Ózd

Ózd
Ózd címere Ózd zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Ózdi
Jogállás	város
Polgármester	Janiczak Dávid (Ózdiakért és Ózdért Egyesület)
Jegyző	Almási Csaba
Irányítószám	3600
Körzethívószám	48
Testvértelepülései	Lista Hódmezővásárhely
Népesség
Teljes népesség	32 564 fő (2018. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	360,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	183 m
Terület	91,81 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ózd Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 13′ 09″, k. h. 20° 17′ 14″48.21918, 20.28718
Ózd Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Ózd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ózd témájú médiaállományokat.

Ózd légi felvételen

A 300 m³-es nagyolvasztó makettje a Kohászati Múzeumban

Ózd város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, az Ózdi járás központja, a megyeszékhely után a megye legnépesebb települése.

Elnevezése az úz népnévből ered. Az úzok a türkökkel rokon nép volt, akik a 11. század második felében az Al-Duna tájékán és az orosz sztyeppéken éltek. Szétszóródtak, egy részük ebbe a völgybe került, és ebből a névből alakult ki – a „d” kicsinyítő képző hozzáadásával – az Ózd név. Ez persze csak az egyik lehetséges magyarázat a név eredetére. 1325-ben Ouz formában találkozhatunk a település nevével. A 14. században találunk Ózd személynevet is. A település neve az alábbi alakokban írva fordult elő: 1272: Ovzd, 1323: Ouzd, 1388, 1471, 1549: Ozd, 1773: Oszd, 1780–81: Ózd, Ozd, 1785–86: Ózd, 1873-tól: Ózd.

Fekvése

Az észak-magyarországi iparvidéken, Miskolctól 60 kilométerre északnyugatra található. Az Északi-középhegységhez tartozó Gömöri-Hevesi-dombság völgyeiben kiépített település. A „hét völgy városa”, ugyanis hét irányból lehet megközelíteni.

A város története

A környék az őskor óta lakott terület. A település nevét tartalmazó első hiteles írásos emlék 1272-ből való. A település a 13. század végétől lassú növekedésnek indult, de még sokáig kis községe volt Borsod vármegyének.

A város mai területén a 20. század elején még hét másik község is volt Ózdon kívül. 1940-ben kebelezte be Ózd Bolyok és Sajóvárkony községeket, majd 1949-ben nyerte el a városi rangot. A további öt települést (Center, Hodoscsépány, Susa, Szentsimon és Uraj) 1978-ban csatolták Ózdhoz. 1999-ben a város egy része, Farkaslyuk önálló községgé alakult.

A várost és környékét messze elkerülték a történelem harcai, a hegyes-dombos vidéken az iparosodást megelőző évszázadokon a mindennapos küzdelmet a dús erdők, a kevés és csekély termőképességű szántóföldek hasznosítása jelentette. A nagy változás a XIX. század közepén történt, amikor feltárták a barnaszéntelepeket, és hasznosításukra megépítették a vasgyárat. A 150 évig tartó kohászkodás mára jórészt történelem, de megmaradt belőle az itt élők műszaki kultúrája, kreatív gondolkodása. Ez mindig is jellemző volt az itteniekre, hiszen a fővárostól való távolság, a kedvezőtlen történelmi sorsfordulók ellenére kellett itt megélniük, új utakat találniuk.

Az Ózdi Kohászati Üzemek (ÓKÜ) az észak-magyarországi iparvidék egyik legjelentősebb kohászati üzeme volt. Azonban rendszerváltás után nehézipari jelentősége csökkent. Ez is hozzájárult a térség egyik legégetőbb problémájához, a munkanélküliséghez.

Az Ózdi Vasgyár első ismert ábrázolása (1847–50 között készült rajz)

Az ózdi vaskohászat emlékei – a helyiek nyelvében „a gyár” és a hozzá kapcsolódó munkáskolóniák – 2005 óta műemléki jelentőségű terület (MJT).

