Baksay Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Baksay Sándor
a Dunamelléki református egyházkerület püspöke
Baksay Sándor, 1887.jpg

Született 1832. augusztus 1.
Nagypeterd
Elhunyt 1915. június 18. (82 évesen)
Kunszentmiklós
Nemzetiség magyar
Felekezet protestantizmus
Püspökségi ideje
1904 – 1915
Előző püspök
Következő püspök
Szász Károly
Petri Elek
A Wikimédia Commons tartalmaz Baksay Sándor témájú médiaállományokat.

Baksay Sándor (Nagypeterd, 1832. augusztus 1.Kunszentmiklós, 1915. június 18.) református lelkész, a Dunamelléki református egyházkerület püspöke 1904-től haláláig, szépíró, költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1884, rendes: 1903, tiszteleti: 1910).

Élete[szerkesztés]

1839-ben Csurgón kezdte el iskolai tanulmányait a Református Gimnáziumban, . Teológiai tanulmányait Kecskeméten végezte; itt Abonyi Lajossal a Korány című diáklap szerkesztője volt. Ezután Kecskeméten, illetve Kiskunhalason tanított. 1862-től lelkész. 1866-tól Kunszentmiklóson volt lelkész. 1872-től a Kisfaludy Társaság tagja volt. A solti református egyházmegye főesperese volt 1878-1904 között. 1884-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, 1903-ban pedig rendes tagja lett. 1904-től a dunamelléki református egyházkerület püspöke volt haláláig . 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választotta.

Költészete[szerkesztés]

Rövid részlet Iliász-fordításából (IV. ének vége)

Műveiben a kálvinista falu szűk világában élő emberek életét mutatta be. Munkáiban feldolgozott baranyai és kiskunsági néprajzi megfigyelései forrásértékűek. Kitűnő elbeszéléseit Gyalogösvény (1887) és Szederindák (1891) címmel jelentette meg. Jeles munka Dáma című történelmi regénye, a mohácsi vész nemzedékéről. Lefordította Lucanus Pharsaliá-ját, valamint az Iliászt. Eposzfordításai a görög-római hexameteres forma helyett a népiesebb Toldi-strófát használva készültek.

Iliász-fordítása 1901-ben jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában. Odüsszeia fordítását halála miatt nem tudta befejezni. Babits Mihály Baksay munkáját szépnek nevezi, de kritikaként rója fel neki, hogy az Iliásznak túlságosan is erős "Arany János-i ízt ad".

Kitűnő mű, anélkül, hogy a jó fordítás szolgálatát tenné. -Babits Mihály

A Baksay-Iliász invokációja[szerkesztés]

Peleüsz fiának végzetes haragját,

Mely az akhívoknak gyászba vonta napját,
Bajnokok nagy lelkét poklokra vetette,
Testét madarakkal, ebekkel etette, -

(Ekként teljesül be, a mit isten rendel)
Akhillesz haragját, istenasszony, zengd el,
Mikor Agamemnon, emberek királya,

Össze-szólakozván kelt véle viszályra.

Művei[szerkesztés]

A nevét őrző iskola[szerkesztés]

Pusztai találkozás

Püspöki székhelyén Baksay Sándor fontos szerepet játszott abban, hogy az 1679-ben indult református iskola megmaradhasson. Ma az Ő nevét őrzi Kunszentmiklós város neves iskolája, a Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola.

Források[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 79. o.  
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Az európai irodalom olvasókönyve - töredék és vázlat, Írta Babits Mihály, Szerkesztette Gál István.Budapest. Magvető. 1978.
  • Homéros Magyarországon. Ritoók Zsigmond, Budapest. Kalligram. 2019

További információk[szerkesztés]