Wartha Vince

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Wartha Vince
Wartha Vince (Vasárnapi Ujság, 1914).jpg
Született 1844. július 17.
Fiume
Elhunyt 1914. július 20. (70 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Hugonnai Vilma
Foglalkozása kémikus,
műegyetemi tanár,
akadémikus
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (34-11-12)
A Wikimédia Commons tartalmaz Wartha Vince témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Wartha Vince (Fiume, 1844. július 17. – Budapest, Kőbánya, 1914. július 20.)[1] kémikus, borász, műegyetemi tanár, rektor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1899-től 1909-ig a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöke.

Életpályája[szerkesztés]

Wartha Vince és Rossi Jozefa fiaként született. Tanulmányait a budai politechnikumban kezdte, majd Zürichben és Heidelbergben tanult. 1863-tól tanított a budai műegyetemen, amelynek rektora volt 1896-tól 1898-ig, majd 1907-től 1910-ig. 1873-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, majd 1891-ben rendes tagjává választották. 1908 és 1910 között ő volt az MTA másodelnöke. Azon fáradozott, hogy az MTA érdeklődését és támogatását a műszaki tudományok számára megnyerje. 1912-ben ment nyugdíjba. Második felesége az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma volt. Nagyszámú tudománynépszerűsítő írása főként annak a Természettudományi Társulatnak a kiadványaiban jelent meg, amelynek 1899 és 1910 között az elnöke volt.

Munkássága[szerkesztés]

A pécsi eozinmázas kút. Wartha Vince legjelentősebb felfedezése az eozinmáz

Számos területen alkotott maradandót. A hazai szeneket elemezte, elsőnek határozta meg a gázgyártásban hasznosítható szénfajtákat. Ipari- és ivóvízelemzéssel is foglalkozott; vízvizsgálati módszere ma is használatos. Nagy érdemeket szerzett a borászati kémia népszerűsítésében. A mikor a filoxéra hazánk hagyományos szőlőtermelő vidékein pusztított, Wartha kimutatta, hogy a homokos talaj is kiválóan alkalmas lehet szőlőtermelésre. Hazánkban az elsők között ismerte fel a fényképezés szerepét a tudományokban. A legjelentősebb felfedezése az agyagiparban a gubbiói fémlüszter-máz (más néven bíborlüszter) évszázadokon át keresett gyártási titkának megfejtése. Ezzel az általa eozinnak elnevezett mázzal a pécsi Zsolnay porcelángyárat tette nagy hírűvé. 1904-ben megszakadt a jó kapcsolata a Zsolnayakkal, amikor állami megbízásból újjászervezte Zsolnay vetélytársát, a herendi porcelángyárat. Mint a kerámiai ipar nagy hírű szakértője, tevékenyen vett részt a faenzai Museo Internazionale delle Ceramiche alapításában. Eötvös Loránd után 1899–1902 között a Magyar Turista Egyesület elnöke.

Emlékezete[szerkesztés]

Wartha Wince és Hugonnai Vilma sírja a Kerepesi temetőben

Főbb művei[szerkesztés]

  • A silikátok formulázásáról (Bp., 1870) REAL-EOD;
  • Hőmennyiség-mérések (Bp., 1878, Schuller Alajossal) REAL-EOD;
  • A technikai vízvizsgálat… (Bp., 1879);
  • Belföldi kőszénfajok vizsgálata… (Bp., 1879);
  • A magyar borról (Bp., 1880); Az agyagipar technológiája (Bp., 1892);
  • Chemiai technológia (Wartha Vince előadásai nyomán összeállította Pfeiffer Ignác, I., Bp., 1900);
  • A régiek bíbora és az indigó (Bp., 1901);
  • Az agyagművesség (I – II.; Bp., 1905);
  • A levegő meghódítása kémiai célokra (Bp., 1911).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Korach Mór és Móra László: Wartha Vince. A múlt magyar tudósai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974.
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
  • A Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karának centenáriumi emlékkönyve. Szerk. Csűrös Zoltán, Erdey László, Holló János etc... Bp., Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Kar, 1972.
  • Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-1973. Összeáll. Fekete Gézáné. Bp., Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1975.
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Bp., MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986.
  • Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]

