Csorna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csorna
Premontrei prépostság
Premontrei prépostság
Csorna címere
Csorna címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Csornai
Jogállás város
Polgármester Dr. Bónáné dr. Németh Katalin (Fidesz-KDNP)
Irányítószám 9300
Körzethívószám 96
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség 10 400 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 113,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 91,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csorna (Magyarország)
Csorna
Csorna
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 37′ 00″, k. h. 17° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 00″, k. h. 17° 15′ 00″
Csorna (Győr-Moson-Sopron megye)
Csorna
Csorna
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Csorna weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csorna témájú médiaállományokat.

Csorna (németül: Gschirnau) kisváros Győr-Moson-Sopron megyében, a csornai járás székhelye. „A Rábaköz fővárosa.” Területe a Fertő–Hanság Nemzeti Park része. A városhoz tartozik Földsziget, illetve Csatárimajor is.

Fekvése[szerkesztés]

Magyarország északnyugati részén, a Rábaközben; a Győrt Sopronnal összekötő 85-ös főúton fekszik, amelyet itt keresztez a rédics–mosonmagyaróvári 86-os főút. Vonattal elérhető a Győr–Sopron-, a Hegyeshalom-Szombathely- illetve a Pápa–Csorna-vasútvonalon. Kerékpárút köti össze Faráddal. Külterülete ÉNy-i irányban mélyen (az országhatárig) benyúlik a Hanság déli medencéjébe.

Története[szerkesztés]

Csorna az itt feltárt régészeti leletek tanúbizonysága alapján már az őskortól kezdve lakott település. A leletek alapján többször elnéptelenedett az idők során, ám a 10. századtól kezdve folyamatosan lakott település. Az 5-6. században a vidék a nyugat felől érkezett kelták birtokába került. A Római Birodalom légiói Augustus római császár uralkodása idején leigázták a keltákat és a terület Pannonia (provincia) néven a birodalom része lett. Az ebből az időszakból származó Mithrász-szobor kiemelkedő fontosságú régészeti lelet. Mivel a népvándorláskorban az itt állomásoztatott római légiókat számos esetben megtámadták a barbár törzsek, ezért a rómaiak a csapatokat visszavonták Itáliába és így fokozatosan elfoglalhatták az érkező germán-, hun- és avar törzsek a vidéket. Ebből a korból származik az aranyból készült hun fejedelmi diadém, amelyet a csornai prépostsági téglagyár agyaggödrében találtak és e lelet ma a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg. A város területén ekkoriban avarok is éltek, akikről a Laky Döme utcában feltárt avarkori sír is tanúskodik. A magyar törzsek 900 környékén átkeltek a Dunán és elkezdték elfoglalni a korábbi Pannonia provinciát. A honfoglalás idején Csornát és környékét Sur vezér és nemzetsége vette birtokba. Anonymus így ír gestájában az eseményről: „Árpád vezér és nemesei Szent Márton hegye tövében ütöttek tábort, majd amikor a hegyre fölhágtak, Pannonia földjének szépségét látva igen megörültek. Ezután a Rábcáig nyomultak előre.”. Csorna területén három honfoglaláskori magyar temetkezési helyet is sikerült feltárniuk a régészeknek: a leghíresebb ezek közül a premontrei rend birtokán, a Süly-hegyen talált nő sírja, aki gazdag lehetett, mivel sírja lóáldozat maradványait is rejtette. Az Eperjes dombon több lovas sírt tártak fel a régészek, melyekből Péter magyar király dénárjai kerültek elő.

Csorna első birtokosai az Osl nemzetség tagjai voltak. 1180 környékén premontreiek telepedtek le a területen, akik az Osl nemzetségtől kapott földbirtokokon mezőgazdasági termelést folytattak. A város első írásos emléke 1226-ból származik. Az Árpád-kori oklevelekben a város neve többféle írásmódban fordul elő: Chorna, Cherna, Churna, Serna, Surna.

A törökök 1542-ben feldúlták a várost, majd egy évvel ezután elindították hadjáratukat a Rábaközben. Győr várának elestekor a várost ismét súlyos pusztítás érte a törökök által. A 17. századtól kezdve a város legjelentősebb birtokosa az Esterházy család volt.

A városban az első céheket az -1660-as években alapították, csizmadia, mészáros, fegyverkovács, szűcs, szabó, takács és varga iparosok. A 19. század során asztalos, bognár, esztergályos, kádár, kovács, lakatos, szűcs, szíjgyártó, takács és üveges céhek alakultak a városban. A török haderő Bécs második ostromának idején ismét elpusztította Csornát. Jány Ferenc prépost a népesség fogyatkozása miatt 40 német ajkú telepest hozott ide. A 17. század közepétől kezdve a településen a fokozatos fejlődés figyelhető meg.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ütközeteiben 46 csornai honvéd vett részt. Itt zajlott a szabadságharc egyik legutolsó győztes csatája, 1849. június 13-án. Kmety György 5000 fős honvédserege „a nagyutcai kertek alján” (a mai Kmety György utca vonalán) vonult be hajnalban déli irányból a községbe, alaposan meglepve az itt állomásozó 3000 fős császári sereget. Heves utcai harcok során magyar győzelem született; a csatában elesett Franz Wyss császári dandártábornok is. Az ütközetben tevékeny szerepet vállalt a premontrei rend is: Laky Dömötör vezetésével féltucatnyi harcképes szerzetes szabadcsapatot szervezett a környékbeli falvak lakosságából. A szabadcsapat „befuserált” a császári seregnek, ami nagyban hozzájárult a győzelemhez. A temetőben két emlékmű is utal a csatára, és itt található Wyss sírja is. A Dreissiger-ház falán két (a csatában a házba belőtt) ágyúgolyó közt emléktábla látható.

