Vargha Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vargha Gyula
Portréja a Vasárnapi Ujságban (1901. 18. sz.)
Portréja a Vasárnapi Ujságban (1901. 18. sz.)
Született Görzsönyi Vargha Gyula
1853. november 4.
Káva
Elhunyt 1929. május 2. (75 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Szász Póla
Foglalkozása
Iskolái Pesti Királyi Tudományegyetem ( – 1870-es évek, jogtudomány)
Kitüntetései Knight Third Class of the Order of the Iron Crown (Austria) (1896)
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Központi Statisztikai Hivatal 3. igazgatója
Hivatali idő
1901 1914
Előd Jekelfalussy József
Utód Hajdú László
A Wikimédia Commons tartalmaz Vargha Gyula témájú médiaállományokat.
Vargha Gyula időskori fényképe

Görzsönyi Vargha Gyula (Káva, 1853. november 4.Budapest, 1929. május 2.) statisztikus, költő, műfordító, a jog- és államtudományok doktora, igazgató miniszteri tanácsos, a magyar királyi központi Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja és az utóbbinak főtitkára, az MTA tagja (levelező 1892, rendes 1907, tiszteleti 1923).

Élete[szerkesztés]

Édesapja görzsönyi Vargha János (1804-1886),[1] ügyvéd, és édesanyja zsarolyáni Márton Sára. Középiskoláit a budapesti református gimnáziumban, a jogot a budapesti egyetemen végezte és ott a jog- és államtudományok doktorává avatták.

Joghallgató korában az Országos Statisztikai Hivatal szolgálatába lépett, ott fokonként emelkedve 1892-től miniszteri osztálytanácsos és az intézet aligazgatója, 1901-től 1914-ig igazgatója volt.

1882. január 26-án feleségül vette szemerjai Szász Póla írónőt, Szász Károly református püspök leányát.

1914-től 1917-ig nemzeti munkapárti országgyűlési képviselő, a kereskedelemügyi minisztérium politikai államtitkáraként működött. Tisza István politikájának lelkes híve és támogatója volt.

Első verseskötete 1881-ben jelent meg; ezt 23 évi hallgatás után több kötete követte. Mint műfordító is ismert volt. 1883-tól a Kisfaludy Társaság tagja, 1900-tól titkára, 1922-től másodelnöke, 19281929-ben az MTA másodelnöke. 1923-ban összes költeményeiért az MTA nagyjutalmát kapta.

1883. január 31-én a Kisfaludy Társaság választotta rendes tagjának (mely társaságnak 1900. február 14-től főtitkára volt). 1892. május 5-én lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1907. május 3-án rendes tagja. 1896-ban a király a Vaskorona-rend III. osztályával tüntette ki. 1910. április 14-én lett az Országos Statisztikai Hivatal igazgatója.

Munkássága[szerkesztés]

A hivatalos statisztika fejlesztésén kívül a gazdasági-statisztika területén is értékes munkát végzett. A Láng Lajos szerkesztette Magyarország statisztikájának II. kötetében a gazdasági statisztikai részt ő állította össze. 1887-től Jekelfalussy Józseffel közösen írta és szerkesztette a Közgazdasági és Statisztikai Évkönyv kilenc évfolyamát. A magyar hitelügy és hitelintézetek c. munkáját az MTA Marczibányi-díjjal jutalmazta; ez a műve, valamint az 1895. évi mezőgazdasági üzemstatisztika fontos gazdaságtörténeti forrás.

Mint költő – a kor konzervatív irodalmi lapjának, a Napkeletnek a kritikusa szerint – „a népies nemzeti költészet hagyományainak legművészibb folytatója”; fő ihletői a haza, család, természet, bár néhány bölcseleti jellegű költeményt is írt.

Főbb művei[szerkesztés]

Tanulmányok, szakmunkák
Verseskötetek
Vargha Gyula sírja Budapesten. Kerepesi temető: 37/2-1-23.

Emlékezete[szerkesztés]

Üllőn a városi könyvtár viseli a nevét. Emlékére 2007. augusztus 11-én állandó kiállítás nyílt a várpalotai Trianon Múzeumban. Szerepe volt a mai Budapest XVII. kerületében levő Akadémiatelepek megvalósításában, ezért ott utcát neveztek el róla. 2007. szeptember 1-jével kezdte meg működését a Nemesgörzsönyi Vargha Gyula Református Általános Iskola. Ugyanekkor indult a Vargha Gyula feleségéről elnevezett Nemesgörzsönyi Szász Póla Református Óvoda is.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Fájl:Wikisource-logo-hu.svg
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Vargha Gyula témában.