Ózd

	Ózd
	Az Ív úti római katolikus templom
	; Ózd címere
	; Ózd címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Ózdi
Jogállás	város
Polgármester	Janiczak Dávid (Jobbik)
Jegyző	Almási Csaba
Irányítószám	3600
Körzethívószám	48
	Népesség
Teljes népesség	33 493 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	380,92 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	91,70 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Ózd Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 13′ 09″, k. h. 20° 17′ 14″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 09″, k. h. 20° 17′ 14″
	Ózd Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
	Ózd weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ózd témájú médiaállományokat.

Ózd légi felvételen

A 300 m³-es nagyolvasztó makettje a Kohászati Múzeumban

Ózd város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, az Ózdi járás központja, a megyeszékhely után a megye legnépesebb városa.

Elnevezése az úz népnévből ered. Az úzok a türkökkel rokon nép volt, akik a 11. század második felében az Al-Duna tájékán és az orosz sztyeppéken éltek. Szétszóródtak, egy részük ebbe a völgybe került, és ebből a névből alakult ki – a „d” kicsinyítő képző hozzáadásával – az Ózd név. Ez persze csak az egyik lehetséges magyarázat a név eredetére. 1325-ben Ouz formában találkozhatunk a település nevével. A 14. században találunk Ózd személynevet is. A település neve az alábbi alakokban írva fordult elő: 1272: Ovzd, 1323: Ouzd, 1388, 1471, 1549: Ozd, 1773: Oszd, 1780–81: Ózd, Ozd, 1785–86: Ózd, 1873-tól: Ózd.^[2]

Fekvése[szerkesztés]

Az észak-magyarországi iparvidéken, Miskolctól 60 kilométerre északnyugatra található. Az Északi-középhegységhez tartozó Gömöri-Hevesi-dombság völgyeiben kiépített település. A „hét domb városa”, ugyanis hét irányból lehet megközelíteni.

A város története[szerkesztés]

Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta
Rangja
1949-ig	nagyközség
1949–1950	megyei város
1950–1954	közvetlenül a járási tanács alá rendelt város
1954–1971	járási jogú város
1971 óta	város
Hozzá tartozó települések
1940 óta	Bolyok, Sajóvárkony
1978 óta	Center, Hodoscsépány, Susa, Szentsimon, Uraj
1999-ig	Farkaslyuk
Területi beosztása
1923-ig	Borsod vármegye, Ózdi járás
1923–1938	Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye, Ózdi járás
1938–1945	Borsod vármegye, Ózdi járás
1945–1949	Borsod-Gömör vármegye, Ózdi járás
1949–1950	Borsod-Gömör vármegye
1950–1954	Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi járás
1954 óta	Borsod-Abaúj-Zemplén megye
1994 óta	Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi kistérség
Központi szerepköre
1983-ig	Ózdi járás székhelye
1981–1990	Ózdi városkörnyék központja
1994–2014	Ózdi kistérség központja
2013–	Ózdi járás központja

A környék az őskor óta lakott terület. A település nevét tartalmazó első hiteles írásos emlék 1272-ből való. A település a 13. század végétől lassú növekedésnek indult, de még sokáig kis községe volt Borsod vármegyének.

A város mai területén a 20. század elején még hét másik község is volt Ózdon kívül. 1940-ben kebelezte be Ózd Bolyok és Sajóvárkony községeket, majd 1949-ben nyerte el a városi rangot. A további öt települést (Center, Hodoscsépány, Susa, Szentsimon és Uraj) 1978-ban csatolták Ózdhoz. 1999-ben a város egy része, Farkaslyuk önálló községgé alakult.

Iparvárossá alakulását a környék gazdag szénlelőhelyeinek köszönheti. A vasgyártás a 19. század második felében indult el, de igazi iparvárossá a szocialista évtizedek alatt vált a város, amikor Miskolc, Kazincbarcika és Tiszaújváros mellett a borsodi iparvidék egyik meghatározó településévé fejlesztették.

A rendszerváltás után nehézipari jelentősége csökkent. Ez is hozzájárult a térség egyik legégetőbb problémájához, a munkanélküliséghez.

