Dunamelléki Református Egyházkerület

A Dunamelléki Református Egyházkerület – más néven dunáninneni egyházkerület – a magyar reformáció helvét irányultságú kezdeti időszakában jött létre. A 16. században több elnevezéssel is illették, köztük: felsődunamelléki, alsódunamelléki, ráckevei, pataji vagy pesti egyházkerület. Létrejöttéhez nagyban hozzájárult Szegedi Kis István, aki addig a baranyai egyházak püspöke volt, de 1563-ban Ráckevére költözött, és innen kiterjesztette lelkipásztori szolgálatát a váci püspökség, valamint a veszprémi és a kalocsai érsekség közelében fekvő területekre is.

Története

1608-ban az eredeti baranyai kerület déli része különvált az északi területektől. Ettől kezdve 1629-ig a dunamelléki egyházkerület öt egyházmegyéből állt: a tolnaiból, vértesaljaiból, pestiből, soltiból és kecskemétiből. 1629-ben aztán a Balatontól délkeletre eső vidéken, a Somogy vármegyei református gyülekezetek, amelyek korábban a kiskomáromi és veszprémi egyházmegyéhez tartoztak, több közeli veszprémi és tolnai gyülekezettel együtt külsősomogyi egyházmegyét alkottak, és csatlakoztak a dunamelléki kerülethez. Ezzel az egyházmegyék száma hatra emelkedett.

1714-ben a baranyai kerületből még meglevő egyházak is beolvadtak a dunamelléki kerületbe, és két új egyházmegyét alkottak: a felsőbaranyait és az alsóbaranyait. Ezzel az egyházmegyék száma nyolcra nőtt. Ez a beosztás egészen 1731-ig fennmaradt, amikor a Somogy vármegyei gyülekezetek, amelyek addig a szigetvári egyházmegyét alkották, átkerültek a Dunántúli Református Egyházkerülethez.

A Dunamelléki Református Egyházkerület területi beosztása azóta is többször módosult. Jelentősebb változás 1920-ban következett be, amikor a trianoni békeszerződés értelmében az alsóbaranya–bácsi–szlavóniai egyházmegye túlnyomó része Jugoszláviához került. Ekkor az egyházmegyék száma hétre csökkent. Később a budapesti egyházmegye 1923-as, majd a pestkörnyéki egyházmegye 1941-es kiválásával előbb nyolcra, majd kilencre emelkedett az egyházmegyék száma.

1941-ben, a délbaranyai és bácskai gyülekezetek visszacsatolásával két új egyházmegye – köztük a bácskai német egyházmegye – is csatlakozott a kerülethez, de ez az állapot csak 1945-ig tartott. 1952. július 1-jén jelentős átszervezés történt: a kerület új területi beosztást kapott. Azóta az alábbi egyházmegyék tartoznak hozzá: bács-kiskunsági, baranyai, délpesti, északpesti, tolnai, vértesaljai, budapest-északi és budapest-déli. 1952 és 1956 között ideiglenesen a hevesi egyházmegye is része volt a kerületnek.

Püspöki utódlás és intézmények

A kerület kétszer is alkalmazta a püspöki successio (utódlás) gyakorlatát, amely során a segédpüspökből vagy főjegyzőből választottak püspököt. Ez először 1723-ban, majd 1791-ben történt meg, de egyik alkalommal sem bizonyult tartósnak..

A 17. század közepén a kerület 161 gyülekezetet számlált, 1796-ban 228-at, 1885 körül 253-at, az első világháború előtt 287-et. 1940-ben 264 gyülekezet tartozott az egyházkerülethez.

2020-ban 304 református gyülekezet tartozott a Dunamelléki Református Egyházkerülethez, ez növekedést jelent az 1940-es 264-hez képest.

Az egyházkerület területén egy teológiai akadémia van Budapesten, korábban Kecskeméten volt jogakadémiája is.

Két tanítóképző (fiú: Nagykőrös, női: Kecskemét), nyolc gimnázium és hat polgári iskola tartozott korábban az egyházkerülethez.