Az útépítés és a vasútépítés a 19. században jelentős mértékben segítette a város fejlődését. Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején alakultak meg a legfontosabb ipari létesítmények a városban. Ekkor alakult ki a mai városközpont mai képe, mivel ebben az időben emelték a belváros épületeinek nagy részét.

Az első világháborúban 220 csornai veszett oda. A városi kórházat kisegítő hadikórházzá nyilvánították és itt ápolták a polgárok mellett a sérült katonákat is.[2]

A második világháborúban a város lakosságából 141 katonai és polgári személy vesztette életét, valamint a város zsidó lakosságának csaknem egésze elpusztult.[3]

Csornát 1971. április 25-én az a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa várossá nyilvánította. Ezt követően, közel másfél évtizeden át gyors fejlődésen ment át a település: megháromszorozódott az iparban foglalkoztatottak száma, több mint 400 munkahely létesült az oktatás, a kereskedelem és a vendéglátás területén. 1971-től kezdve a városban többen telepedtek le, mint amennyien elvándoroltak a városból.

A város a székhelye a Csornai Többcélú Kistérségi Társulásnak, amelynek 34 környékbeli település a tagja.

Átmenő közúti (benne nagyon jelentős nemzetközi kamion)forgalma országos szinten is az ilyen szempontból egyik legterheltebb településsé degradálta a várost. A 2015 nyarán megnyílt, Csornát elkerülő M85-M86 gyorsforgalmi útszakasz nagyban javítja a város addigi áldatlan közlekedési viszonyait.

Templomai[szerkesztés]

A középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török időkben is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:

  • Kulcsár Fábián
  • Pozsgai Dózsa
  • Laky Demeter
  • Simon Vince
  • Sebesy Kálmán emlékét.

A templomot 1938-ban szentelték fel. Érdekessége, hogy szentélyéhez az 1941-ben megrendezett magyar egyházművészeti kiállításon Aba-Novák Vilmos festőművész bemutatta a templom szentélyébe készített freskótervének temperaváltozatát, Jézus szent szíve címmel, de a kivitelezésre nem kapott megbízást. Később Nagy Sándor gödöllői festőművész az Országos Egyházművészeti Tanácsnak 1942-ben benyújtott freskótervét mind a Tanács, mind a megyéspüspök elfogadta, s a művésszel 1942 júniusában kötöttek szerződést, amely szerint hat részletben összesen 11 700 aranypengő tiszteletdíjat fizettek ki az elkészített munkáért. Az összeg magában foglalta a tervek, kartonok elkészítésének és a festékanyag beszerzésének költségeit is. Az állványozás, a vakolás és az ahhoz szükséges anyagköltség a megbízót terhelte. A művész két év garanciát vállalt a freskó tartósságáért.

  • Őrangyal-temetőkápolna
  • Szent Antal-temetőkápolna
  • Szent Ilona-plébániatemplom

Először egy, a győri káptalanban írt végrendelet említi 1281-ben. 1790-ben gyújtogatás következtében leégett, az épület teljesen megsemmisült.

Iskolák[szerkesztés]

  • Hunyadi János Gimnázium és Szakközépiskola
  • Széchenyi István Körzeti Általános Iskola
  • II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Óvoda és Általános Iskola
  • Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Csornai Kossuth Lajos Szakközépiskola
  • Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium
  • Kerényi György Művészeti Iskola
  • Arany János Általános Iskola és Speciális Szakiskola
  • Timaffy László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
  • A városban az 1950-es évekig Hittudományi Főiskola is működött.

Kulturális élet[szerkesztés]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Nagy Sándor freskói: Jézus Szíve plébániatemplom
  • Csornai Múzeum: helytörténeti és néprajzi gyűjtemény a premontrei prépostság épületében
  • Második világháborús emlékmű
  • Mária-oszlop
  • Csornai Aquatermál Fürdő és Kemping
  • Fónyi Géza festő- és mozaikművész mozaikja a Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium külső falfelületén
  • Interaktív kiállítás a Hanság élővilágáról a Művelődési Központban (2011-ben készült, nyitva tartási időben ingyenesen látogatható)

Híres csornaiak[szerkesztés]

Itt születtek:

Vasútállomása[szerkesztés]

A városban három vasútvonal találkozik, a 8. számú (Győr–Sopron), a 14. (Pápa - Csorna), és a 16. számúak (Hegyeshalom - Szombathely).

Csorna utazóközönségének nagy részét a hivatásforgalom, elsősorban a Győr - Sopron vonalon ingázók adják.

A vasútállomás 9 vonatfogadó vágánnyal rendelkezik, ezek közül 5 vágány peronos, utasforgalom számára megközelíthető

Az elmúlt években a csatlakozások a másik vasútvonalak vonataira egyre inkább elsikkadtak, de a 2015/2016. évi menetrendben ezen sikerült javítaniuk.

Az általános felállítási rend a következő: (természetesen csak tájékoztató jelleggel, olykor eltérnek tőle)

Képek[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. Csorna története. (Hozzáférés: 2013. március 28.)
  3. Csorna város története. (Hozzáférés: 2013. március 31.)
  4. Veréb fesztivál. (Hozzáférés: 2013. július 6.)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csorna témájú médiaállományokat.