Az ózdi vaskohászat emlékei – a helyiek nyelvében „a gyár” és a hozzá kapcsolódó munkáskolóniák – 2005 óta műemléki jelentőségű terület (MJT).^[3]

Az 1990-es évek elejével elkezdődő munkanélküliség megnehezítette a város megélhetését. Sok ember ment nyugatra a megélhetés reményében. Lassan a kohászati termelés is visszaszorult, és ezzel több mint 5000 ember lett munkanélküli.

Politikai élete[szerkesztés]

2010 és 2014 között a polgármester Fürjes Pál (FIDESZ-KDNP) volt.^[4] A 2014-es önkormányzati választáson Janiczak Dávidot (Jobbik) választották polgármesterré, először csekély többséggel, majd a megismételt választáson több mint 5000 szavazatos különbséggel.^[5] A városi képviselő-testület a polgármestert nem számítva 14 tagú, ebből 5 Fidesz-KDNP-s (a 2014-es választások után eredetileg 8 fős Fidesz-frakcióból 2014 decemberében hárman kiléptek),^[6]^[7] 5 Jobbikos, 3 független, 1 pedig MSZP-s.

A képviselő-testület összetétele:

A jelölt neve	Jelölő szervezet(ek)	Egyéni választókerület
Zsuponyó Anett	Jobbik	01
Janiczak Dávid	Jobbik	02
Tóth Pál	Fidesz-KDNP	03
Dr. Mészáros Miklós	független (2014. decemberig Fidesz-KDNP)^[6]	04
Vitális István János	Fidesz-KDNP	05
Tartó Lajos	független (2014 decemberig Fidesz-KDNP)^[6]	06
Csutor László	Fidesz-KDNP	07
Obbágy Csaba	Fidesz-KDNP	08
Dr. Kósné Dargai Rita	független (2014 decemberig Fidesz-KDNP)^[6]	09
Fidrus Péter	Jobbik	10
Arany Géza László	Jobbik	Kompenzációs lista
Fürjes Pál	Fidesz-KDNP	Kompenzációs lista
Kiss Judit	Jobbik	Kompenzációs lista
Veres Zoltán	MSZP-DK	Kompenzációs lista

A város tömegközlekedése[szerkesztés]

Bővebben: Ózd tömegközlekedése

Népesség[szerkesztés]

A népesség létszáma[szerkesztés]

Ózd város (mai területére kivetített) népességszámának változása 1900-tól (zárójelben a korabeli adatok):

1900 ▲ 9074 (3640)
1910 ▲ 12 178 (5981)
1920 ▼ 11 995 (6022)
1930 ▲16 374 (7322)
1941 ▲ 21 417 (21 227)
1949 ▲ 24 794 (24 629)
1960 ▲ 38 928 (34 137)
1970 ▲ 45 765 (38 620)
1980 ▲ 46 372 (48 466)
1981 ▲ 48 636 (népességi rekord)
1990 ▼ 41 561 (43 592)
2000 ▼ 38 506
2008 ▼ 36 377
2013 ▼ 34 361
2014 ▼ 33 944

Népcsoportok[szerkesztés]

Magyarország területén a 2001-es népszámlálás adatai szerint Ózdon él a harmadik legnagyobb roma közösség. A cigányok lélekszáma már 1949-ben meghaladta a 2000 főt.^[8] Ez akkori viszonylatban a város lakosságának minimum 8%-át jelentette.

Ma a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.^[9] (Egyes vélemények szerint azonban a cigányok lélekszáma eléri a 13 000-et,^[10] azaz a 37%-ot.)

Vallási összetétel[szerkesztés]

^[11]

A vallási összetétel (2011)

Vallási közösség	Arány (%)
Római katolikus	35,6
Evangélikus	0,7
Református	7,5
Görög katolikus	2,3
Izraelita	0,0
Egyéb	2,7
Nem tartozik vallási közösséghez	24,4
Nem válaszolt	26,7

Látnivalók[szerkesztés]

