Felsőgagy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőgagy
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEncsi
Jogállás község
Polgármester Kótai Aladár (1967, független)[1]
Irányítószám 3837
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség216 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség15,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőgagy (Magyarország)
Felsőgagy
Felsőgagy
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 25′ 58″, k. h. 21° 01′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 25′ 58″, k. h. 21° 01′ 00″
Felsőgagy (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Felsőgagy
Felsőgagy
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Felsőgagy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőgagy témájú médiaállományokat.

Felsőgagy község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolctól közúton mintegy 46 kilométerre északra fekszik, a 2624-es közút mentén; utóbbiból itt ágazik ki (a 22,100-as kilométerszelvénye közelében) keleti irányban a Csenyétére vezető 26 143-as út.

A legközelebbi települések Gagybátor 2 és Abaújlak 6 kilométerre; a legközelebbi város, Encs 20 kilométerre található.

Története[szerkesztés]

A terület az őskor óta lakott. A honfoglalás után az Aba nemzetség birtoka volt a közeli Alsógagy, Gagybátor és Gagyvendégi falvakkal együtt, s e falvak mindegyike egy Gagy nevű személy után kapta a nevét. A középkorban bencés apátság állt a faluban. A jelenlegi falu nem az eredeti település. Egy hatalmas tűzvész és földrengés után került a jelenlegi helyére.

1883-ban volt a legnépesebb, 627 lakóval. Ekkor a Fáy család birtoka. Ők építtették római katolikus templomát. A templom falában található Gagyi László sírköve, mely egyike a legrégibb címeres sírköveknek. A jelenlegi templom a 18. században épült fel, mert az előtte álló, kisebb templom egy földrengés során ledölt. Érdekessége a jelenlegi templomnak, hogy a mostani északi falát a templomnak az előző templom déli falából alakították ki. Ezért is látható egy füves és sík terület a templom mellett.

A 20. század elején épült báró Huszár László kúriája a korábban leégett 18. századi Darvas-kastély helyére. Alatta pincerendszer húzódik, mely egykor a bencés kolostorhoz tartozott és a legenda úgy tartja, ezen át menekült el II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc bukása után Kassára.

Kastélyparkjában az 1900-as évek elején aktív gyógyfürdő működött. Messze földön híres volt Felsőgagy a gyógyvizéről. Volt egy halastava is a kastélynak, amit ma mocsár és iszap borít.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Bogoly János (független)[3]
  • 1994–1998: Bogoly János (független)[4]
  • 1998–2002: Bogoly János (független)[5]
  • 2002–2006: Bogoly János (független)[6]
  • 2006–2010: Bogoly János (független)[7]
  • 2010–2014: Bogoly János (független)[8]
  • 2014–2015: Szabó Krisztián (független)[9]
  • 2015–2019: Szabó Krisztián (független)[10]
  • 2019-től: Kótai Aladár (1967, független)[1]

A településen 2015. július 19-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson a hivatalban lévő polgármester ellenjelölt nélkül indult el, így nem is volt kérdéses, hogy meg tudja erősíteni pozícióját.[10]

A 2019-es önkormányzati választás idején Felsőgagyon azért kellett a győztes polgármesterjelölt neve mellett megkülönböztetésként a születési évét is szerepeltetni, hogy egyértelműen el lehessen különíteni egy másik, azonos nevű, de 1986-ban született [mandátumot egyébként nem szerző] képviselő-jelölttől.[12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 62%-a magyar, 38%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,5%-a magyarnak, 29,2% cigánynak, 2,6% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,2%, református 10,3%, görögkatolikus 11,8%, felekezeten kívüli 3,6% (4,1% nem válaszolt).[14]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Felsőgagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Felsőgagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Felsőgagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. Felsőgagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  6. Felsőgagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  7. Felsőgagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  8. Felsőgagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  9. Felsőgagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  10. a b Felsőgagy települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. július 19. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  11. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015 (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  12. Felsőgagy települési egyéni listás választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  13. A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
  14. Felsőgagy Helységnévtár

További információk[szerkesztés]