Concha Győző

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Concha Győző
Születési név Dr. Concha Győző
Született 1846. február 10.
Marcaltő
Elhunyt 1933. április 10. (87 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása jogász, egyetemi tanár

Dr. Concha Győző[1] (Marcaltő, 1846. február 10.Budapest, 1933. április 10.) jogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1886, rendes: 1900, igazgatója: 1914, tiszteleti: 1931).

Élete[szerkesztés]

Édesapja a nemesi származású, Concha János (1803-1865),[2] az Amade-grófok marcaltői uradalom számtartója, édesanyja Járányi Fanni (1810-1879)[3] Jogi tanulmányait Pesten és Bécsben végezte. Ezután bírósági fogalmazó volt. 1872-1892 között a kolozsvári egyetem tanára volt. 1892-1928 között a Budapesti Egyetem-en az alkotmány- és közigazgatási jog tanára volt. 1913-1918 között főrendiházi tag lett, 1927-től jogászi munkásságának elismeréseképpen a felsőház életfogytiglani tagjává hevezték ki. 1922-től valamint 1925-1929 között a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke és igazgatósági tagja volt.

A századforduló évtizedeiben a politika és alkotmányelmélet konzervatív felfogású, bár az uralkodó osztályok ilyen jellegű ideológusainál magasabb színvonalú művelője. Eszméi hosszú ideig befolyásolták a hivatalos jogi felfogást.

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

Concha Győző feleségül vette Forster Emilia (1855-1883) kisasszonyt,[4] Forster János (1809-1891),[5] királyi tanácsos, jószágigazgató, és Fehér Anna (1816-1892) lányát.[6]

Művei[szerkesztés]

(A művei elérhetőek az MTDA-ban)

Jegyzet[szerkesztés]

  1. Ejtsd: 'konha', a technika szóban ejtett kemény h hanggal.
  2. familysearch.org Concha János gyászjelentése
  3. familysearch.org Concha Jánosné gyászjelentése
  4. familysearch.org Concha Győzőné Forster Emilia gyászjelentése
  5. familysearch.org Forster János gyászjelentése
  6. familysearch.org Forster Jánosné Fehér Anna gyászjelentése
  7. Könyvében ír az állami és egyházi cenzúra jellegéről és történetéről. A címben jelzett kilencvenes évek az 1790-es évekre vonatkoznak, amikor a Martinovics-féle jakobinus mozgalommal megkezdődött a küzdelem a cenzúra eltörléséért Magyarországon. Concha véleménye: „A censura veszélyes, mert mentül inkább szigorúbb a censura, annál inkább íratnak veszedelmes könyvek”.

Források[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 289–290. o.  
  • Tolnai nagylexikon
  • Koi Gyula: Évszázadok mezsgyéjén. Négy magyar közigazgatás-tudós útkeresése és életpéldája. Zsoldos Ignác (1803-1885) Récsi Emil (1822-1846) Concha Győző (1846-1933) Magyary Zoltán (1888-1945). Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2013. 180. (Concháról lásd: 73-106). ISBN 9786155344411
  • Koi Gyula: A közigazgatás-tudományi nézetek fejlődése. Külföldi hatások a magyar közigazgatási jog és közigazgatástan művelésében a kameralisztika időszakától a Magyary iskola koráig. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2014. 487. (Concháról lásd: 211-223.). ISBN 9786155344640
  • Koi Gyula: Concha Győző (1846-1933)=szerk. Hamza Gábor – társszerk. Siklósi Iván: Magyar jogtudósok ötödik kötet. Ungarische Rechtsgelehrte fünfter Band, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2015, 189., 61-80.