Marcaltő
| Marcaltő | |
 | |
| Római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Vármegye | Veszprém |
| Járás | Pápai |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Czupper András (független)[1] |
| Irányítószám | 8532 |
| Körzethívószám | 89 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 727 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 33,09 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 22,09 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Marcaltő
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 47° 26′ 04″, k. h. 17° 21′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 04″, k. h. 17° 21′ 58″ | |
Marcaltő
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |
| Marcaltő weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marcaltő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Marcaltő község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A Rába és a Marcal folyó között fekszik a megyehatár közelében, északnyugati határszéle egyben Veszprém és Győr-Moson-Sopron vármegye határszéle is. A szomszédos települések: észak felől Sobor, északkelet felől Malomsok, kelet felől Takácsi, délkelet felől a községhez tartozó, egykor önálló Ihász, dél felől Nemesgörzsöny, nyugat felől Egyházaskesző és Várkesző, északnyugat felől pedig Rábaszentandrás. Ihász településrésze révén délkelet felől Pápa városával is határos, habár a pápai belváros és Marcaltő központja között csaknem 16 kilométernyi a távolság.
Megközelítése[szerkesztés]
Központján annak főutcájaként végighalad kelet-nyugati irányban a 8408-as út, ezen érhető el Pápa és Csorna térsége, a 83-as és a 86-os főutak felől is. Ugyancsak a 8408-as út szolgál a településhez tartozó, de attól több kilométerre délkeletre fekvő Ihász főutcájaként is. Győr felől Marcaltő központja, Tét-Szentkút utáni letéréssel a 8416-os úton közelíthető meg; nyugati szomszédaival, Egyházaskeszővel és Várkeszővel pedig a 84 115-ös számú mellékút köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 14-es számú Pápa–Csorna-vasútvonala érinti, amelynek azonban egyetlen megállási pontja sincs itt. Ez azért is érdekes, mert a vonalon létezik Marcaltő megállóhely, sőt hajdan (1971-es megszüntetéséig) létezett Ihász vasútállomás is, de mindkettőt a település határain kívül alakították ki: előbbit Egyházaskesző területén, utóbbit pedig Nagyacsád és Nemesgörzsöny határszélén. Marcaltő megállóhely az Egyházaskesző felé vezető 84 115-ös út vasúti kereszteződésétől délre, Marcaltő központjától 2 kilométerre délnyugatra helyezkedik el, közúti elérését a 84 304-es számú mellékút biztosítja.
Története[szerkesztés]
Első okleveles említése 1380-ból származik, de ennél jóval korábbi település. Neve arra utal, hogy a Marcal itt ömlött a Rábába. A falu négy vármegye: Győr, Sopron, Vas és Veszprém találkozásánál feküdt. 1402-ben hetivásár tartására kapott jogot. Évszázadokon át a Gutkeled nemzetségbeli családok birtokolják. Először a Marcaltőieké, 1645-ös kihalásukig, majd az Amadék kapták meg adományul a királytól.
1902-től 1945-ig az Esterházyaké volt. A Marcaltőiek régi kastélyát 1551-ben említi okirat. Több malmot birtokolt a család, révátkelő is volt itt. Az Amadé család új kastélyt építtetett, a folyókat ásott mederbe terelték. A fejlődő település a 18. századtól a 19. század közepéig mezővárosi rangot viselt.
1849. június 27-én Marcaltő és Ihász között zajlott le a szabadságharc ihászi ütközete: Kmety György tábornok honvédjei hősiesen küzdöttek a császári csapatok ellen. A magyar sereg heves ágyútüze Pápán nagy riadalmat keltett. A túlerőben levő fegyelmezett osztrák sorok nagy véráldozat árán nyomultak előre, végül elérve céljukat: meghátrálásra kényszerítették Kmety seregét, és szabadon elvonultak Takácsin keresztül Győr irányába.[3] Nem tudni, hol temették el a több száz halottat; Ihász északi végén egy ismeretlen honvéd sírja a közút mellett található. Az egyetlen Veszprém vármegyei csata helyszínét Ihászon is, valamint Pápán, a református templom előtt is emlékoszlop őrzi. Ihász ősi település, közigazgatásilag Marcaltőhöz tartozik, tőle 7,2 km-re délkeletre helyezkedik el, lélekszáma 270 fő.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Polczer Sándor (független)[4]
- 1994–1998: Polczer Sándor (független)[5]
- 1998–2002: Polczer Sándor (független)[6]
- 2002–2006: Polczer Sándor (független)[7]
- 2006–2010: Polczer Sándor (független)[8]
- 2010–2014: Sandl Zoltán (független)[9]
- 2014–2019: Sandl Zoltán (független)[10]
- 2019-től: Czupper András (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,1%-a magyarnak, 1,4% németnek, 0,5% cigánynak mondta magát (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,6%, református 5,8%, evangélikus 9,1%, felekezeten kívüli 10,4% (17% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Megyehatárkő - az önkormányzat előtt található. Eredetileg a Marcal partján állt. Az obeliszk alsó részén látható négy gömb a hajdan itt érintkezett négy vármegyét (Győr, Sopron, Vas, Veszprém) jelképezi.
- Római katolikus templom - barokk stílusban épült a XVIII. században, 1820-ban klasszicista jellegűvé alakították át.
- Művelődési ház - Kossuth u. 1. cím alatt található.
Ismert személyek, akik a marcaltői temetőben nyugszanak[szerkesztés]
- Gróf Futaki Hadik András (1764-1840), Mária Terézia híres generálisának Hadik Andrásnak fia, aki maga is kitűnő katona volt, császári és királyi belső titkos tanácsosként, lovassági altábornagyként szolgált.
- gróf Amade Antal
- Üchtritz Emilné, báró Üchtritz Emil neje: Amade Dominika grófnő
Itt született[szerkesztés]
- 1846-ban dr. Concha Győző jogász, az MTA tagja
- 1846-ban báró Üchtritz Zsigmond országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, neves lótenyésztő.
A település az irodalomban[szerkesztés]
- A ma Marcaltőhöz tartozó Ihász az egyik helyszíne Lipták Gábor A soproni ötvös című elbeszélésének (megjelent az író azonos című kötetében).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Marcaltő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ 1896 Pápai Lapok XXIII/31
- ↑ Marcaltő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Marcaltő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ Marcaltő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Marcaltő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Marcaltő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Marcaltő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Marcaltő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
- ↑ Marcaltő Helységnévtár