Az 1990-es évek elejével elkezdődő munkanélküliség megnehezítette a város megélhetését. Sok ember ment nyugatra a megélhetés reményében. Lassan a kohászati termelés is visszaszorult, és ezzel több mint 5000 ember lett munkanélküli.

Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta
Rangja
1949-ig	nagyközség
1949–1950	megyei város
1950–1954	közvetlenül a járási tanács alá rendelt város
1954–1971	járási jogú város
1971 óta	város
Hozzá tartozó települések
1940 óta	Bolyok, Sajóvárkony
1978 óta	Center, Hodoscsépány, Susa, Szentsimon, Uraj
1999-ig	Farkaslyuk
Területi beosztása
1923-ig	Borsod vármegye, Ózdi járás
1923–1938	Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye, Ózdi járás
1938–1945	Borsod vármegye, Ózdi járás
1945–1949	Borsod-Gömör vármegye, Ózdi járás
1949–1950	Borsod-Gömör vármegye
1950–1954	Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi járás
1954 óta	Borsod-Abaúj-Zemplén megye
1994 óta	Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi kistérség
Központi szerepköre
1983-ig	Ózdi járás székhelye
1981–1990	Ózdi városkörnyék központja
1994–2014	Ózdi kistérség központja
2013–	Ózdi járás központja

Politikai élete

2010 és 2014 között a polgármester Fürjes Pál (FIDESZ-KDNP) volt. A 2014-es önkormányzati választáson Janiczak Dávidot (Jobbik) választották polgármesterré, először csekély többséggel, majd a megismételt választáson több mint 5000 szavazatos különbséggel. A városi képviselő-testület a polgármestert nem számítva 14 tagú, ebből 5 Fidesz-KDNP-s (a 2014-es választások után eredetileg 8 fős Fidesz-frakcióból 2014 decemberében hárman kiléptek), 5 Jobbikos, 3 független, 1 pedig MSZP-s.

A képviselő-testület összetétele:

A jelölt neve	Jelölő szervezet(ek)	Egyéni választókerület
Zsuponyó Anett	Ózdiakért és Ózdért Egyesület	01
Garami György	Ózdiakért és Ózdért Egyesület	02
Angyal Béla	Ózdiakért és Ózdért Egyesület	03
Farkas Péter Barnabás	Ózdiakért és Ózdért Egyesület	04
Kellóné Mezőtúri Márta	Ózdiakért és Ózdért Egyesület	05
Csák Árpád	Ózdiakért és Ózdért Egyesület	06
Csutor László	Fidesz-KDNP	07
Váradi József	Ózdiakért és Ózdért Egyesület	08
Dr. Csuzda Gábor	Fidesz-KDNP	09
Fidrus Péter	Ózdiakért és Ózdért Egyesület	10
Dulai Nikolett	Fidesz-KDNP	kompenzációs lista
Kiss Sándor	Ózdiakért és Ózdért Egyesület	kompenzációs lista
Obbágy Csaba	Fidesz-KDNP	kompenzációs lista
Dr. Vámos Henrietta	Fidesz-KDNP	Kompenzációs lista

A város közlekedése

Ózd legfontosabb útja a 25-ös főút, amely végighúzódik az egész városon délnyugat-északkeleti irányban. Ebből ágazik ki, illetve torkollik be jó néhány alacsonyabb rendű mellékút, amelyek a központtól távolabb eső városrészeket és a környező településeket tárják fel.

• A 25-ös útból ágazik ki, annak 72,650-es kilométerszelvényénél – a Táblai temető mellett – lévő ózdi körforgalomból, déli irányban a 2522-es közút, Dózsa György út néven, Sáta felé; mielőtt elhagyja a várost, elhalad Ózd alsó megállóhely mellett, átszeli Sajóvárkony városrészt, majd Kistó városrész keleti szélén húzódik végig.
• Az iménti útból ágazik ki Kistó déli részén a 2524-es közút, amely a Jánossza-völgyben húzódik Borsodbóta és Uppony felé; még mielőtt kilép Ózdról, elhalad Kiskapud városrész és annak egykori vasúti megállóhelye mellett; utóbbit a mára funkciótlanná vált, mindössze 50 méter hosszú, 25 308-as számú mellékút szolgálta ki.
• A 25-ös főút 69,300-as kilométerszelvénye közelében ágazik ki a 25 307-es számú mellékút, amely a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal Ózd vasútállomásáig tart.

