Ózd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ózd
Ív úti római katolikus templom Ózd.JPG
Ózd címere
Ózd címere
Ózd zászlaja
Ózd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásÓzdi
Jogállás város
Polgármester Janiczak Dávid (Ózdiakért és Ózdért Egyesület)
Jegyző Almási Csaba
Irányítószám 3600
Körzethívószám 48
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség32 564 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség360,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság183 m
Terület91,81 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ózd (Magyarország)
Ózd
Ózd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 13′ 09″, k. h. 20° 17′ 14″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 09″, k. h. 20° 17′ 14″
Ózd (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Ózd
Ózd
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Ózd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ózd témájú médiaállományokat.
Ózd légi felvételen
A 300 m³-es nagyolvasztó makettje a Kohászati Múzeumban

Ózd város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, az Ózdi járás központja, a megyeszékhely után a megye legnépesebb települése.

Elnevezése az úz népnévből ered. Az úzok a türkökkel rokon nép volt, akik a 11. század második felében az Al-Duna tájékán és az orosz sztyeppéken éltek. Szétszóródtak, egy részük ebbe a völgybe került, és ebből a névből alakult ki – a „d” kicsinyítő képző hozzáadásával – az Ózd név. Ez persze csak az egyik lehetséges magyarázat a név eredetére. 1325-ben Ouz formában találkozhatunk a település nevével. A 14. században találunk Ózd személynevet is. A település neve az alábbi alakokban írva fordult elő: 1272: Ovzd, 1323: Ouzd, 1388, 1471, 1549: Ozd, 1773: Oszd, 1780–81: Ózd, Ozd, 1785–86: Ózd, 1873-tól: Ózd.[2]

Fekvése[szerkesztés]

Az észak-magyarországi iparvidéken, Miskolctól 60 kilométerre északnyugatra található. Az Északi-középhegységhez tartozó Gömöri-Hevesi-dombság völgyeiben kiépített település. A „hét völgy városa”, ugyanis hét irányból lehet megközelíteni.

A város története[szerkesztés]

A környék az őskor óta lakott terület. A település nevét tartalmazó első hiteles írásos emlék 1272-ből való. A település a 13. század végétől lassú növekedésnek indult, de még sokáig kis községe volt Borsod vármegyének.

A város mai területén a 20. század elején még hét másik község is volt Ózdon kívül. 1940-ben kebelezte be Ózd Bolyok és Sajóvárkony községeket, majd 1949-ben nyerte el a városi rangot. A további öt települést (Center, Hodoscsépány, Susa, Szentsimon és Uraj) 1978-ban csatolták Ózdhoz. 1999-ben a város egy része, Farkaslyuk önálló községgé alakult.

A várost és környékét messze elkerülték a történelem harcai, a hegyes-dombos vidéken az iparosodást megelőző évszázadokon a mindennapos küzdelmet a dús erdők, a kevés és csekély termőképességű szántóföldek hasznosítása jelentette. A nagy változás a XIX. század közepén történt, amikor feltárták a barnaszéntelepeket, és hasznosításukra megépítették a vasgyárat. A 150 évig tartó kohászkodás mára jórészt történelem, de megmaradt belőle az itt élők műszaki kultúrája, kreatív gondolkodása. Ez mindig is jellemző volt az itteniekre, hiszen a fővárostól való távolság, a kedvezőtlen történelmi sorsfordulók ellenére kellett itt megélniük, új utakat találniuk.[3]

Az Ózdi Kohászati Üzemek (ÓKÜ) az észak-magyarországi iparvidék egyik legjelentősebb kohászati üzeme volt. Azonban rendszerváltás után nehézipari jelentősége csökkent. Ez is hozzájárult a térség egyik legégetőbb problémájához, a munkanélküliséghez.

Az Ózdi Vasgyár első ismert ábrázolása (1847–50 között készült rajz)

Az ózdi vaskohászat emlékei – a helyiek nyelvében „a gyár” és a hozzá kapcsolódó munkáskolóniák – 2005 óta műemléki jelentőségű terület (MJT).[4]

Az 1990-es évek elejével elkezdődő munkanélküliség megnehezítette a város megélhetését. Sok ember ment nyugatra a megélhetés reményében. Lassan a kohászati termelés is visszaszorult, és ezzel több mint 5000 ember lett munkanélküli.

Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta
Rangja
1949-ig nagyközség
1949–1950 megyei város
1950–1954 közvetlenül a járási tanács alá rendelt város
1954–1971 járási jogú város
1971 óta város
Hozzá tartozó települések
1940 óta Bolyok, Sajóvárkony
1978 óta Center, Hodoscsépány, Susa, Szentsimon, Uraj
1999-ig Farkaslyuk
Területi beosztása
1923-ig Borsod vármegye, Ózdi járás
1923–1938 Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye, Ózdi járás
1938–1945 Borsod vármegye, Ózdi járás
1945–1949 Borsod-Gömör vármegye, Ózdi járás
1949–1950 Borsod-Gömör vármegye
1950–1954 Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi járás
1954 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye
1994 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi kistérség
Központi szerepköre
1983-ig Ózdi járás székhelye
1981–1990 Ózdi városkörnyék központja
1994–2014 Ózdi kistérség központja
2013– Ózdi járás központja

Politikai élete[szerkesztés]

2010 és 2014 között a polgármester Fürjes Pál (FIDESZ-KDNP) volt.[5] A 2014-es önkormányzati választáson Janiczak Dávidot (Jobbik) választották polgármesterré, először csekély többséggel, majd a megismételt választáson több mint 5000 szavazatos különbséggel.[6] A városi képviselő-testület a polgármestert nem számítva 14 tagú, ebből 5 Fidesz-KDNP-s (a 2014-es választások után eredetileg 8 fős Fidesz-frakcióból 2014 decemberében hárman kiléptek),[7][8] 5 Jobbikos, 3 független, 1 pedig MSZP-s.

A képviselő-testület összetétele:[9]

A jelölt neve Jelölő szervezet(ek) Egyéni választókerület
Zsuponyó Anett Ózdiakért és Ózdért Egyesület 01 
Garami György Ózdiakért és Ózdért Egyesület 02 
Angyal Béla Ózdiakért és Ózdért Egyesület 03 
Farkas Péter Barnabás Ózdiakért és Ózdért Egyesület 04 
Kellóné Mezőtúri Márta Ózdiakért és Ózdért Egyesület 05 
Csák Árpád Ózdiakért és Ózdért Egyesület 06 
Csutor László Fidesz-KDNP 07 
Váradi József Ózdiakért és Ózdért Egyesület 08 
Dr. Csuzda Gábor Fidesz-KDNP 09 
Fidrus Péter Ózdiakért és Ózdért Egyesület 10 
Dulai Nikolett Fidesz-KDNP kompenzációs lista
Kiss Sándor Ózdiakért és Ózdért Egyesület kompenzációs lista
Obbágy Csaba Fidesz-KDNP kompenzációs lista
Dr. Vámos Henrietta Fidesz-KDNP Kompenzációs lista

A város közlekedése[szerkesztés]

Ózd legfontosabb útja a 25-ös főút, amely végighúzódik az egész városon délnyugat-északkeleti irányban. Ebből ágazik ki, illetve torkollik be jó néhány alacsonyabb rendű mellékút, amelyek a központtól távolabb eső városrészeket és a környező településeket tárják fel.

  • A 25-ös útból ágazik ki, annak 72,650-es kilométerszelvényénél – a Táblai temető mellett – lévő ózdi körforgalomból, déli irányban a 2522-es közút, Dózsa György út néven, Sáta felé; mielőtt elhagyja a várost, elhalad Ózd alsó megállóhely mellett, átszeli Sajóvárkony városrészt, majd Kistó városrész keleti szélén húzódik végig.
  • Az iménti útból ágazik ki Kistó déli részén a 2524-es közút, amely a Jánossza-völgyben húzódik Borsodbóta és Uppony felé; még mielőtt kilép Ózdról, elhalad Kiskapud városrész és annak egykori vasúti megállóhelye mellett; utóbbit a mára funkciótlanná vált, mindössze 50 méter hosszú, 25 308-as számú mellékút szolgálta ki.
  • A 25-ös főút 69,300-as kilométerszelvénye közelében ágazik ki a 25 307-es számú mellékút, amely a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal Ózd vasútállomásáig tart.