Az egyházkerület püspökei

Név	Szolgálati idő	Megjegyzés
Szegedi Kis István	1563–1572	ráckevei lelkész
Veresmarti Illés	1572–1589	hercegszőlősi l.
Körtvélyesi János	1589–1594	ceglédi (?), gyöngyösi l.
ismeretlen	1594–1607
Hercegszőlősi Gáspár	1607–?	ráckevei l.
Kecskeméti Molnár István	????–1620	gyöngyösi, ceglédi l.
Monostori János	1620–1625	ráckevei, makádi l.
Simándi Bodó Mihály	1626–1631	ráckevei l.
Barsi Fabricius János	1632–1638	nagykőrösi, makádi, dunavecsei l.
Paksi K. György	1639–1651	kecskeméti l.
Pathai P. Sámuel	1652–1661	tolnai, dunapataji, helynélküli l.
Ungvári Gergely	1661–1691	nagykőrösi, dunavecsei, ráckevei, dunavecsei, helynélküli l.
Pathai Baracsi János	1691–1729	kunszentmiklósi, dunapataji, ceglédi, ráckevei, dömsödi, helynélküli l.
Kecskeméti Pál	1729–1730	fülöpszállási, helynélküli l.
Patai János	1731–1739	szigetszentmiklósi l.
Helmeczi Komoróci István	1740–1753	nagykőrösi, helynélküli l.
Csáthi Dániel	1753–1757	nagykőrösi l.
Szőnyi Virág Mihály	1757–1790	kunszentmiklósi l.
Végveresmarti Sámuel	1790–1807	kecskeméti l.
Tormássy János	1807–1814	kiskunhalasi l.
Báthory Gábor	1814–1842	pesti, helynélküli l.
Üresedés	1842–1846
Polgár Mihály	1846–1854	kecskeméti l.
Üresedés	1854–1860
Török Pál	1860–1883	pesti l.
Szász Károly	1884–1903	budapesti l.
Baksay Sándor	1904–1915	kunszentmiklósi l.
Petri Elek	1915–1921	budapesti l.
Ravasz László	1921–1948	budapesti l.
Bereczky Albert	1948–1959	budapesti l.
Szamosközi István	1959–1977	budapesti l.
Tóth Károly	1977–1991
Hegedűs Loránt	1991–2002
Szabó István	2003–2020
Balog Zoltán	2021–

Főgondnokai

• Gyürky István 1740–1757,
• Darvas József 1757–1772,
• Beleznay Miklós 1772–1786, gr.
• Teleki József 1787–1796,
• gr. Ráday Gedeon 1797–1801,
• gr. Teleki László 1801–1821,
• gr. Ráday Pál 1821–1827,
• gr. Wartensleben Károly 1827–1835,
• gr. Teleki Sámuel 1835–1857,
• gr. Ráday Gedeon 1860–1870,
• gr. Lónyay Menyhért 1871–1884,
• gr. Tisza Lajos 1885–1898,
• Szilágyi Dezső 1898–1901,
• Darányi Ignác 1902–1927,
• gr. Teleki József 1927–1944,
• Lázár Andor 1945–1948,
• Kiss Roland 1949–1957,
• Esze Tamás 1958-tól.
• Czine Mihály 1991-1997
• Für Lajos 1997-1998
• Takaró Mihály 1998-2003
• Nagy Sándor 2003-2008
• Tőkéczki László 2009-2018
• Veres Sándor 2019-

Irodalom

• Tormássy János: A d. e. története (Sp. Füz., 1867), (Közli Fábián Mihály, külön is)
• Uő.: Adalékok a dunamelléki ref. püspökök életéhez (1892)
• Földváry László: Adalékok a d. ev. ref. ek. történetéhez (2 k. 1898)
• Polgár Mihály: A dunamelléki helvétiai vallástételt követő egyházi kerület rövid históriája (Egyházi Almanach, 1836)
• Báthory Gábor: Egyházi névtár 1848. évre
• A Dunamelléki Református Egyházkerület állandó számszékének szervezetét, hatáskörét és ügyrendjét tárgyazó rendszabály; Dunamelléki Református Egyházkerület, Bp., 1925
• Rébay Magdolna: Református közoktatás a fővárosban a kezdetektől 1952-ig. Kitekintéssel az illetékes egyházmegyék és a Dunamelléki Református Egyházkerület oktatási politikájára; Csokonai, Debrecen, 2011
• Lányi Gábor: Méltatlanul. Háttérbe szorított dunamelléki református lelkészek az 1950-es években; KRE ETKI RÖM–KRE HTK Egyháztörténeti Kutatóintézet, Bp., 2020 (Reformáció öröksége)

Források

• www.radayleveltar.hu/Archont.rtf – dunamelléki egyházi tisztségviselők
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8  

Kapcsolódó szócikkek

• Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Könyvtára
• Vallási vezetők listái ország szerint