Abasár

	Abasár
	Lakóház (Kapásház - Tájház), Abasár, Múzeum utca 15
	; Abasár címere
	; Abasár címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Járás	Gyöngyösi
Jogállás	község
Polgármester	Kazsu Attila (független)
Irányítószám	3261
Körzethívószám	37
	Népesség
Teljes népesség	2541 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	119,74 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	20,82 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Abasár Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 48′ 09″, k. h. 20° 00′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 09″, k. h. 20° 00′ 27″
	Abasár Pozíció Heves vármegye térképén
	Abasár weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Abasár témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Abasár község az Észak-Magyarország régióban, Heves vármegyében, a Gyöngyösi járásban. A Mátrai borvidék meghatározó települése. Itt van Magyarország legmagasabban fekvő szőlőtermesztő vidéke, a Sár-hegy.

Fekvése[szerkesztés]

A Mátra déli lábánál, a Sár-hegy lejtőjén, a Bene-patak völgyében fekszik, Budapesttől 90, Gyöngyöstől 8 kilométerre északkeletre.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, a 2416-os és a 2419-es úton, melyek találkozásánál fekszik. Visontával a 24 145-ös út köti össze. A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

Története[szerkesztés]

Abasár és környéke látképe

A környék már i. e. 2500 körül lakott volt. A település eredeti, Saár nevét őrző legrégibb írás 1261-ből maradt fenn. Egészen 1522-ig az Aba nemzetség birtoka volt, amely I. Istvántól kapta ezt a területet. Magát a falut Csaba nádor és fia, a későbbi király, Sámuel alapították. Aba Sámuel monostort is alapított itt, s 1044-ben őt magát is abban temették el. A falu a 14. században a Csobánka család tulajdonába került, majd a Kompolthy családé lett, akiktől 1552-ben került az guthi Országh család birtokába.

Abasár fejlődése a török időkben megtorpant, s csak a 18. századtól indult újra virágzásnak. 1848-ig zsellérfalu volt. A 19. századig a lakók főként szőlőtermesztéssel foglalkoztak, és sokan közülük mind a mai napig szőlőoltvány-, és bortermelésből élnek.

A település neve 1901-től Abasár. 1950-ben egyesítették a tőle északra fekvő Pálosvörösmart településsel, de 2006. október 1-én a két falu ismét különvált.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990-1994: Juhász Béla (független)^[4]
1994-1998: Juhász Béla (KDNP)^[5]
1998-2002: Dér Ferenc (független)^[6]
2002-2006: Dr. Lénártné Benei Anikó (MSZP-SZDSZ)^[7]
2006-2010: Dr. Lénártné Benei Anikó (MSZP-SZDSZ)^[8]
2010-2014: Dr. Lénártné Benei Anikó (független)^[9]
2014-2019: Dr. Lénártné Benei Anikó (független)^[10]
2019-től: Kazsu Attila (független)^[1]

A településen az 1998. október 18-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 9 jelölt indult a polgármesteri posztért.^[6] Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak két másik település (Esztergom és Magyarhertelend) lakói szavazhattak, ennél több, 10 illetve 12 aspiránsra pedig csak egy-egy további településen, Nyírtasson és Hatvanban akadt példa.

Egyházi közigazgatás[szerkesztés]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

Az Egri főegyházmegye Székesegyházi Főesperességének Gyöngyös-Adácsi Esperesi Kerületébe tartozik. Önálló plébániával rendelkezik. Leányegyházként Pálosvörösmart tartozik hozzá.