A Magyar Tudományos Akadémia alelnökei
Másodelölülők
(1830–1858)
Budapest Hungarian Academy of Sciences.jpg
Alelnökök
(1858–1869)
Másodelnökök
(1869–1949)
Alelnökök
(1949–)
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és elődintézményeinek rektorai
Királyi József Műegyetem

Stoczek József (1871–1872)  •  Conlegner Károly (1872–1873)  •  Nendtvich Károly (1873–1874)  •  Vész János Ármin (1874–1875)  •  Stoczek József (1875–1879)  •  id. Szily Kálmán (1879–1884)  •  Kriesch János (1884–1886)  •  Lipthay Sándor (1886–1889)  •  Klimm Mihály (1889–1891)  •  Kőnig Gyula (1891–1894)  •  id. Entz Géza (1894–1896)  •  Wartha Vince (1896–1898)  •  Lipthay Sándor (1898–1900)  •  Ilosvay Lajos (1900–1903)  •  Hauszmann Alajos (1903–1905)  •  K. Jónás Ödön (1905–1907)  •  Wartha Vince (1907–1910)  •  K. Jónás Ödön (1910–1911)  •  Rados Gusztáv (1911–1914)  •  Kovács S. Aladár (1914–1916)  •  Kürschák József (1916–1918)  •  Czakó Adolf (1918–1920)  •  Rejtő Sándor (1920–1921)  •  Zelovich Kornél (1921–1923)  •  Schimanek Emil (1923–1925)  •  Szarvasy Imre (1925–1927)  •  ifj. Szily Kálmán (1927–1930)  •  Hültl Dezső (1930–1932)  •  Söpkéz Sándor (1932–1933)  •  Herrmann Miksa (1933–1934)

Magyar Királyi József Nádor
Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Rohringer Sándor (1934–1935)  •  Czettler Jenő (1935–1936)  •  Szabó Gusztáv (1936–1937)  •  Teleki Pál (1937–1938)  •  Wälder Gyula (1938–1939)  •  Zimmermann Ágoston (1939–1940)  •  Vendl Aladár (1940–1941)  •  Imre Sándor (1941–1942)  •  Mihailich Győző (1942–1943)  •  Doby Géza (1943–1944)  •  Misángyi Vilmos (1944–1945)  •  Verebélÿ László (1945)  •  Heller Farkas (1945–1946)  •  Csűrös Zoltán (1946–1949)

Budapesti Műszaki Egyetem

Mihailich Győző (1949–1950)  •  Vörös Imre (1950–1954)  •  Gillemot László (1954–1957)  •  Benedikt Ottó (1957–1958)  •  Csűrös Zoltán (1958–1961)  •  Gruber József (1961–1964)  •  Csáki Frigyes (1964–1969)  •  Perényi Imre (1969–1975)  •  Meisel János (1975–1981)  •  Polinszky Károly (1981–1987)  •  Fodor Lajos (1987–1990)  •  Michelberger Pál (1990–1994)  •  Biró Péter (1994–1997)  •  Detrekői Ákos (1997–2000)

Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem
(a műegyetem önállósodott építőmérnöki kara)

Kardos György (1952–1953)  •  Rados Kornél (1953–1954)  •  Cholnoky Tibor (1954–1957)  •  Rados Kornél (1957–1960)  •  Perényi Imre (1960–1964)  •  Hazay István (1964–1967)

Budapesti Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetem

Detrekői Ákos (2000–2004)  •  Molnár Károly (2004–2008)  •  Péceli Gábor (2008–2015)  •  Józsa János (2015–2021)  •  Czigány Tibor (2021–)

Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wartha_Vince&oldid=25666114”