Felsőgagy

From the Hungarian Wikipedia
Jump to navigation Jump to search
Felsőgagy
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEncsi
Jogállás község
Polgármester Szabó Krisztián (független)[1]
Irányítószám 3837
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség216 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség15,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőgagy (Magyarország)
Felsőgagy
Felsőgagy
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 25′ 58″, k. h. 21° 01′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 25′ 58″, k. h. 21° 01′ 00″
Felsőgagy (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Felsőgagy
Felsőgagy
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Felsőgagy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőgagy témájú médiaállományokat.

Felsőgagy község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járásban.

Fekvése[edit]

Miskolctól közúton mintegy 46 kilométerre északra fekszik, a 2624-es közút mentén; utóbbiból itt ágazik ki (a 22,100-as kilométerszelvénye közelében) keleti irányban a Csenyétére vezető 26 143-as út.

A legközelebbi települések Gagybátor 2 és Abaújlak 6 kilométerre; a legközelebbi város, Encs 20 kilométerre található.

Története[edit]

A terület az őskor óta lakott. A honfoglalás után az Aba nemzetség birtoka volt a közeli Alsógagy, Gagybátor és Gagyvendégi falvakkal együtt, s e falvak mindegyike egy Gagy nevű személy után kapta a nevét. A középkorban bencés apátság állt a faluban. A jelenlegi falu nem az eredeti település. Egy hatalmas tűzvész és földrengés után került a jelenlegi helyére.

1883-ban volt a legnépesebb, 627 lakóval. Ekkor a Fáy család birtoka. Ők építtették római katolikus templomát. A templom falában található Gagyi László sírköve, mely egyike a legrégibb címeres sírköveknek. A jelenlegi templom a 18. században épült fel, mert az előtte álló, kisebb templom egy földrengés során ledölt. Érdekessége a jelenlegi templomnak, hogy a mostani északi falát a templomnak az előző templom déli falából alakították ki. Ezért is látható egy füves és sík terület a templom mellett.

A 20. század elején épült báró Huszár László kúriája a korábban leégett 18. századi Darvas-kastély helyére. Alatta pincerendszer húzódik, mely egykor a bencés kolostorhoz tartozott és a legenda úgy tartja, ezen át menekült el II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc bukása után Kassára.

Kastélyparkjában az 1900-as évek elején aktív gyógyfürdő működött. Messze földön híres volt Felsőgagy a gyógyvizéről. Volt egy halastava is a kastélynak, amit ma mocsár és iszap borít.

Közélete[edit]

Polgármesterei[edit]

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Bogoly János (független)[3]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Bogoly János (független)[4]
  • 2014–2015:
  • 2015–2019: Szabó Krisztián (független)[1]
  • 2019-től:

Népesség[edit]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 62%-a magyar, 38%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,5%-a magyarnak, 29,2% cigánynak, 2,6% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,2%, református 10,3%, görögkatolikus 11,8%, felekezeten kívüli 3,6% (4,1% nem válaszolt).[6]

Jegyzetek[edit]

  1. a b Felsőgagy települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. július 20. (Hozzáférés: 2016. február 16.)[halott link]
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Felsőgagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  4. Felsőgagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)[halott link]
  5. A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
  6. Felsőgagy Helységnévtár

Külső hivatkozások[edit]