Népesség

A népesség létszáma

Ózd város népességszámának változása 1900-tól:

A következő ábra bemutatja, miként változott Ózd lakosainak száma 1870-től:

Lakosságszám Év Népesség Átl. vált.(%)   1870 5 809 —     1880 5 952 0,24% 1890 8 017 2,98% 1900 11 926 3,97% 1910 15 891 2,87% 1920 20 690 2,64% 1930 25 437 2,07% 1941 29 184 1,25% 1949 38 550 3,48% 1960 43 161 1,03% 1970 43 688 0,12% 1980 46 372 0,60% 1990 41 561 −1,10% 2001 38 405 −0,72% 2011 34 481 −1,08% 2019 32 214 −0,85% Népcsoportok Magyarország területén a 2001-es népszámlálás adatai szerint Ózdon él a harmadik legnagyobb roma közösség. A cigányok lélekszáma már 1949-ben meghaladta a 2000 főt. Ez akkori viszonylatban a város lakosságának minimum 8%-át jelentette. Ma a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát. (Egyes vélemények szerint azonban a cigányok lélekszáma eléri a 13 000-et, azaz a 37%-ot.) Vallási összetétel A vallási összetétel (2011) Vallási közösség Arány (%) Római katolikus 35,6 Evangélikus 0,7 Református 7,5 Görögkatolikus 2,3 Izraelita 0,0 Egyéb 2,7 Nem tartozik vallási közösséghez 24,4 Nem válaszolt 26,7 Látnivalók Műemléki védettség alatt álló fúvógépház a törzsgyár területén Kaszinó. A gyári tisztségviselők számára 1884-ben, egy Jedech nevű építész tervei alapján épült neoreneszánsz stílusban. Városi múzeum. Helytörténeti gyűjtemény, a vasgyártás története, 19. századi kézműves kultúra, ásványgyűjtemény. Ipari skanzen. Egy szabadtéri műszaki skanzen. Ív úti római katolikus templom. A Szent Kereszt felmagasztalására felszentelve. 1891-től 1893-ig épült Szvoboda Jakab salgótarjáni építőmester kivitelezésében. Oltárképét Sajósy Alajos festette. Szentsimoni római katolikus templom. Szent Simon és Szent Júdás tiszteletére szentelték fel Szentsimonban. A 13. századi román stílusú templomot a 14–15. században gótikus stílusúra építették át. A templomhajó falképe 1423-ban készült. 1650-ben készült a festett kazettás famennyezete, orgonája 1720 körüli, az orgonakarzat 1750-ben készült. Sajóvárkonyi római katolikus templom. Szent Miklós a védőszentje. 13. századi eredetű, de mai alakja az 1780 körüli, copfstílusú átalakítás eredménye. Barokk főoltára a 18. században készült. Bolyok városrész. Rózsafüzér Királynéja templom és plébánia. Uraj. Szeplőtelen fogantatás-templom. Gótikus, 15. századi eredetű. A 19. században és a 20. században átalakították. Festett famennyezete 1733-ban készült. A 18. századi fa Nepomuki Szent János szobra értékes emléke a templomnak. Hodoscsépányi Keresztelő Szent János templom. Teljes nevén Keresztelő Szent János vértanúsága templom és plébánia. Görögkatolikus templom. 2000-ben készült, Bodonyi Csaba Ybl-díjas építész által tervezett, az Istenszülő oltalma tiszteletére felszentelt, bizánci stílusú templom. Evangélikus templom. Szvoboda Gyula építész által tervezett, 1902-ben átadott neogótikus stílusú templom. Református templom. 1905-ben épült Szvoboda Gyula építész tervei szerint. A hívek adományából és a Vasgyár támogatásával. Orgonáját Angster József építette 1912-ben. Városrészek Bánszállás Bolyok Center Hódoscsépány Neve az Árpád-korban használatos Chepan alakban írt személynévből származik, amely az István (latinul Stephanus) név délszlávos alakjának, a Styepannak magyaros változata. A Hodos előtag 1904-ben, a községnevek országos rendezése során került a Csépány helynév elé, megkülönböztetésül más Csépány nevű településektől, és