Stoczek József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Stoczek József
Stoczek József.jpg
Született 1819. január 19.
Szabadka
Elhunyt 1890. május 11. (71 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása fizikusmérnök,
egyetemi tanár
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Stoczek József témájú médiaállományokat.

Stoczek József, más írásmóddal Sztoczek József (Szabadka, 1819. január 19.Budapest, 1890. május 11.) magyar mérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, alelnöke (1886–1889). 1865-től 1867-ig a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöke.

Életútja[szerkesztés]

Jómódú iparos családban született. A gimnázium hat osztályát szülővárosában végezte. 1834-ben Pécsre ment filozófiát hallgatni, ahol 1835 őszén fölvették az egyházmegye novíciusai közé. A következő tanévben a pesti szeminárium papnövendéke lett. 1840-ben megvált a papi pályától és ősszel belépett az Institutum Geometricum hallgatói közé, ott szerzett oklevelet 1844-ben. Tanárai közül Petzelt József volt rá nagy hatással, aki mellett a mérnöki kurzus elvégzése után segédtanárként működött. 1847-ben kinevezték rendes tanárnak a József Ipartanoda fizikai tanszékére, 1857. májusban az újonnan alakult József Műegyetem általános és technikai természettan tanszékére. 1862. június 12-től 1871. szeptember 30-ig az intézet igazgatója, majd 1871–1872-ben és 1875–1879 között rektora volt.

A Magyar Tudományos Akadémia 1858. december 15-én levelező tagjának, 1860. október 9-én rendes taggá, 1872. május 24-én az igazgató tanács tagjává választotta. Ugyanott a III. osztály elnöke, másodelnök volt 1886. május 6-ától 1889. május 3-áig. A műegyetem megszervezésekor végzett tevékenysége eredményeként 1872-ben a közoktatási tanács alelnökének és a műszaki alosztály elnökének teendőivel bízták meg, 1874-ben pedig a középiskolai tanárképző intézet igazgatója és a tanárvizsgáló bizottság elnöke lett.

A Természettudományi Társulatnak 1862 és 1872 között volt elnöke, ebben az időben a társulatot teljesen újjászervezték. A Magyar Mérnök és Építész Egylet megalapításában is részt vett. 1885-ben a főrendiház tagjává nevezték ki. A Magyar Mérnök- és Építész Egyesület, a Természettudományi Társulat, az Országos Középtanodai Tanáregylet tiszteletbeli tagja, a Vaskorona-rend III. osztályú lovagja volt. 1890-ben Budapesten halt meg. A Magyar Tudományos Akadémián 1892. október 31-én Szily Kálmán tartott fölötte emlékbeszédet.

Munkái[szerkesztés]

  • A kis catoptricai cathetometer és használata megismertetése. Irta Petzelt József. Magyarra ford. Buda, 1845.
  • Két jegyű közönséges logarai az 1-től 108 000-ig terjedő számoknak valamint 10-től 10 m.-percre, minden körnegyedi szög keble-, pótkeble-, érintője- és pótérintőjének összeállítá Schrön Lajos. A szöveget magyarra ford. Stereotyp kiadás. Braunschweig és Pest, 1860.
  • Utasítás meteorologiai észleletekre. Pest, 1861. Táblázattal.
  • Beszéd a kir. József-műegyetemen az 1876-79. tanév megnyitásakor 1876. szept. 14. Budapest, 1876.
  • Műszaki természettan. Budapest, év n. (Kőnyomat 4-rét 1-144. l. a Magyar Nemzeti Múzeum; vége hiányzik).

Források[szerkesztés]