Nyúl (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyúl
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Nyúl címere
Nyúl címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Győri
Jogállás község
Polgármester Schmiedt Henrik[1]
Irányítószám 9082
Körzethívószám 96
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 4307 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 173,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyúl (Magyarország)
Nyúl
Nyúl
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 24″, k. h. 17° 41′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 24″, k. h. 17° 41′ 22″
Nyúl (Győr-Moson-Sopron megye)
Nyúl
Nyúl
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Nyúl weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyúl témájú médiaállományokat.
A falu háza
Löszbe vájt pince a Szurdikban

Nyúl község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri járásban található.

Fekvése[szerkesztés]

A község Győrtől 13 km-re dél-délkeletre, a Sokorói-dombságon terül el. Elérhető a 82-es főúton, vagy a Győr–Veszprém-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

A faluról az első hiteles adat egy 1086-os összeírásból való, amikor már létező helynek írták le. Az először egységes faluból a tatárjárás után vált szét Kisnyúl, Nagy-, és Káptalannyúl. Nagynyúl a 15. századtól a győri káptalan tulajdonába került, és a káptalan birtokát ettől fogva Káptalannyúlnak nevezték. A falu először királyi udvari birtok volt; népei várszolgák, szolgáló népek. Jellegzetes tevékenység volt a legeltetés, a szabad pásztorok életmódja. Fokozatosan teret hódított a szántás-vetés. A kívánatossá vált nyúli birtokokat fokozatosan eladományozták – az (apátságnak, a püspökségnek, szerzetesrendeknek, lovagrendeknek). A tulajdonosok vegyesen rendelkeztek a terület jövedelmével. A király nemcsak a szőlőművelésre alkalmas területeket adományozta el, de más birtokokat is. A kisnyúli határ a turóci prépostságé, Nagynyúl határa a bakonybéli apátságé lett, Pannonhalmáé pedig a Pándzsán kívüli határ harmada. A széleken a győri káptalan, a keresztesek és magának a királynak a területei maradtak. Ezt az elosztást több évszázadon át alig módosították. A lassan kialakuló városi polgárság is igyekezett szőlőt szerezni. IV. Béla megengedte, hogy a győri várnépek önkormányzati testületet alakítsanak, és annak élére bírót állítsanak. Nagy Lajos király alatt újabb lendületet vett a szőlőtelepítés, Nyúl borai országos hírre tettek szert.

A község sokat szenvedett az átvonuló seregektől, és mivel Pannonhalmával a seregek gyakorta nem bírtak, többször is feldúlták a környező településeket, így Nyúlt is. A mohácsi vész utáni, mintegy kétszáz esztendő egyetlen csapássorozatnak tűnik. Földönfutás, elhurcoltatás, kifosztás, a falvak elnéptelenedése, elvadult táj, a civilizáció és a kultúra visszaszorulása, az élet, a család végleges pusztulása volt a jellemző. Az 1606. évi zsitvatoroki béke védelmet és biztonságot ígért az üldözött népnek. A magyar és a török földesúr csalogatására a régi lakók visszatértek. 1607-ben ismét lakottá vált Nagynyúl, Káptalannyúl pedig 1619-ben kezdte újra szolgálni földesurát, de végleges újratelepedésről csak a szatmári béke után beszélhetünk.

A természeti csapások is visszatérően pusztítják e területet:

A szabadságharc után az önkéntes örökváltsággal a volt jobbágyok kezébe kerültek az úrbéres telkek. A földesúr majorsági földjeit sikerült a falu közepéről kivinni a külső területekre. 1885-ben Kis-, Nagy-, és Káptalannyúl Nyúlfaluvá egyesült.

A közlekedés csak lassan fejlődött. A kezdetben a falut elkerülő földutakat a tűrhető minőségű veszprémi kőút váltotta fel. 1896-ban átadták a Győrt Veszprémmel összekötő vasutat. A településen sokáig egyáltalán nem volt középület:

  • 1878-ban építették az első („falusi”) iskolát,
  • 1904-ben állami segítséggel a hémai és albeli iskolát, majd a hitelszövetkezetet,
  • 1929-ben a községházát,
  • majd kultúrházat,
  • 1942-ben a vasútállomást,
  • 1943-ban alakították át a plébániát.

A vízügyi gondokat kezdetben tüneti kezeléssel oldották meg. A Szurdokon a víz félelmetes romboló munkáját a kőgátakkal csak lassítani tudták, a kanálist a falun keresztül vezették át, és az időként szennyes áradattal, iszappal árasztotta el a mélyebben elterülő földeket.

Nevezetességei[szerkesztés]