a Hódos-patakra utal. Az addig önálló községet 1978-ban csatolták Ózdhoz. Nevét ma hosszú „ó”-val írják, ez a forma az Ózdhoz csatolás után keletkezett (az egyesítés előtt a község neve mindvégig Hodoscsépány volt). A Hódos-patak völgyében, a Bükk hegység lábánál fekszik. Neve először 1323-ban fordult elő Chepan alakban. A településrészen található az 1848–49-es emlékmű is. A település táblája A római katolikus templom A Hódos-patak Sajóvárkony Neve 1263-ban fordul elő írásban először Warkun alakban. Később megtalálható Warkan, Warkon, Warkund alakokban is. Egyházi birtok volt. Itt halt meg Mekcsey István 1553-ban, azon a helyen, ahol megölték, 1985 óta emléktábla áll. Található még a településrészen egy hősi emlékmű is, amit az első és a második világháború áldozatainak emlékére emeltek. Sajóvárkony 1940 óta Ózd városrésze. Mekcsey István emléktábla Római katolikus templom Sajóvárkony látképe Sajóvárkony Somsály Ózdtól délnyugati irányban, a Hódos-patak völgyében fekszik. Az 1900-as évek elejéig teljesen elhagyatott, lakatlan terület volt, csak a szénbánya megnyitásával népesült be. A szénbánya 1972-ig működött, akkor bezárták. A település 1978-ig Hódoscsépány része volt, akkor lett az anyaközséggel együtt Ózd városrésze. Látkép A volt Sportcentrum A volt Művelődési Ház épülete Susa Szenna Szentsimon Uraj Kultúra Múzeumok A Gyártörténeti kiállítás összekapcsolja a Múzeumot és a közelben lévő Digitális Erőművet Ózdon 1971-ben hozták létre a Gyártörténeti bemutatót , amely a nagy múltú vasgyártás történetét volt hivatott megjeleníteni. A hosszú évek során, a szorgos gyűjtőmunkának köszönhetően a gyűjtemény fokozatosan bővült a munkások életkörülményeit bemutató tárgyakkal, a város és annak körzetének kultúrtörténeti emlékeivel. 1994 -től már kibővült gyűjtőkörrel, Muzeális Gyűjteményként az 1895-ben épített Gyári Iskola műemléki épületében kapott helyet. 2007 július 1-től az Ózdi Művelődési Intézmények tagintézménye.Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark Az egykori Kohászati Üzemek területén található a Digitális Erőmű, melyben megtekinthető az úgynevezett Digitális Kárpát-medence kiállítás is. Az erőmű gyakran helyszíne kiállításoknak, rendezvényeknek. A Kohászat folyamatos energiáját szolgáltató épület ma rendezvénytérként működik A Nemzeti Filmtörténeti Élménypark otthonául szolgál a múlt- és korunk filmtörténeti kiállításához. Az épületben található a green box nevű fal, ami klip vagy filmforgatásra tökéletesen ideális választás lehet. A kiállítás legnagyobb és legkülönlegesebb eleme; egy T-34-es tank. A Nemzeti Filmtörténeti Élménypark kiállítótermekkel szintén a Kohászat hagyatéka Az Intézmény fogad gyermek és ifjúsági csoportokat, vagy osztálykirándulások célpontjául is bevált már. A szecessziós csarnoktér konzervált elemei a kortárs építészeti megoldásokkal izgalmas kontrasztot biztosítanak kiállítások, tárlatok megrendezésére. A pinceszinten megőrzésre került elektromos elosztók alkotta folyosók, valamint a csarnoktérből lejutó természetesen fénnyel bevilágított íves rámpa által behatárolt területek tökéletes helyszínéül szolgálnak képző- és iparművészeti vagy interaktív kiállításoknak. Ózdi a világ legjobb épülete 2019-ben Magyar siker koronázta a 70. alkalommal megrendezett FIABCI World Prix d’Excellence díjadó gálát. World Gold Winner-díjat nyert a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. Kultúrgyár