Dunamelléki Református Egyházkerület
A Dunamelléki Református Egyházkerület – más néven dunáninneni egyházkerület – a magyar reformáció helvét irányultságú kezdeti időszakában jött létre. A 16. században több elnevezéssel is illették, köztük: felsődunamelléki, alsódunamelléki, ráckevei, pataji vagy pesti egyházkerület. Létrejöttéhez nagyban hozzájárult Szegedi Kis István, aki addig a baranyai egyházak püspöke volt, de 1563-ban Ráckevére költözött, és innen kiterjesztette lelkipásztori szolgálatát a váci püspökség, valamint a veszprémi és a kalocsai érsekség közelében fekvő területekre is.
Története
[szerkesztés]1608-ban az eredeti baranyai kerület déli része különvált az északi területektől. Ettől kezdve 1629-ig a dunamelléki egyházkerület öt egyházmegyéből állt: a tolnaiból, vértesaljaiból, pestiből, soltiból és kecskemétiből. 1629-ben aztán a Balatontól délkeletre eső vidéken, a Somogy vármegyei református gyülekezetek, amelyek korábban a kiskomáromi és veszprémi egyházmegyéhez tartoztak, több közeli veszprémi és tolnai gyülekezettel együtt külsősomogyi egyházmegyét alkottak, és csatlakoztak a dunamelléki kerülethez. Ezzel az egyházmegyék száma hatra emelkedett.
1714-ben a baranyai kerületből még meglevő egyházak is beolvadtak a dunamelléki kerületbe, és két új egyházmegyét alkottak: a felsőbaranyait és az alsóbaranyait. Ezzel az egyházmegyék száma nyolcra nőtt. Ez a beosztás egészen 1731-ig fennmaradt, amikor a Somogy vármegyei gyülekezetek, amelyek addig a szigetvári egyházmegyét alkották, átkerültek a Dunántúli Református Egyházkerülethez.
A Dunamelléki Református Egyházkerület területi beosztása azóta is többször módosult. Jelentősebb változás 1920-ban következett be, amikor a trianoni békeszerződés értelmében az alsóbaranya–bácsi–szlavóniai egyházmegye túlnyomó része Jugoszláviához került. Ekkor az egyházmegyék száma hétre csökkent. Később a budapesti egyházmegye 1923-as, majd a pestkörnyéki egyházmegye 1941-es kiválásával előbb nyolcra, majd kilencre emelkedett az egyházmegyék száma.
1941-ben, a délbaranyai és bácskai gyülekezetek visszacsatolásával két új egyházmegye – köztük a bácskai német egyházmegye – is csatlakozott a kerülethez, de ez az állapot csak 1945-ig tartott. 1952. július 1-jén jelentős átszervezés történt: a kerület új területi beosztást kapott. Azóta az alábbi egyházmegyék tartoznak hozzá: bács-kiskunsági, baranyai, délpesti, északpesti, tolnai, vértesaljai, budapest-északi és budapest-déli. 1952 és 1956 között ideiglenesen a hevesi egyházmegye is része volt a kerületnek.
Püspöki utódlás és intézmények
[szerkesztés]A kerület kétszer is alkalmazta a püspöki successio (utódlás) gyakorlatát, amely során a segédpüspökből vagy főjegyzőből választottak püspököt. Ez először 1723-ban, majd 1791-ben történt meg, de egyik alkalommal sem bizonyult tartósnak..
A 17. század közepén a kerület 161 gyülekezetet számlált, 1796-ban 228-at, 1885 körül 253-at, az első világháború előtt 287-et. 1940-ben 264 gyülekezet tartozott az egyházkerülethez.
2020-ban 304 református gyülekezet tartozott a Dunamelléki Református Egyházkerülethez, ez növekedést jelent az 1940-es 264-hez képest.[1][2]
Az egyházkerület területén egy teológiai akadémia van Budapesten, korábban Kecskeméten volt jogakadémiája is.
Két tanítóképző (fiú: Nagykőrös, női: Kecskemét), nyolc gimnázium és hat polgári iskola tartozott korábban az egyházkerülethez.
