ez is hozzájárult a térség egyik legégetőbb problémájához, a munkanélküliséghez.
Az ózdi vaskohászat emlékei – a helyiek nyelvében „a gyár” és a hozzá kapcsolódó munkáskolóniák – 2005 óta műemléki jelentőségű terület (MJT).[5]
Az 1990-es évek elejével elkezdődő munkanélküliség megnehezítette a város megélhetését. Sok ember ment nyugatra a megélhetés reményében. Lassan a kohászati termelés is visszaszorult, és ezzel több mint 5000 ember lett munkanélküli.
Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta | |
---|---|
Rangja | |
1949-ig | nagyközség |
1949–1950 | megyei város |
1950–1954 | közvetlenül a járási tanács alá rendelt város |
1954–1971 | járási jogú város |
1971 óta | város |
Hozzá tartozó települések | |
1940 óta | Bolyok, Sajóvárkony |
1978 óta | Center, Hodoscsépány, Susa, Szentsimon, Uraj |
1999-ig | Farkaslyuk |
Területi beosztása | |
1923-ig | Borsod vármegye, Ózdi járás |
1923–1938 | Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye, Ózdi járás |
1938–1945 | Borsod vármegye, Ózdi járás |
1945–1949 | Borsod-Gömör vármegye, Ózdi járás |
1949–1950 | Borsod-Gömör vármegye |
1950–1954 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi járás |
1954 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
1994 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi kistérség |
Központi szerepköre | |
1983-ig | Ózdi járás székhelye |
1981–1990 | Ózdi városkörnyék központja |
1994–2014 | Ózdi kistérség központja |
2013– | Ózdi járás központja |
Politikai élete[szerkesztés]
2010 és 2014 között a polgármester Fürjes Pál (FIDESZ-KDNP) volt.[6] A 2014-es önkormányzati választáson Janiczak Dávidot (Jobbik) választották polgármesterré, először csekély többséggel, majd a megismételt választáson több mint 5000 szavazatos különbséggel.[7] A városi képviselő-testület a polgármestert nem számítva 14 tagú, ebből 5 Fidesz-KDNP-s (a 2014-es választások után eredetileg 8 fős Fidesz-frakcióból 2014 decemberében hárman kiléptek),[8][9] 5 Jobbikos, 3 független, 1 pedig MSZP-s.
A képviselő-testület összetétele:
A jelölt neve | Jelölő szervezet(ek) | Egyéni választókerület |
---|---|---|
Zsuponyó Anett | Jobbik | 01 |
Janiczak Dávid | Jobbik | 02 |
Tóth Pál | Fidesz-KDNP | 03 |
Dr. Mészáros Miklós | független (2014. decemberig Fidesz-KDNP)[8] | 04 |
Vitális István János | független (2015-ig Fidesz-KDNP)[10] | 05 |
Tartó Lajos | független (2014 decemberig Fidesz-KDNP)[8] | 06 |
Csutor László | Fidesz-KDNP | 07 |
Obbágy Csaba | Fidesz-KDNP | 08 |
Dr. Kósné Dargai Rita | független (2014 decemberig Fidesz-KDNP)[8] | 09 |
Fidrus Péter | Jobbik | 10 |
Arany Géza László | Jobbik | Kompenzációs lista |
Fürjes Pál | Fidesz-KDNP | Kompenzációs lista |
Kiss Judit | Jobbik | Kompenzációs lista |
Veres Zoltán | MSZP-DK | Kompenzációs lista |
A város tömegközlekedése[szerkesztés]
Népesség[szerkesztés]
A népesség létszáma[szerkesztés]
Ózd város népességszámának változása 1900-tól:
A következő ábra bemutatja, miként változott Ózd lakosainak száma 1870-től:
![]() Népcsoportok[szerkesztés]Magyarország területén a 2001-es népszámlálás adatai szerint Ózdon él a harmadik legnagyobb roma közösség. A cigányok lélekszáma már 1949-ben meghaladta a 2000 főt.[12] Ez akkori viszonylatban a város lakosságának minimum 8%-át jelentette. Ma a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[13] (Egyes vélemények szerint azonban a cigányok lélekszáma eléri a 13 000-et,[14] azaz a 37%-ot.) Vallási összetétel[szerkesztés]
Látnivalók[szerkesztés]
Városrészek[szerkesztés]
Neve az Árpád-korban használatos Chepan alakban írt személynévből származik, amely az István (latinul Stephanus) név délszlávos alakjának, a Styepannak magyaros változata. A Hodos előtag 1904-ben, a községnevek országos rendezése során került a Csépány helynév elé, megkülönböztetésül más Csépány nevű településektől, és a Hódos-patakra utal. Az addig önálló községet 1978-ban csatolták Ózdhoz. Nevét ma hosszú „ó”-val írják, ez a forma az Ózdhoz csatolás után keletkezett (az egyesítés előtt a község neve mindvégig Hodoscsépány volt).[16] A Hódos-patak völgyében, a Bükk hegység lábánál fekszik. Neve először 1323-ban fordult elő Chepan alakban. A településrészen található az 1848–49-es emlékmű is.
Neve 1263-ban fordul elő írásban először Warkun alakban. Később megtalálható Warkan, Warkon, Warkund alakokban is. Egyházi birtok volt. Itt halt meg Mekcsey István 1553-ban, azon a helyen, ahol megölték, 1985 óta emléktábla áll. Található még a településrészen egy hősi emlékmű is, amit az első és a második világháború áldozatainak emlékére emeltek. Sajóvárkony 1940 óta Ózd városrésze.
Ózdtól délnyugati irányban, a Hódos-patak völgyében fekszik. Az 1900-as évek elejéig teljesen elhagyatott, lakatlan terület volt, csak a szénbánya megnyitásával népesült be. A szénbánya 1972-ig működött, akkor bezárták. A település 1978-ig Hódoscsépány része volt, akkor lett az anyaközséggel együtt Ózd városrésze.
Kultúra[szerkesztés]Múzeumok[szerkesztés]Ózdon 1971-ben hozták létre a Gyártörténeti bemutatót , amely a nagy múltú vasgyártás történetét volt hivatott megjeleníteni. A hosszú évek során, a szorgos gyűjtőmunkának köszönhetően a gyűjtemény fokozatosan bővült a munkások életkörülményeit bemutató tárgyakkal, a város és annak körzetének kultúrtörténeti emlékeivel. 1994 -től már kibővült gyűjtőkörrel, Muzeális Gyűjteményként az 1895-ben épített Gyári Iskola műemléki épületében kapott helyet. 2007 július 1-től az Ózdi Művelődési Intézmények tagintézménye.Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark[17] Az egykori Kohászati Üzemek területén található a Digitális Erőmű, melyben megtekinthető az úgynevezett Digitális Kárpát-medence kiállítás is. Oktatás[szerkesztés]Felsőoktatás[szerkesztés]
Gimnáziumok[szerkesztés]
Szakközépiskolák, szakképzők[szerkesztés]
Ismert emberek[szerkesztés]
Kapcsolatok[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
|