Népesség[szerkesztés]

A népesség létszáma[szerkesztés]

Ózd város népességszámának változása 1900-tól:

A következő ábra bemutatja, miként változott Ózd lakosainak száma 1870-től:

Lakosságszám[10]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 5 809 —    
1880 5 952 0,24%
1890 8 017 2,98%
1900 11 926 3,97%
1910 15 891 2,87%
1920 20 690 2,64%
1930 25 437 2,07%
1941 29 184 1,25%
1949 38 550 3,48%
1960 43 161 1,03%
1970 43 688 0,12%
1980 46 372 0,60%
1990 41 561 −1,10%
2001 38 405 −0,72%
2011 34 481 −1,08%
2019 32 214 −0,85%

Népcsoportok[szerkesztés]

Magyarország területén a 2001-es népszámlálás adatai szerint Ózdon él a harmadik legnagyobb roma közösség. A cigányok lélekszáma már 1949-ben meghaladta a 2000 főt.[11] Ez akkori viszonylatban a város lakosságának minimum 8%-át jelentette.

Ma a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[12] (Egyes vélemények szerint azonban a cigányok lélekszáma eléri a 13 000-et,[13] azaz a 37%-ot.)

Vallási összetétel[szerkesztés]

[14]

A vallási összetétel (2011)
Vallási közösség Arány (%)
Római katolikus 35,6
Evangélikus 0,7
Református 7,5
Görögkatolikus 2,3
Izraelita 0,0
Egyéb 2,7
Nem tartozik vallási közösséghez 24,4
Nem válaszolt 26,7

Látnivalók[szerkesztés]

Műemléki védettség alatt álló fúvógépház a törzsgyár területén

Városrészek[szerkesztés]

Neve az Árpád-korban használatos Chepan alakban írt személynévből származik, amely az István (latinul Stephanus) név délszlávos alakjának, a Styepannak magyaros változata. A Hodos előtag 1904-ben, a községnevek országos rendezése során került a Csépány helynév elé, megkülönböztetésül más Csépány nevű településektől, és a Hódos-patakra utal.

Az addig önálló községet 1978-ban csatolták Ózdhoz. Nevét ma hosszú „ó”-val írják, ez a forma az Ózdhoz csatolás után keletkezett (az egyesítés előtt a község neve mindvégig Hodoscsépány volt).[15]

A Hódos-patak völgyében, a Bükk hegység lábánál fekszik. Neve először 1323-ban fordult elő Chepan alakban. A településrészen található az 1848–49-es emlékmű is.

  • Sajóvárkony

Neve 1263-ban fordul elő írásban először Warkun alakban. Később megtalálható Warkan, Warkon, Warkund alakokban is. Egyházi birtok volt. Itt halt meg Mekcsey István 1553-ban, azon a helyen, ahol megölték, 1985 óta emléktábla áll. Található még a településrészen egy hősi emlékmű is, amit az első és a második világháború áldozatainak emlékére emeltek. Sajóvárkony 1940 óta Ózd városrésze.

  • Somsály

Ózdtól délnyugati irányban, a Hódos-patak völgyében fekszik. Az 1900-as évek elejéig teljesen elhagyatott, lakatlan terület volt, csak a szénbánya megnyitásával népesült be. A szénbánya 1972-ig működött, akkor bezárták. A település 1978-ig Hódoscsépány része volt, akkor lett az anyaközséggel együtt Ózd városrésze.