Műemléki védettség alatt álló fúvógépház a törzsgyár területén

Kaszinó. A gyári tisztségviselők számára 1884-ben, egy Jedech nevű építész tervei alapján épült neoreneszánsz stílusban.
Városi múzeum. Helytörténeti gyűjtemény, a vasgyártás története, 19. századi kézműves kultúra, ásványgyűjtemény.
Ipari skanzen. Egy szabadtéri műszaki skanzen.
Ív úti római katolikus templom. A Szent Kereszt felmagasztalására felszentelve. 1891-től 1893-ig épült Szvoboda Jakab salgótarjáni építőmester kivitelezésében. Oltárképét Sajósy Alajos festette.
Szentsimoni római katolikus templom. Szent Simon és Szent Júdás tiszteletére szentelték fel Szentsimonban. A 13. századi román stílusú templomot a 14–15. században gótikus stílusúra építették át. A templomhajó falképe 1423-ban készült. 1650-ben készült a festett kazettás famennyezete, orgonája 1720 körüli, az orgonakarzat 1750-ben készült.
Sajóvárkonyi római katolikus templom. Szent Miklós a védőszentje. 13. századi eredetű, de mai alakja az 1780 körüli, copfstílusú átalakítás eredménye. Barokk főoltára a 18. században készült.
Bolyok városrész. Rózsafüzér Királynéja templom és plébánia.
Uraj. Szeplőtelen Fogantatás-templom. Gótikus, 15. századi eredetű. A 19. században és a 20. században átalakították. Festett famennyezete 1733-ban készült. A 18. századi fa Nepomuki Szent János szobra értékes emléke a templomnak.
Hodoscsépányi Keresztelő Szent János templom. Teljes nevén Keresztelő Szent János vértanúsága templom és plébánia.
Görög katolikus templom. 2000-ben készült, Bodonyi Csaba Ybl-díjas építész által tervezett, az Istenszülő oltalma tiszteletére felszentelt, bizánci stílusú templom.
Evangélikus templom. Szvoboda Gyula építész által tervezett, 1902-ben átadott neogótikus stílusú templom.
Református templom. 1905-ben épült Szvoboda Gyula építész tervei szerint. A hívek adományából és a Vasgyár támogatásával. Orgonáját Angster József építette 1912-ben.

Városrészek[szerkesztés]

Bánszállás
Bolyok
Center
Hódoscsépány

Neve az Árpád-korban használatos Chepan alakban írt személynévből származik, amely az István (latinul Stephanus) név délszlávos alakjának, a Styepannak magyaros változata. A Hodos előtag 1904-ben, a községnevek országos rendezése során került a Csépány helynév elé, megkülönböztetésül más Csépány nevű településektől, és a Hódos-patakra utal.

Az addig önálló községet 1978-ban csatolták Ózdhoz. Nevét ma hosszú „ó”-val írják, ez a forma az Ózdhoz csatolás után keletkezett (az egyesítés előtt a község neve mindvégig Hodoscsépány volt).^[12]

A Hódos-patak völgyében, a Bükk hegység lábánál fekszik. Neve először 1323-ban fordult elő Chepan alakban. A településrészen található az 1848–49-es emlékmű is.

A település táblája
A római katolikus templom
A Hódos-patak

Sajóvárkony

Neve 1263-ban fordul elő írásban először Warkun alakban. Később megtalálható Warkan, Warkon, Warkund alakokban is. Egyházi birtok volt. Itt halt meg Mekcsey István 1553-ban, azon a helyen, ahol megölték, 1985 óta emléktábla áll. Található még a településrészen egy hősi emlékmű is, amit az első és a második világháború áldozatainak emlékére emeltek. Sajóvárkony 1940 óta Ózd városrésze.

Mekcsey István emléktábla
Római katolikus templom
Sajóvárkony látképe
Sajóvárkony

Somsály

Ózdtól délnyugati irányban, a Hódos-patak völgyében fekszik. Az 1900-as évek elejéig teljesen elhagyatott, lakatlan terület volt, csak a szénbánya megnyitásával népesült be. A szénbánya 1972-ig működött, akkor bezárták. A település 1978-ig Hódoscsépány része volt, akkor lett az anyaközséggel együtt Ózd városrésze.