Projekt – Ózd pályázata a Heritage Category elnevezésű szekcióban. A FIABCI – Nemzetközi Ingatlanszövetség – által odaítélt díjról a világ ingatlan fejlesztőiből álló nemzetközi zsűri döntött, amely méltatta a  Kultúrgyár Projekt – Ózd társadalmi hasznosságát az épített örökség megóvása, a barnamezős területek revitalizációja, ipari örökségből kulturális közösségi tér létrehozása szempontjából. Az olvasó Az Olvasó előadóterme a nézőtérről. Gyakran otthonául szolgál a Dumaszínház előadásainak! A településen 1884-ben alakult meg az Olvasó Egylet, amely hosszú évtizedeken keresztül biztosította a közkönyvtári szolgáltatást, az alkotó művelődési közösségek működését, a lakosság művelődési lehetőségeit. 1895-ben már működött a gyári fúvós zenekar, 1896-ban kezdte próbáit a színjátszó csoport, 1897-ben alakult meg a mai is működő dalárda. 1912-ben adták át a községben az első mozit. Az itt élőknek rendszeres és biztos kereseti lehetőséget nyújtott a gyár, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Az Rt. a gyári tisztségviselőknek Kaszinót épített, de a gyári munkásokról sem feledkezett meg. 1923-24-ben épült meg az Olvasó Egylet ma is impozáns háza, mely még ma is az akkori, megépített formájában áll. Az Olvasó Egylet Székháza – a Rimaművek költségén – ünnepélyes keretek között 1924. október 19-én került megnyitásra, mely igen jelentős eseménynek számított a település akkori életében. Az épület vidéki viszonylatban hatalmas méretével – 40 m széles, 63 m hosszú – és korszerű felszereltségével tűnt ki. Az előadóterem teteje részben üvegből készült, így a természetes fénnyel bevilágított terem, korszerűnek számított a maga idejében. Nagyságát figyelembe véve a hazai színházak között a hatodik helyen állt. A színpadnyílás 80 méter széles, nézőtere eredetileg 840 személyes volt. Terveit a gyár műszaki igazgatóságán Zorkóczy Samu vezetésével Marschzalkó Béla építész, dr. Finály István főmérnök, Nahlik Béla és ifj. Finály Lajos mérnökök készítették. A második világháború után a részvénytársaság a Vasas Szakszervezetnek adta át az épület tulajdonjogát és az ott lévő összes ingóvagyonát. Az intézmény a Liszt Ferenc Művelődési Központ (LFMK) nevet kapta, s hamarosan pezsgő kulturális élet bontakozott ki az épületben. (A helyiek mind a mai napig Olvasó néven emlegetik a házat.) Tiszti Kaszinó Az Ózdi Tiszti Kaszinó épülete a századfordulós Ózd központját képező Gyár utca és az egyénien ívelt Tisztisor (ma Bajcsy-Zsilinszky utca) közötti területre, a Törzsgyár közvetlen szomszédságába települt. A város jelentős középületeit tartalmazó épületsor első tagja. A bejárati homlokzata északra, a Gyár utcára néz, síkja az utcavonaltól hátrahúzva áll, ami egykor parkosított tér elhelyezésére adott lehetőséget. A hátsó épületrész mögötti ligetes részen egykor kerthelyiség, illetve különféle szaletlik elhelyezésére is lehetőség nyílott. Az épület emeletén található Tükörterem A területre bevezető utak vonalvezetése ma is változatlan (kivéve az Ív úti átkötést), továbbra is a városszövet egyéni kialakítású része. A Kaszinó épületének kiemelt szerepe megmaradt, illetve növekedett is azáltal, hogy nyugati oldalán dísztér létesült (ma: Október 23. tér). Az épületegyüttes közvetlen környezete megváltozott, reprezentatív jellegét elvesztette (többnyire autóparkolásra használják), de a hátsókert ligetes jellege megmaradt. A Kaszinó díszterme A gyári tisztviselők számára 