Szász Károly (költő, 1829–1905)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szász Károly
Szász Károly (Barabás Miklós rajza)
Szász Károly (Barabás Miklós rajza)
Születési név Szász Károly
Született 1829. június 15.
 Habsburg Birodalom, Nagyenyed
Elhunyt 1905. október 15. (76 évesen)
 Osztrák–Magyar Monarchia, Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa 1.Szász Polixéna 2.Bibó Antónia
Szülei Szász Károly, Münstermann Franciska
Foglalkozása költő, drámaíró, műfordító, esztéta, református püspök, politikus

Szász Károly aláírása 1905-43.JPG
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szász Károly témájú médiaállományokat.
Szász Károly és testvére, a szintén püspök Szász Domokos

Szemerjai Szász Károly (Nagyenyed, 1829. június 15.Budapest, 1905. október 15.) magyar költő, drámaíró, műfordító, esztéta, református püspök, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Szász Béla (1868–1938) jogász, költő, műfordító apja. Szász Domokos (1838–1899) testvére volt, akit erdélyi püspökké választottak.

Élete[szerkesztés]

Apja Szász Károly matematikus és államférfi volt. A gimnáziumot Nagyenyeden végezte, majd Kolozsváron tanult tovább. 1848-ban amikor édesapját vallás- és közoktatásügyi államtitkárrá nevezték ki, a pesti egyetemen mennyiség- és hittudományi előadásokat hallgatott. 1849-ben apjával együtt menekült Debrecenbe, ahol egy ideig az apja vezetése alatt álló vallás- és közoktatásügyi minisztériumban fogalmazó volt, azután pedig utászként szolgált a honvédseregben. A szabadságharc után Tiszaroffon a Borbély-családnál talált menedéket; 1850 tavaszán Bejébe a Szentmiklóssy-családhoz ment nevelőül. Közben magánúton elvégezte a teológiát. Két évig az újonnan szervezett nagykőrösi gimnáziumban tanított. Ebben az időben vette feleségül unokatestvérét, szemerjai Szász Polixénát, kinek korai halála után, 1853-ban a kecskeméti gimnáziumba ment át, 1854-ben Kézdivásárhelyre, 1857-ben Kunszentmiklósra hívták meg lelkésznek. A kiskunhalasi nagybirtokos család sarja, Bibó Antónia lett a második felesége. 1862-ben, Szilády László halála után pályázott Kiskunhalason a lelkészi állásra, de végül Szilády Áron, aki később jó barátja és munkatársa lett, kapta a hivatalt. 1863-ban Szabadszálláson lett lelkész, 1865-től a fülöpszállási kerület országgyűlési képviselője is volt. 1867-ben a vallásügyi minisztériumba osztálytanácsossá nevezték ki. 1884. június 7-én a dunamelléki egyházkerület püspökévé választották.

A Magyar Tudományos Akadémia 1858. december 15-én levelező taggá választotta, 1869. április 14-én lett rendes tag; 1878. június 14-étől az igazgatótanács tagja, 1892. május 5-étől 1895-ig másodelnök, 1898-tól az I. osztály elnöke, 1899. május 5-étől pedig tiszteleti tag volt. A Kisfaludy Társaság 1860. július 15-én tagjává, 1900. február 14-én alelnökévé választotta.

Munkássága[szerkesztés]

Minden irodalmi műfajban alkotott (Nagykőrösön Arany János társaságában balladákkal is próbálkozott); önálló szépirodalmi műveit az irodalomtörténet kevésbé maradandónak ítéli, viszont a magyar kulturális életben jelentős szerepet játszottak műfordításai és irodalmi elemzései. Madách Imre Az ember tragédiája című drámájáról ő írta az első elemzést.

Művei[szerkesztés]

Szász Károly sírja Budapesten. Kerepesi temető: 28-díszsor-13.
Szász Károly és második neje, Bibó Antónia

Műfordításai[szerkesztés]

