Concha Győző

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Concha Győző
Született Concha Viktor István Sándor
1846. február 10.[1][2]
Marcaltő
Elhunyt 1933. április 10. (87 évesen)[1][2]
Budapest
Foglalkozása
  • akadémikus
  • jogász
  • egyetemi tanár
Sírhely Fiumei Úti Sírkert

Dr. Concha Győző[3] (Marcaltő, 1846. február 10.[4]Budapest, 1933. április 10.) jogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1886, rendes: 1900, igazgatója: 1914, tiszteleti: 1931).

Életpályája[szerkesztés]

Édesapja a nemesi származású, Concha János (1803-1865),[5] az Amade-grófok marcaltői uradalom számtartója, édesanyja Járányi Fanni (1811-1879)[6] Jogi tanulmányait Pesten és Bécsben végezte. Ezután bírósági fogalmazó volt. 1872-1892 között a kolozsvári egyetem tanára volt. 1892-1928 között a Budapesti Egyetemen az alkotmány- és közigazgatási jog tanára volt. 1913-1918 között főrendiházi tag lett, 1927-től jogászi munkásságának elismeréseképpen a felsőház életfogytiglani tagjává hevezték ki. 1922-től, valamint 1925-1929 között a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke és igazgatósági tagja volt.

A századforduló évtizedeiben a politika és alkotmányelmélet konzervatív felfogású, bár az uralkodó osztályok ilyen jellegű ideológusainál magasabb színvonalú művelője. Eszméi hosszú ideig befolyásolták a hivatalos jogi felfogást.

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

Concha Győző feleségül vette Forster Emília (1854-1883) kisasszonyt,[7] Forster János (1809-1891),[8] királyi tanácsos, jószágigazgató, és Fehér Anna (1816-1892) lányát.[9]

Gyermekeik:

  • Concha Erzsébet (1876-1958)[10]
  • Concha Hedvig Anna Margit (1878-1956), házastársa: Bessenyey Ferenc[11]
  • Concha Klára Paula Anna (1880-1930),[12] házastársa: Ipolyi-Keller Gyula
  • Concha Emília Julianna (1882-1976)[13]

Művei[szerkesztés]

(Művei elérhetőek az MTDA-ban)

Reprintben megjelent művei

  • A kilencvenes évek reformeszméi és előzményeik. (Historia Incognita III. sorozat Zsebkönyvek 5. kötet). Máriabesnyő-Gödöllő, 2005. 182. Attraktor.
  • A konzervatív és a liberális elv. Válogatott tanulmányok 1872-1927. /Válogatás a Hatvan év tudományos mozgalmai között I-II. kötetből/. S.a.r.: Szegő Yvette. (Historia Incognita II. sorozat Jogtudomány 4. kötet) Máriabesnyő-Gödöllő, 2005. 284. Attraktor.
  • Politika. Első kötet: Alkotmánytan. Koi Gyula bevezető tanulmányával. Sorozatszerkesztők: Patyi András - Trócsányi László. Államtudományi klasszikusok 7. Budapest, 2019. xliv., xii., 619. Dialóg Campus - Nordex Kiadó Kft.. /Előtanulmány: Koi Gyula: "Országlás és szabadság egy." Bevezető tanulmány Concha Győző államtudományi munkája, a Politika című könyv alkotmánytani kötetéhez. i-xliv./ (ISBN 9786155945465)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC02469/02521.htm, Concha Győző, 2017. október 9.
  2. a b BnF források (francia nyelven)
  3. Ejtsd: 'konha', a technika szóban ejtett kemény h hanggal.
  4. Keresztelési bejegyzése a marcaltői római katolikus keresztelési akv. 12/1846. sz. bejegyzés. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  5. familysearch.org Concha János gyászjelentése
  6. familysearch.org Concha Jánosné gyászjelentése
  7. familysearch.org Concha Győzőné Forster Emilia gyászjelentése
  8. familysearch.org Forster János gyászjelentése
  9. familysearch.org Forster Jánosné Fehér Anna gyászjelentése
  10. Concha Erzsébet halotti bejegyzése. (Hozzáférés: 2019. július 5.)
  11. Bessenyey Ferenc és Concha Hedvig házassági bejegyzése (1907). (Hozzáférés: 2019. július 5.)
  12. Concha Klára halotti bejegyzése (1930). (Hozzáférés: 2019. július 5.)
  13. Concha Emília gyászjelentése (1976). (Hozzáférés: 2019. július 5.)
  14. Könyvében ír az állami és egyházi cenzúra jellegéről és történetéről. A címben jelzett kilencvenes évek az 1790-es évekre vonatkoznak, amikor a Martinovics-féle jakobinus mozgalommal megkezdődött a küzdelem a cenzúra eltörléséért Magyarországon. Concha véleménye: „A censura veszélyes, mert mentül inkább szigorúbb a censura, annál inkább íratnak veszedelmes könyvek”.

Források[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 289–290. o.  
  • Tolnai nagylexikon
  • Koi Gyula: Évszázadok mezsgyéjén. Négy magyar közigazgatás-tudós útkeresése és életpéldája. Zsoldos Ignác (1803-1885) Récsi Emil (1822-1846) Concha Győző (1846-1933) Magyary Zoltán (1888-1945). Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2013. 180. (Concháról lásd: 73-106). ISBN 978-615-5344-41-1
  • Koi Gyula: A közigazgatás-tudományi nézetek fejlődése. Külföldi hatások a magyar közigazgatási jog és közigazgatástan művelésében a kameralisztika időszakától a Magyary iskola koráig. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2014. 487. (Concháról lásd: 211-223.). ISBN 978-615-5344-64-0
  • Koi Gyula: Concha Győző (1846-1933)=szerk. Hamza Gábor – társszerk. Siklósi Iván: Magyar jogtudósok ötödik kötet. Ungarische Rechtsgelehrte fünfter Band, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2015, 189., 61-80.
  • Koi Gyula: Concha Győző élete és munkái. Államtudományi Műhelytanulmányok I. évf. (2016) 35. sz. 1-20. https://folyoiratok.uni-nke.hu/document/uni-nke-hu/2016_-evi-35_-szam-concha-gyozo-elete-es-munkai.original.pdf