Kultúra[szerkesztés]

Múzeumok[szerkesztés]

A Gyártörténeti kiállítás összekapcsolja a Múzeumot és a közelben lévő Digitális Erőművet
Ózdon 1971-ben hozták létre a Gyártörténeti bemutatót , amely a nagy múltú vasgyártás történetét volt hivatott megjeleníteni. A hosszú évek során, a szorgos gyűjtőmunkának köszönhetően a gyűjtemény fokozatosan bővült a munkások életkörülményeit bemutató tárgyakkal, a város és annak körzetének kultúrtörténeti emlékeivel. 1994 -től már kibővült gyűjtőkörrel, Muzeális Gyűjteményként az 1895-ben épített Gyári Iskola műemléki épületében kapott helyet. 2007 július 1-től az Ózdi Művelődési Intézmények tagintézménye.Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark[16]

Az egykori Kohászati Üzemek területén található a Digitális Erőmű, melyben megtekinthető az úgynevezett Digitális Kárpát-medence kiállítás is. Az erőmű gyakran helyszíne kiállításoknak, rendezvényeknek.[17]

A Kohászat folyamatos energiáját szolgáltató épület ma rendezvénytérként működik
A Nemzeti Filmtörténeti Élménypark otthonául szolgál a múlt- és korunk filmtörténeti kiállításához. Az épületben található a green box nevű fal, ami klip vagy filmforgatásra tökéletesen ideális választás lehet. A kiállítás legnagyobb és legkülönlegesebb eleme; egy T-34-es tank.
A Nemzeti Filmtörténeti Élménypark kiállítótermekkel szintén a Kohászat hagyatéka

Az Intézmény fogad gyermek és ifjúsági csoportokat, vagy osztálykirándulások célpontjául is bevált már.[18]

A szecessziós csarnoktér konzervált elemei a kortárs építészeti megoldásokkal izgalmas kontrasztot biztosítanak kiállítások, tárlatok megrendezésére. A pinceszinten megőrzésre került elektromos elosztók alkotta folyosók, valamint a csarnoktérből lejutó természetesen fénnyel bevilágított íves rámpa által behatárolt területek tökéletes helyszínéül szolgálnak képző- és iparművészeti vagy interaktív kiállításoknak.


Ózdi a világ legjobb épülete 2019-ben[19]


Magyar siker koronázta a 70. alkalommal megrendezett FIABCI World Prix d’Excellence díjadó gálát. World Gold Winner-díjat nyert a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. Kultúrgyár Projekt – Ózd pályázata a Heritage Category elnevezésű szekcióban. A FIABCI – Nemzetközi Ingatlanszövetség – által odaítélt díjról a világ ingatlan fejlesztőiből álló nemzetközi zsűri döntött, amely méltatta a  Kultúrgyár Projekt – Ózd társadalmi hasznosságát az épített örökség megóvása, a barnamezős területek revitalizációja, ipari örökségből kulturális közösségi tér létrehozása szempontjából.[20]


Az olvasó[szerkesztés]

Az Olvasó előadóterme a nézőtérről. Gyakran otthonául szolgál a Dumaszínház előadásainak!
A településen 1884-ben alakult meg az Olvasó Egylet, amely hosszú évtizedeken keresztül biztosította a közkönyvtári szolgáltatást, az alkotó művelődési közösségek működését, a lakosság művelődési lehetőségeit. 1895-ben már működött a gyári fúvós zenekar, 1896-ban kezdte próbáit a színjátszó csoport, 1897-ben alakult meg a mai is működő dalárda. 1912-ben adták át a községben az első mozit. Az itt élőknek rendszeres és biztos kereseti lehetőséget nyújtott a gyár, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Az Rt. a gyári tisztségviselőknek Kaszinót épített, de a gyári munkásokról sem feledkezett meg. 1923-24-ben épült meg az Olvasó Egylet ma is impozáns háza, mely még ma is az akkori, megépített formájában áll.

Az Olvasó Egylet Székháza – a Rimaművek költségén – ünnepélyes keretek között 1924. október 19-én került megnyitásra, mely igen jelentős eseménynek számított a település akkori életében.