Látkép
A volt Sportcentrum
A volt Művelődési Ház épülete

Ismert emberek[szerkesztés]

Lásd még: Kategória:Ózdiak

Itt született 1888. március 14-én Hagyó-Kovács Gyula, Előszállás uradalmának jószágigazgatója, mezőgazdász, főrendiházi tag;
Itt született 1913. március 3-án Paál Zoltán, az Arvisurák lejegyzője, „rovósámán”;
Itt született 1936. január 21-én Dornbach Alajos politikus;
Itt született 1940. február 23-án Győry Kálmán matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja;
Itt született 1940-ben Bera Károly grafikus és festőművész (A magyarság története);
Itt született 1944. április 5-én Marosi István kézilabdázó;
Itt született 1945. október 1-jén Molnár Piroska a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész.
Itt született 1946. október 27-én Csank János labdarúgó-edző, szövetségi kapitány;
Itt született 1949. augusztus 3-án Falvai Sándor Liszt-díjas, Bartók-díjas zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneműv. Főiskola rektora (1997–2004);
Itt született 1949. augusztus 4-én Radványi György DLA, Ybl díjas építész, címzetes egyetemi tanár, Sátoraljaújhely (2006-) és Füzér (2007-) főépítésze. A BME Építészmérnöki Kar, Középülettervezési Tanszék tanszékvezető helyettese (1992–2004) majd 2000–2001 fordulóján megbízott tanszékvezetője.
Itt született 1949. április 26-án Kiss Mária atléta;
Itt született 1951. február 17-én Radványi Balázs Kossuth-díjas és Prima Primissima-díjas zeneszerző, előadóművész, zenész, a Kaláka együttes tagja, Magyar Örökség díj kitüntetettje.
Itt született 1954. október 5-én Szloboda Zsuzsanna kézilabdázó;
Itt született 1958. január 7-én Balog Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériuma minisztere (2012–);
Itt született 1958. február 14-én Váradi Gábor festőművész;
Itt született 1959. július 5-én Stefanek Gertrúd tőrvívó;
Itt született 1959. szeptember 20-án Csengeri Kálmán súlyemelő;
Itt született 1960. május 3-án Fried Péter Liszt-díjas, Bartók-Pásztory-díjas operaénekes, a Magyar Állami Operaház magánénekese
Itt született 1967. június 23-án Berencsi Attila (Beri Ary) színész, zenész, festőművész, dalszövegíró;
Itt született 1968. január 15-én Gerák Andrea énekesnő
Itt született 1969. március 23-án Timkó Eszter színésznő;
Itt született 1974. augusztus 29-én Vincze Ottó labdarúgó;
Itt született 1979. augusztus 5-én Majoros Péter („Majka”) rapper, műsorvezető.
Itt született 1983. augusztus 23-án Nagy Nikoletta Európa-bajnoki ezüstérmes súlyemelő.
Itt született 1990. július 15-én Bata Adrienn („Barbee”) énekesnő.

Kapcsolatok[szerkesztés]

Testvérvárosok

Hódmezővásárhely, Magyarország

Partnerkapcsolatok

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Magyarország Történeti Statisztikai Helységnévtára, 9. Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Budapest 1996
↑ Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, műemléki védettség – 2005. szeptember
↑ Ózd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
↑ Elsöprő többséggel nyert Ózdon a Jobbik! (percről percre). Alfahír. (Hozzáférés: 2014. november 10.)
^ ^a ^b ^c ^d http://alfahir.hu/harman_kiszalltak_az_ozdi_fidesz_kdnp_frakciobol
↑ http://index.hu/belfold/2014/12/08/harman_is_kileptek_az_ozdi_fidesz-frakciobol/?token=2709535a15ac07c5a2b833b7d9298e77
↑ Ózd város helye és szerepe a városhálózatban
↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
↑ Ózdon több, mint 10 000 roma él
↑ A városra vonatkozó 2011. évi népszámlásási adatok a www.ksh.hu honlapon
↑ Hodoscsépány története a KSH helységnévtárában

Források[szerkesztés]

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára 1-4. (Pest, 1851)
Vendégváró. Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2006)
Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999)
Ózdi kistérség INKA kiadó (Ózd, 2007)
Ózd és térsége CEBA kiadó (Bp, 2003)
A Herman Ottó Múzeum évkönyve. Paládi-Kovács Attila: Favágók és más erdőjárók Dél-Gömörben (591. oldal)