1884-ben - Jedech nevű építész tevei alapján - épült az eklektikus stílusú kaszinó. Itt alakították ki a tiszti étkezőt, olvasót, tánctermet, biliárdszobát, valamint a vendégszobákat. Az épület mai formáját az 1938-as átalakítás után nyerte el, ám külső arculatán nem változtattak. A kaszinó legpompásabb termét, az ún. Tükörtermet rejtett világítással és mennyezeti stukkódíszítéssel látták el. Az emeletre vezető folyosó a díszterem irányába 1945-ig használták kaszinóként, a második világháborút követő szocialista érában az épületben a Technika Háza, a MTESZ Klub, műszaki könyvtár és a kohászati üzemek egyes irodái működtek hosszabb-rövidebb ideig. Napjainkban, a felújított épületben oktatási intézmény - az Erkel Ferenc Zeneiskola működik. Az épülettömb másik részében, az Október 23. térre néző oldalán a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bólyai János Katonai Műszaki Kar volt található. Az egykori táncterem - kiválóan alkalmas konferenciák megrendezésére, ünnepi összejövetelek lebonyolítására, s minden év tavaszán otthont ad az Ózdi Napok nyitóprogramjának, az ünnepi képviselő-testületi ülésnek. A felújított Kaszinóban talált otthonra a Zeneiskola is. A Tiszti Kaszinó (elöl), az Olvasó épülete (hátul), az Október 23. tér Pátzay Pál, Hírvivő szobrával. Az épület a helyi felsőoktatás egyik helyszíne, hiszen itt a Miskolci Egyetem Ózdi Kihelyezett Tagozata előadásait vezénylik le, de korábban - ahogy följebb volt említve - itt volt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar kihelyezett levelező tagozata 2007-2010 között. A vörös márvány talapzaton álló bronz szobrot Ózd város felszabadulási emlékműveként állították fel 1970. április 4-én. A talapzaton olvasható dátum a győzelem napjára, 1945. május 9-re utal. Alkotója Pátzay Pál kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész. Urban legend a szoborhoz: amikor áthelyezték a város területén a buszpályaudvart, a szobor az új állomás felé mutatott, így kitalálták, hogy a nőalak a tájékozódást segíti, utat mutat a megállóban várakozóknak. Vagy valami ilyesmi, nem egyszerű megfogalmazni értelmesen. Próbálták humorral feloldani az emlékmű eredeti jelentését, valahogy. Az Október 23. teret a Gyár út, és a Munkás út veszi közbe, tehát részben forgalomtól elzárt terület, de a közeli fogászati klinika és a valamikori Ózdi Kohászati Üzemek közelsége miatt, parkolót alakítottak ki. Az 1990 es évek elején a gyár bezárása előtti időszakra jellemző volt hogy a munkások a téren tüntettek a gyári vezetés ellen, a nagyszámú leépítések miatt. Tulajdonképpen a tér északi oldala a valamikori gyár - ma már Ózdi Ipari Park - egyik bejáratával összekapcsolódik. Helyi média ÓVTV - városi televíziócsatorna Sport Egyesületek Ózdi Kohász SC (labdarúgás) Ózdi KC (kézilabda) SalgÓzd (teke) Létesítmények Ózdi Városi Stadion Marosi István Városi Sportcsarnok Oktatás Felsőoktatás Miskolci Egyetem Ózdi Kihelyezett Tagozata Gimnáziumok Ózdi József Attila Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium Ózdi SzC Bródy Imre Szakgimnáziuma Széchenyi István Katolikus Gimnázium és Szakgimnázium Szakközépiskolák, szakképzők Ózdi SzC Gábor Áron Szakképző Iskolája Ismert emberek Itt született 1888. március 14-én Hagyó-Kovács Gyula, Előszállás uradalmának jószágigazgatója, mezőgazdász, főrendiházi tag; Itt született 1913. március 3-án Paál Zoltán, az Arvisurák lejegyzője, „rovósámán”; Itt született 