Református egyház[szerkesztés]

A Dunamelléki református egyházkerület (püspökség) Északpesti Református Egyházmegye (esperesség) gyöngyösi anyaegyházához tartozik szórványként.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 0,2% cigánynak mondta magát (15,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,3%, református 4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 11,5% (24,8% nem nyilatkozott).^[11]

Természeti értékek[szerkesztés]

Sár-hegy: 497 m magas. A hegy természetvédelmi terület, a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik. Dél felé nyitott, vulkanikus eredetű hegy, amelynek déli lejtőit az alföldi tájakról idáig felnyúló löszös talaj fedi. Mikroklímájának és földrajzi fekvésének köszönhetően természetes növény- és állatvilága igen gazdag – az alföldi és a középhegységi fajok egyaránt otthon érzik magukat. A hegy legjelentősebb természeti értékei a szőlősök által nem háborgatott tetőn és az északi oldalon találhatók, különösen a Szent Anna-tó környékén. A náddal, harmatkásával borított tó ritka növénye a bánáti sás és a buglyos boglárka, de a hegy legnagyobb természeti értéke a tavaszi hérics, a leánykökörcsin, az atracél, a kígyószisz, valamint több nőszirom- és kosborfaj. Gazdag a hegy lepkefaunája is: farkasalmalepke, bagoly- és medvelepkék.
Szent Anna-tó: vulkáni kráterben alakult ki.

Látnivalók[szerkesztés]

Szent Anna-kápolna

Sár-hegyi tó, a Szent Anna-kápolna mellett

Baldácsy-kastély: a 18. század végén épült.
A monda szerint a mai Borozó pincelejáratában volt egykor Aba Sámuel sírja. A pince bejáratánál és a nyitott sírgödör fölött márvány emléktábla áll, amelyet 1773-ban báró Haller Sámuel készíttetett.
Római katolikus templom: védőszentjei: Szent Péter és Pál. Középkori eredetű épület, de 1731-ben barokk stílusban átépítették. Belsejét Thury Gyula freskói díszítik, üvegablakait Szilágyi András készítette 1995-ben.
Lourdes-i barlang.
Kőkereszt.
Aba Sámuel szobra: a római katolikus templom előtt áll. 1984-ben készült. Életnagyságú bronzszobor, amelyet egy helyi lakos állított.
Pincesorok: a legrégebbi a kora középkori eredetű Kővágó-pincesor, amely a mai Fő úton található.
Szent László szobra.
Szent János-kápolna: 1746-ban épült.
Nepomuki Szent János-kápolna: 1756-ban épült.
Emlékmű "Az ötmillió meg nem született magyarnak": 1991-ben készült.
Világháborús emlékmű.
Kapásház: 18. századi nádfedeles vályogház. Régészeti és helytörténeti kiállítás látható benne.
Szent Anna-kápolna a Sár-hegyen: 1745-ben épült.
Kápolnarom: A Sár-hegyen láthatók az egykori Szent Petronella-kápolna maradványai.
Az 1952. évben épített abasári laktanyában 1996-ig voltak katonák. Jelenleg átépítés alatt van, de volt "lakói", az obsitos katonák mind a mai napig évente találkoznak Abasáron.

Rendezvények[szerkesztés]

Szőlők Abasár felett, háttérben a Mátra

Évente megrendezik az abasári katona- és bordal-fesztivált.
Minden év augusztus 20-án falunapot is tartanak a településen.

Sportélete[szerkesztés]

Labdarúgás: Az Abasár SE 1955-ben alakult. A Heves megyei II. osztályban szerepel.
Kjokusin karate: a Tekeres SK 1993-ban alakult.
Íjászat.

Testvértelepülések[szerkesztés]

Kászonaltíz, Székelyföld
Seefeld-Kadolz, Ausztria

Források[szerkesztés]

Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 12. o. ISBN 963-05-6612-5

Jegyzetek[szerkesztés]

Torbágyi Melinda - Vida István 2013: The coin hoard of Abasár. Dissertationes Archaeologicae Ser. 3 No. 1, 7-20.

↑ ^a ^b Abasár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
↑ Abasár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Abasár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
↑ ^a ^b Abasár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
↑ Abasár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
↑ Abasár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
↑ Abasár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
↑ Abasár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
↑ Abasár Helységnévtár