  • Moore Tamás költeményeiből. Angolból ford. Pest 1853.
  • Angol és franczia költőkből. Kiadta barátja Tomory Anasztáz. Pest, 1853.
  • Angol és franczia költőkből. Ford. Pest, 1855.
  • Cleinmann Károly. Isten mindenem... 3. kiadás. Átnézte. U. ott, 1858.
  • Lyrai áloék. Nyugati költőkből ford. Pest, 1861.
  • Béranger dalai. Magyarították Szász Károly, Illésy György és mások. Pest, 1861.
  • Gyöngyvirágok. Nyugoti költőkből ford. U. ott, 1862.
  • Hugo Viktor: A századok legendájából, ford. U. ott, 1862.
  • Thackeray: Esmond Henrik, Anna királynő ezredesének önéletirata. Ford. U. ott, 1862-65. Két kötet. (Szász Bélával).
  • Lord Clive, Warren Hastings, Az angol Keletindia meghódítása. Ford. U. ott, 1865. (2. kiadás. Bpest, 1886).
  • Hugo Viktor: A tenger munkásai. Ford. Pest, 1866. Három kötet.
  • Juste Tivadar: Mária magyar királyné II. Lajos özvegye. Ford. U. ott, 1866.
  • Nibelung-ének. Ónémet hősköltemény. Ford. U. ott, 1868.
  • Laveleye Emil. Deák Ferencz. Ford. és jegyzetekkel kísérte. U. ott, 1869.
  • Molière vígjátékai: III. A mizantrop. IV. A férjek iskolája, A nők iskolája, A nők iskolájának bírálata. V. A pórul járt megédesek, Sganarelle, Kénytelen házasság. XII. Pourceaugnac ur) U. ott, 1869., 1871-72., 1873. (IV., V. I. kiadás. U. ott, 1884).
  • Shakespeare minden munkái. Ford. többen. Kiadja Tomory Anasztáz költségén a Kisfaludy-Társaság. I. Othello; II. Télirege; III. Machbeth; VI. Antonius és Cleopatra; XI. Romeo és Julia; A vihar; XIV. II. Richard király; XVIII. VIII. Henrik király. U. ott, 1864-1878.
  • Verne Gyula regényei, Utazás a holdba és a hold körül (1869. 1870); Utazás a föld középpontja felé (1875); Utazás a föld körül 80 nap alatt (1876); Utazás a tenger alatt (1875); Strogoff Mihály utazása Moszkvától Irkutskig (1877); Servadac Hektor kalandos utazása a naprendszeren át (1877); A rejtelmes sziget (1877); Tizenötéves kapitány és A Bounty lázadói (1878); A Begum 500 milliója (1879); A gőzház (1880). Bpest, 1872-1880. (Ezen regények nagyobbrészt előbb a Vasárnapi Ujságban átdolgozva jelentek meg képekkel, nagyrészt 3. kiadásban is).
  • Szász Károly kisebb műfordításai. Teljes kiadás. U. ott, 1872. Három kötet. (és U. ott, 1873. Családi Könyvtár).
  • Byron, Hugo Viktor, Béranger. Műfordítások. U. ott, 1873.
  • Lewes Gy. Henrik, Goethe élete. U. ott, 1874. Két kötet.
  • Tennyson Alfréd, Király-idyllek: I. Helen-II. Ginevra. U. ott, 1875. (Olcsó Könyvtár 13.).
  • Göthe költeményei. Budapest, 1875. Két kötet.
  • Hugo Viktor. Borgia Lucretia. U. ott, 1882. (Olcsó K. 140.).
  • Ebers György: Egy polgármesterné a XVI. századból. Ford. U. ott, 1882. Két kötet.
  • Tennyson: Az Arthur-mondakör és T. Király-Idylljei. Egyetemi előadásai után. U. ott, 1882. (Kőnyomat).
  • Dante Alighieri Isteni színjátéka (Divina Commedia). Ford. bevezette és magyarázó jegyzetekkel kísérte I. A pokol. II. A purgatorium. III. A paradicsom. U. ott, 1885., 1891., 1899. (A m. tud. Akadémia Könyvkiadó Vállalata IV. cyclus, Uj Folyam VII., XXXVIII.).
  • Az emberi szellem képviselői. Irta Emerson Ralph Waldo. Angolból ford. U. ott, 1894. (A m. tud. Akadémia Könyvkiadó Vállalata. Uj F. XX.).

Emlékezete[szerkesztés]

Kiskunhalason, Kunszentmiklóson, Nagykőrösön és Budapesten utcákat neveztek el róla. Kiskunhalason emléktáblát avattak egykori lakhelyénél. 1906-ban a kiskunhalasi református gimnázium önképző köre vette fel a nevét. Írásaiból válogatást adtak ki, születésének 100. évfordulóján, 1929-ben.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Szász Károly témában.

Források[szerkesztés]