1936. január 21-én Dornbach Alajos politikus; Itt született 1940. február 23-án Győry Kálmán matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja; Itt született 1940-ben Bera Károly grafikus és festőművész (A magyarság története); Itt született 1941-ben Utassy József József Attila-díjas és Kossuth-díjas költő, műfordító; Itt született 1944. április 5-én Marosi István kézilabdázó; Itt született 1945. október 1-jén Molnár Piroska a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész; Itt született 1946. október 27-én Csank János labdarúgó-edző, szövetségi kapitány; Itt született 1949. augusztus 3-án Falvai Sándor Liszt-díjas, Bartók-díjas zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneműv. Főiskola rektora (1997–2004); Itt született 1949. augusztus 4-én Radványi György DLA, Ybl díjas építész, címzetes egyetemi tanár, Sátoraljaújhely (2006-) és Füzér (2007-) főépítésze. A BME Építészmérnöki Kar, Középülettervezési Tanszék tanszékvezető helyettese (1992–2004) majd 2000–2001 fordulóján megbízott tanszékvezetője; Itt született 1949. április 26-án Kiss Mária atléta; Itt született 1951. február 17-én Radványi Balázs Kossuth-díjas és Prima Primissima-díjas zeneszerző, előadóművész, zenész, a Kaláka tagja, Magyar Örökség díj kitüntetettje; Itt született 1954. október 5-én Szloboda Zsuzsanna kézilabdázó; Itt született 1958. január 7-én Balog Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériuma minisztere (2012–); Itt született 1958. február 14-én Váradi Gábor festőművész; Itt született 1959. július 5-én Stefanek Gertrúd tőrvívó; Itt született 1959. szeptember 20-án Csengeri Kálmán súlyemelő; Itt született 1960. május 3-án Fried Péter Liszt-díjas, Bartók-Pásztory-díjas operaénekes, a Magyar Állami Operaház magánénekese; Itt született 1960. december 29-én Várhelyi Dénes színész; Itt született 1961. április 29-én Juhász György színész; Itt született 1962. február 15-én Veres Pál, Miskolc polgármestere, a Földes Ferenc Gimnázium igazgatója; Itt született 1967. június 23-án Berencsi Attila (Beri Ary) színész, zenész, festőművész, dalszövegíró; Itt született 1968. január 15-én Gerák Andrea énekesnő; Itt született 1969. március 23-án Timkó Eszter színésznő; Itt született 1970. január 26-án Barta Sylvia műsorvezető; Itt született 1974. augusztus 29-én Vincze Ottó labdarúgó; Itt született 1979. augusztus 5-én Majoros Péter („Majka”) rapper, műsorvezető; Itt született 1983. augusztus 23-án Nagy Nikoletta Európa-bajnoki ezüstérmes súlyemelő; Itt született 1988. szeptember 10-én Birta Brigitta a Shape magazin és a Runner’s World magazin főszerkesztője; Itt született 1990. július 15-én Bata Adrienn („Barbee”) énekesnő. Kapcsolatok Testvérvárosok Hódmezővásárhely, Magyarország Partnerkapcsolatok Chorzów, Lengyelország Rimaszombat, Szlovákia Csíkszentsimon, Románia Nyárádszentsimon, Románia Magyarózd, Románia Ózdfalu, Magyarország Jegyzetek Források Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára 1-4. (Pest, 1851) Vendégváró. Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2006) Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999) Ózdi kistérség INKA kiadó (Ózd, 2007) Ózd és térsége CEBA kiadó (Bp, 2003) A Herman Ottó Múzeum évkönyve. Paládi-Kovács Attila: Favágók és más erdőjárók Dél-Gömörben (591. oldal) További információk Startlap linkgyűjtemény Ózd.lapozz.hu - linkgyűjtemény Légi felvételek a városról Erőmű kultúrára hangolva