Vargha Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vargha Gyula
Vargha Gyula portréja a Vasárnapi Ujságban
Vargha Gyula portréja a Vasárnapi Ujságban
Született Görzsönyi Vargha Gyula
1853. november 4.
Káva
Elhunyt 1929. május 2. (75 évesen)
Budapest
Állampolgársága
Házastársa Szász Póla
Foglalkozása
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (jogtudomány)
Kitüntetései Knight Third Class of the Order of the Iron Crown (Austria) (1896)
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Központi Statisztikai Hivatal 3. igazgatója
Hivatali idő
1901 1914
Előd Jekelfalussy József
Utód Hajdú László
A Wikimédia Commons tartalmaz Vargha Gyula témájú médiaállományokat.
Vargha Gyula időskori fényképe

Görzsönyi Vargha Gyula (Káva, 1853. november 4.Budapest, 1929. május 2.) statisztikus, költő, műfordító, a jog- és államtudományok doktora, igazgató miniszteri tanácsos, a magyar királyi központi Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja és az utóbbinak főtitkára, az MTA tagja (levelező 1892, rendes 1907, tiszteleti 1923).

Élete[szerkesztés]

Édesapja görzsönyi Vargha János (1804-1886),[1] ügyvéd, és édesanyja zsarolyáni Márton Sára. Középiskoláit a budapesti református gimnáziumban, a jogot a budapesti egyetemen végezte és ott a jog- és államtudományok doktorává avatták.

Joghallgató korában az Országos Statisztikai Hivatal szolgálatába lépett, ott fokonként emelkedve 1892-től miniszteri osztálytanácsos és az intézet aligazgatója, 1901-től 1914-ig igazgatója volt.

1882. január 26-án feleségül vette szemerjai Szász Póla írónőt, Szász Károly református püspök leányát.

1914-től 1917-ig nemzeti munkapárti országgyűlési képviselő, a kereskedelemügyi minisztérium politikai államtitkáraként működött. Tisza István politikájának lelkes híve és támogatója volt.

Első verseskötete 1881-ben jelent meg; ezt 23 évi hallgatás után több kötete követte. Mint műfordító is ismert volt. 1883-tól a Kisfaludy Társaság tagja, 1900-tól titkára, 1922-től másodelnöke, 19281929-ben az MTA másodelnöke. 1923-ban összes költeményeiért az MTA nagyjutalmát kapta.

1883. január 31-én a Kisfaludy Társaság választotta rendes tagjának (mely társaságnak 1900. február 14-től főtitkára volt). 1892. május 5-én lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1907. május 3-án rendes tagja. 1896-ban a király a Vaskorona-rend III. osztályával tüntette ki. 1910. április 14-én lett az Országos Statisztikai Hivatal igazgatója.

Munkássága[szerkesztés]

A hivatalos statisztika fejlesztésén kívül a gazdasági-statisztika területén is értékes munkát végzett. A Láng Lajos szerkesztette Magyarország statisztikájának II. kötetében a gazdasági statisztikai részt ő állította össze. 1887-től Jekelfalussy Józseffel közösen írta és szerkesztette a Közgazdasági és Statisztikai Évkönyv kilenc évfolyamát. A magyar hitelügy és hitelintézetek c. munkáját az MTA Marczibányi-díjjal jutalmazta; ez a műve, valamint az 1895. évi mezőgazdasági üzemstatisztika fontos gazdaságtörténeti forrás.

Mint költő – a kor konzervatív irodalmi lapjának, a Napkeletnek a kritikusa szerint – „a népies nemzeti költészet hagyományainak legművészibb folytatója”; fő ihletői a haza, család, természet, bár néhány bölcseleti jellegű költeményt is írt.

Főbb művei[szerkesztés]

Tanulmányok, szakmunkák
Verseskötetek
Vargha Gyula sírja Budapesten. Kerepesi temető: 37/2-1-23.

Emlékezete[szerkesztés]

Üllőn a városi könyvtár viseli a nevét. Emlékére 2007. augusztus 11-én állandó kiállítás nyílt a várpalotai Trianon Múzeumban. Szerepe volt a mai Budapest XVII. kerületében levő Akadémiatelepek megvalósításában, ezért ott utcát neveztek el róla. 2007. szeptember 1-jével kezdte meg működését a Nemesgörzsönyi Vargha Gyula Református Általános Iskola. Ugyanekkor indult a Vargha Gyula feleségéről elnevezett Nemesgörzsönyi Szász Póla Református Óvoda is.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Vargha Gyula témában.