Az épület vidéki viszonylatban hatalmas méretével – 40 m széles, 63 m hosszú – és korszerű felszereltségével tűnt ki.
Az előadóterem teteje részben üvegből készült, így a természetes fénnyel bevilágított terem, korszerűnek számított a maga idejében.
Nagyságát figyelembe véve a hazai színházak között a hatodik helyen állt. A színpadnyílás 80 méter széles, nézőtere eredetileg 840 személyes volt. Terveit a gyár műszaki igazgatóságán Zorkóczy Samu vezetésével Marschzalkó Béla építész, dr. Finály István főmérnök, Nahlik Béla és ifj. Finály Lajos mérnökök készítették.[21]

A második világháború után a részvénytársaság a Vasas Szakszervezetnek adta át az épület tulajdonjogát és az ott lévő összes ingóvagyonát. Az intézmény a Liszt Ferenc Művelődési Központ (LFMK) nevet kapta, s hamarosan pezsgő kulturális élet bontakozott ki az épületben. (A helyiek mind a mai napig Olvasó néven emlegetik a házat.)

Tiszti Kaszinó[szerkesztés]

Az Ózdi Tiszti Kaszinó épülete a századfordulós Ózd központját képező Gyár utca és az egyénien ívelt Tisztisor (ma Bajcsy-Zsilinszky utca) közötti területre, a Törzsgyár közvetlen szomszédságába települt. A város jelentős középületeit tartalmazó épületsor első tagja. A bejárati homlokzata északra, a Gyár utcára néz, síkja az utcavonaltól hátrahúzva áll, ami egykor parkosított tér elhelyezésére adott lehetőséget. A hátsó épületrész mögötti ligetes részen egykor kerthelyiség, illetve különféle szaletlik elhelyezésére is lehetőség nyílott.
Az épület emeletén található Tükörterem
A területre bevezető utak vonalvezetése ma is változatlan (kivéve az Ív úti átkötést), továbbra is a városszövet egyéni kialakítású része. A Kaszinó épületének kiemelt szerepe megmaradt, illetve növekedett is azáltal, hogy nyugati oldalán dísztér létesült (ma: Október 23. tér). Az épületegyüttes közvetlen környezete megváltozott, reprezentatív jellegét elvesztette (többnyire autóparkolásra használják), de a hátsókert ligetes jellege megmaradt.[22]
A Kaszinó díszterme
A gyári tisztviselők számára 1884-ben - Jedech nevű építész tevei alapján - épült az eklektikus stílusú kaszinó. Itt alakították ki a tiszti étkezőt, olvasót, tánctermet, biliárdszobát, valamint a vendégszobákat. Az épület mai formáját az 1938-as átalakítás után nyerte el, ám külső arculatán nem változtattak. A kaszinó legpompásabb termét, az ún. Tükörtermet rejtett világítással és mennyezeti stukkódíszítéssel látták el.
Az emeletre vezető folyosó a díszterem irányába
1945-ig használták kaszinóként, a második világháborút követő szocialista érában az épületben a Technika Háza, a MTESZ Klub, műszaki könyvtár és a kohászati üzemek egyes irodái működtek hosszabb-rövidebb ideig. Napjainkban, a felújított épületben oktatási intézmény - az Erkel Ferenc Zeneiskola működik. Az épülettömb másik részében, az Október 23. térre néző oldalán a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bólyai János Katonai Műszaki Kar volt található. Az egykori táncterem - kiválóan alkalmas konferenciák megrendezésére, ünnepi összejövetelek lebonyolítására, s minden év tavaszán otthont ad az Ózdi Napok nyitóprogramjának, az ünnepi képviselő-testületi ülésnek. A felújított Kaszinóban talált otthonra a Zeneiskola is.[23]
A Tiszti Kaszinó (elöl), az Olvasó épülete (hátul), az Október 23. tér Pátzay Pál, Hírvivő szobrával.
Az épület a helyi felsőoktatás egyik helyszíne, hiszen itt a Miskolci Egyetem Ózdi Kihelyezett Tagozata előadásait vezénylik le, de korábban - ahogy följebb volt említve - itt volt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar kihelyezett levelező tagozata 2007-2010 között.

A vörös márvány talapzaton álló bronz szobrot Ózd város felszabadulási emlékműveként állították fel 1970. április 4-én. A talapzaton olvasható dátum a győzelem napjára, 1945. május 9-re utal. Alkotója Pátzay Pál kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész.