Az egyházkerület püspökei
[szerkesztés]| Név | Szolgálati idő | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Szegedi Kis István | 1563–1572 | ráckevei lelkész |
| Veresmarti Illés | 1572–1589 | hercegszőlősi l. |
| Körtvélyesi János | 1589–1594 | ceglédi (?), gyöngyösi l. |
| ismeretlen | 1594–1607 | |
| Hercegszőlősi Gáspár | 1607–? | ráckevei l. |
| Kecskeméti Molnár István | ????–1620 | gyöngyösi, ceglédi l. |
| Monostori János | 1620–1625 | ráckevei, makádi l. |
| Simándi Bodó Mihály | 1626–1631 | ráckevei l. |
| Barsi Fabricius János | 1632–1638 | nagykőrösi, makádi, dunavecsei l. |
| Paksi K. György | 1639–1651 | kecskeméti l. |
| Pathai P. Sámuel | 1652–1661 | tolnai, dunapataji, helynélküli l. |
| Ungvári Gergely | 1661–1691 | nagykőrösi, dunavecsei, ráckevei, dunavecsei, helynélküli l. |
| Pathai Baracsi János | 1691–1729 | kunszentmiklósi, dunapataji, ceglédi, ráckevei, dömsödi, helynélküli l. |
| Kecskeméti Pál | 1729–1730 | fülöpszállási, helynélküli l. |
| Patai János | 1731–1739 | szigetszentmiklósi l. |
| Helmeczi Komoróci István | 1740–1753 | nagykőrösi, helynélküli l. |
| Csáthi Dániel | 1753–1757 | nagykőrösi l. |
| Szőnyi Virág Mihály | 1757–1790 | kunszentmiklósi l. |
| Végveresmarti Sámuel | 1790–1807 | kecskeméti l. |
| Tormássy János | 1807–1814 | kiskunhalasi l. |
| Báthory Gábor | 1814–1842 | pesti, helynélküli l. |
| Üresedés | 1842–1846 | |
| Polgár Mihály | 1846–1854 | kecskeméti l. |
| Üresedés | 1854–1860 | |
| Török Pál | 1860–1883 | pesti l. |
| Szász Károly | 1884–1903 | budapesti l. |
| Baksay Sándor | 1904–1915 | kunszentmiklósi l. |
| Petri Elek | 1915–1921 | budapesti l. |
| Ravasz László | 1921–1948 | budapesti l. |
| Bereczky Albert | 1948–1959 | budapesti l. |
| Szamosközi István | 1959–1977 | budapesti l. |
| Tóth Károly | 1977–1991 | |
| Hegedűs Loránt | 1991–2002 | |
| Szabó István | 2003–2020 | |
| Balog Zoltán | 2021– |
Főgondnokai
[szerkesztés]- Gyürky István 1740–1757,
- Darvas József 1757–1772,
- Beleznay Miklós 1772–1786, gr.
- Teleki József 1787–1796,
- gr. Ráday Gedeon 1797–1801,
- gr. Teleki László 1801–1821,
- gr. Ráday Pál 1821–1827,
- gr. Wartensleben Károly 1827–1835,
- gr. Teleki Sámuel 1835–1857,
- gr. Ráday Gedeon 1860–1870,
- gr. Lónyay Menyhért 1871–1884,
- gr. Tisza Lajos 1885–1898,
- Szilágyi Dezső 1898–1901,
- Darányi Ignác 1902–1927,
- gr. Teleki József 1927–1944,
- Lázár Andor 1945–1948,
- Kiss Roland 1949–1957,
- Esze Tamás 1958-tól.
- Czine Mihály 1991-1997
- Für Lajos 1997-1998
- Takaró Mihály 1998-2003
- Nagy Sándor 2003-2008
- Tőkéczki László 2009-2018
- Veres Sándor 2019-
Irodalom
[szerkesztés]- Tormássy János: A d. e. története (Sp. Füz., 1867), (Közli Fábián Mihály, külön is)
- Uő.: Adalékok a dunamelléki ref. püspökök életéhez (1892)
- Földváry László: Adalékok a d. ev. ref. ek. történetéhez (2 k. 1898)
- Polgár Mihály: A dunamelléki helvétiai vallástételt követő egyházi kerület rövid históriája (Egyházi Almanach, 1836)
- Báthory Gábor: Egyházi névtár 1848. évre
- A Dunamelléki Református Egyházkerület állandó számszékének szervezetét, hatáskörét és ügyrendjét tárgyazó rendszabály; Dunamelléki Református Egyházkerület, Bp., 1925
- Rébay Magdolna: Református közoktatás a fővárosban a kezdetektől 1952-ig. Kitekintéssel az illetékes egyházmegyék és a Dunamelléki Református Egyházkerület oktatási politikájára; Csokonai, Debrecen, 2011
- Lányi Gábor: Méltatlanul. Háttérbe szorított dunamelléki református lelkészek az 1950-es években; KRE ETKI RÖM–KRE HTK Egyháztörténeti Kutatóintézet, Bp., 2020 (Reformáció öröksége)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ református.hu https://regi.reformatus.hu/egyhazunk/mutat/6196/
- ↑ A XIV. ZSINAT 2020. NOVEMBER 18-i ÜLÉSÉNEK HATÁROZATAIhttps://www.reformatus.hu/documents/963/Zsinati_hat%C3%A1rozatok_2020.11.18._s._k.__.pdf
Források
[szerkesztés]- www.radayleveltar.hu/Archont.rtf – dunamelléki egyházi tisztségviselők
- Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8