Marcaltő
| Marcaltő | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Megye | Veszprém |
| Járás | Pápai |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Sandl Zoltán (független)[1] |
| Irányítószám | 8532 |
| Körzethívószám | 89 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 727 fő (2015. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 35,76 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 22,09 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Marcaltő
Pozíció Magyarország térképén
|
|
| é. sz. 47° 26′ 04″, k. h. 17° 21′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 04″, k. h. 17° 21′ 58″ | |
Marcaltő
Pozíció Veszprém megye térképén
|
|
| Marcaltő weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marcaltő témájú médiaállományokat.
|
|
Marcaltő község Veszprém megyében, a Pápai járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Rába és a Marcal folyó között fekszik a megyehatár közelében, Pápától 16 km-re északnyugatra, a Pápát Csornával összekötő közúton.
Megállója van a Pápa–Csorna-vasútvonalon.
Története[szerkesztés]
Első okleveles említése 1380-ból származik, de ennél jóval korábbi település. Neve arra utal, hogy a Marcal itt ömlött a Rábába. A falu négy vármegye: Győr, Sopron, Vas és Veszprém találkozásánál feküdt. 1402-ben hetivásár tartására kapott jogot. Évszázadokon át a Gutkeled nemzetségbeli családok birtokolják. Először a Marcaltőieké, 1645-ös kihalásukig, majd az Amadék kapták meg adományul a királytól.
1902-től 1945-ig az Esterházyaké volt. A Marcaltőiek régi kastélyát 1551-ben említi okirat. Több malmot birtokolt a család, révátkelő is volt itt. Az Amadé család új kastélyt építtetett, a folyókat ásott mederbe terelték. A fejlődő település a 18. századtól a 19. század közepéig mezővárosi rangot viselt.
1849. június 27-én Marcaltő és Ihász között zajlott le a szabadságharc ihászi ütközete: Kmety György tábornok honvédjei hősiesen küzdöttek a császári csapatok ellen. A magyar sereg heves ágyútüze Pápán nagy riadalmat keltett. A túlerőben levő fegyelmezett osztrák sorok nagy véráldozat árán nyomultak előre, végül elérve céljukat: meghátrálásra kényszerítették Kmety seregét, és szabadon elvonultak Takácsin keresztül Győr irányába. Nem tudni, hol temették el a több száz halottat; Ihász északi végén egy ismeretlen honvéd sírja a közút mellett található. Az egyetlen Veszprém megyei csata helyszínét Ihászon is, valamint Pápán, a református templom előtt is emlékoszlop őrzi. Ihász ősi település, közigazgatásilag Marcaltőhöz tartozik, tőle 7,2 km-re délkeletre helyezkedik el, lélekszáma 270 fő.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Megyehatárkő - az önkormányzat előtt található. Eredetileg a Marcal partján állt. Az obeliszk alsó részén látható négy gömb a hajdan itt érintkezett négy vármegyét (Győr, Sopron, Vas, Veszprém) jelképezi.
- Római katolikus templom - barokk stílusban épült a XVIII. században, 1820-ban klasszicista jellegűvé alakították át.
- Művelődési ház - Kossuth u. 1. cím alatt található.
A marcaltői temetőben nyugszanak[szerkesztés]
- Gróf Futaki Hadik András (1764-1840), Mária Terézia híres generálisának Hadik Andrásnak fia, aki maga is kitűnő katona volt, császári és királyi belső titkos tanácsosként, lovassági altábornagyként szolgált.
- gróf Amade Antal
- Üchtritz Emilné, báró Üchtritz Emil neje: Amade Dominika grófnő
Itt született[szerkesztés]
- 1846-ban dr. Concha Győző jogász, az MTA tagja
- 1846-ban báró Üchtritz Zsigmond országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, neves lótenyésztő.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Marcaltő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