Urban legend a szoborhoz: amikor áthelyezték a város területén a buszpályaudvart, a szobor az új állomás felé mutatott, így kitalálták, hogy a nőalak a tájékozódást segíti, utat mutat a megállóban várakozóknak. Vagy valami ilyesmi, nem egyszerű megfogalmazni értelmesen. Próbálták humorral feloldani az emlékmű eredeti jelentését, valahogy.[24]

Az Október 23. teret a Gyár út, és a Munkás út veszi közbe, tehát részben forgalomtól elzárt terület, de a közeli fogászati klinika és a valamikori Ózdi Kohászati Üzemek közelsége miatt, parkolót alakítottak ki. Az 1990 es évek elején a gyár bezárása előtti időszakra jellemző volt hogy a munkások a téren tüntettek a gyári vezetés ellen, a nagyszámú leépítések miatt. Tulajdonképpen a tér északi oldala a valamikori gyár - ma már Ózdi Ipari Park - egyik bejáratával összekapcsolódik.





Helyi média[szerkesztés]

  • ÓVTV - városi televíziócsatorna

Sport[szerkesztés]

Egyesületek[szerkesztés]

  • Ózdi Kohász SC (labdarúgás)
  • Ózdi KC (kézilabda)
  • SalgÓzd (teke)

Létesítmények[szerkesztés]

  • Ózdi Városi Stadion
  • Marosi István Városi Sportcsarnok


Oktatás[szerkesztés]

Felsőoktatás[szerkesztés]

  • Miskolci Egyetem Ózdi Kihelyezett Tagozata

Gimnáziumok[szerkesztés]

  • Ózdi József Attila Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium
  • Ózdi SzC Bródy Imre Szakgimnáziuma
  • Széchenyi István Katolikus Gimnázium és Szakgimnázium

Szakközépiskolák, szakképzők[szerkesztés]

  • Ózdi SzC Gábor Áron Szakképző Iskolája

Ismert emberek[szerkesztés]

Kapcsolatok[szerkesztés]

Testvérvárosok
Partnerkapcsolatok

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  2. Magyarország Történeti Statisztikai Helységnévtára, 9. Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Budapest 1996
  3. ÓZD Város honlapja - a város. www.ozd.hu. (Hozzáférés: 2019. február 18.)
  4. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, műemléki védettség – 2005. szeptember. [2006. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. május 14.)
  5. Ózd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  6. Elsöprő többséggel nyert Ózdon a Jobbik! (percről percre). Alfahír. (Hozzáférés: 2014. november 10.)
  7. http://alfahir.hu/harman_kiszalltak_az_ozdi_fidesz_kdnp_frakciobol
  8. https://index.hu/belfold/2014/12/08/harman_is_kileptek_az_ozdi_fidesz-frakciobol/?token=2709535a15ac07c5a2b833b7d9298e77
  9. [1]
  10. Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  11. Ózd város helye és szerepe a városhálózatban [halott link]
  12. A nemzetiségi népesség száma településenként
  13. Ózdon több, mint 10 000 roma él [halott link]
  14. A városra vonatkozó 2011. évi népszámlásási adatok a www.ksh.hu honlapon
  15. Hodoscsépány története a KSH helységnévtárában
  16. Ózdi Múzeum | Kezdőlap. www.ozdimuzeum.hu. (Hozzáférés: 2019. február 18.)
  17. Digitális Erőmű (magyar nyelven). Digitális Erőmű. (Hozzáférés: 2019. február 20.)
  18. NFE (hu-HU nyelven). NFE. (Hozzáférés: 2019. február 20.)
  19. . (Hozzáférés: 2019. június 11.)
  20. . (Hozzáférés: 2019. június 11.)
  21. Kultúrház

Források[szerkesztés]

  • Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára 1-4. (Pest, 1851)
  • Vendégváró. Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2006)
  • Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999)
  • Ózdi kistérség INKA kiadó (Ózd, 2007)
  • Ózd és térsége CEBA kiadó (Bp, 2003)
  • A Herman Ottó Múzeum évkönyve. Paládi-Kovács Attila: Favágók és más erdőjárók Dél-Gömörben (591. oldal)

További információk[szerkesztés]