Parasztbarokk lakóház
Szabadtéri kocsimúzeum
  • Kökörcsin-körút - A település nevezetességeit érinti, a turisták számára kiépített „Kökörcsin-körút”, mely a katolikus templomtól kiindulva, végigkíséri az utazót Nyúl legszebb helyein. A körútnak több leágazása is van, melyeket az itt megtalálható énekesmadarakról neveztek el: gyurgyalag, cinege, búbos banka, fakopáncs, sárgarigó, tengelic.
  • Szurdik - A Sokorói-dombság nyúlványainak (népiesen: Nyúli Havasoknak nevezett lankák) legmagasabb pontja 312 m. Innen csodálatos kilátás nyílik a Kisalföldre, a falu nagyobb része a síkságon terül el. A dombos területen szinte egyedül áll a nyúli lakóházak felett magasodó dombok tetejénél kezdődő és a Mária-szobornál végződő Szurdik, Európa egyik legnagyobb homokkőben kialakult szurdokvölgye. A 8–10 méter széles völgyben, amit 15–20 m magas függőleges falak határolnak, keskeny út vezet. Az út melletti homokfalból borospincék nyílnak. A szurdok felső végéből leágazó mélyutak tovább kanyarognak a dombság magasabb részei felé. A meredek löszfalban mindenhol, különösen a Vaskapu úton megtalálhatók a bevájt boros pincék, ilyen például a Szurdikban a Sárkányliknak nevezett, U alakban kimélyített pince, mely a feltételezések szerint legalább 500 éves, és egykoron dézsma-pinceként szolgált, vagyis ide gyűjtötték a hegyközség egyházi birtokosai a beszolgáltatott tizedet. A pincéken kívül a löszfalba vájt kemencékkel és a 19. században épült, úgynevezett partlakások maradványaival is találkozhatunk, melyekben még az 1950-es években is laktak emberek. Az agrárgazdálkodók a területen kiváló minőségű gyümölcsöt, a sík területen jó minőségű gabonát termesztenek. A hegyközség mára hagyományosnak számító borversenyeket rendez a sokorói boroknak.
  • Római katolikus templom - a késői barokk stílusú, 35 méter magas épületet Fellner Jakab tervei szerint építették 1769 és 1776 között, Mária Terézia magánpénztárából. Felszentelésre a császárnő egy 1750-ből származó kelyhet és egy olyan ereklyetartót küldött ajándékba, amely Krisztus keresztjének egy kis darabkáját őrzi. A két ajándék az uralkodó hitelesítő kísérőlevelével együtt mind a mai napig megvan. 1785 őszén Szili János, szombathelyi püspök, Dorfmeister Istvánt, bízta meg a templom freskóinak elkészítésére. A művész 1786 tavaszán két hónap alatt készült el a freskókkal, de a főoltárt, a szószéket és a padokat is az ő tervei alapján készítették. A főoltár 2,5x5 méteres képe az ó- és újszövetség főbb személyeit ábrázolja, a mellékoltár képén pedig Krisztust ábrázolta a keresztfán. A főoltár fölötti freskón Szent István első vértanú megdicsőülése, a mennyezeti képen pedig Szűz Mária megkoronázása látható. A sekrestye felőli oldalfalon Szent Norbert látomása, a vele szembeni oldalon pedig Szent Norbert diadalának 5,5 x 2,5 méteres freskója díszíti a templomot. A stációképek 200 évvel későbbiek, Samodai József alkotásai. 2005 és 2007 között a templomot kívül belül felújították, az orgonával együtt.
  • A templom előtti kőkereszten Krisztus, alatta Szűz Mária alakja látható, talapzatán a: „Isten dicsőségére emelték Váczi Pál és neje Sebestyén Teréz 1884” felirat látható.
  • Keresztelő Szent János szobra - a templomkertben, a 82-es főút felőli oldalon található Keresztelő Szent János szobor talapzatába a: „Ker. szt. János tiszteletére emeltette özv. Bellavári Györgyné 1909. Javítva 1930” szöveget vésték.
  • Első és második világháborús emlékhely - a templom bejáratánál, két oldalán a község hősi halottainak névsora található.
  • A Szent István téren található a Községháza, melynek oldalában Szent István fejszobrát helyezték el, valamint a Faluház és a Tűzoltószertár, előtte egy régi tűzoltókocsival.
  • Történelmi emlékoszlop - a kopjafát 2005-ben állították, melybe a magyar történelem sorsfordító eseményeinek évszámait vésték. Alapkövén Wittner Mária halálra ítélt szabadságharcostól idézett szöveg olvasható: „Az igazságot nem lehet felakasztani, mert az igazság a lelkünkben él”
  • Millenniumi kettőskereszt - az alapkövén található szöveg: „Állíttatta Nyúl község önkormányzata a 2000. évben a millennium tiszteletére”.
  • Domonkos István emléktáblája - a plébánia épületén, a Szent István Akadémia által készíttetett márványtáblán olvasható szöveg: „A Szent István Akadémia Domonkos Istvánnak 1862-1923. Népét aki úgy szeresse, hű tollával szebben fesse, nem volt senki közöttünk.”
  • Mária karján gyermekével szobor - a Szurdik bejáratánál, egy kereszteződésben elhelyezett szobor, egy hetven centiméteres talapzaton és egy két méteres korinthoszi oszlop tetején áll. Az alapzaton az 1686-os és 1701-es évszám olvasható, valamint egy címer és egy „BM” monogram. Valószínűleg a szobrot Bubnich Mátyás győri kanonok állíttatta a törökök kiűzése emlékére.
  • Szent Donát kápolna - a kápolnát Szent Donát püspökről nevezték el, aki római kori vértanú volt és a szőlősgazdák védőszentje. Az épület szentély része 1710-ből való, melyet 1830-ban bővítettek kápolnává és 1901-ben látták el harangtoronnyal. A bal oldalán elhelyezett kőkereszt talapzatán olvasható: „Az itt lévő, de tönkrement kereszt helyébe, ezt az eredetivel megegyező keresztet állíttatta a Nyúli Róm. Kat. Egyházközösség Isten nagyobb dicsőségére és bűneink engesztelésére az Úr 2008. esztendejében”.
  • Az egykori püspöki présház - homlokzatán a: „Gaudete in domino semper.” felirat olvasható.
  • Gerhai pléh-Krisztus - Écs irányában, egy kocsiút mentén.
  • Sípálya
  • Magántulajdonban lévő csillagvizsgáló.
  • Kilátók: Lila-hegy geodéziai mérőtoronnyal (313 méter), Hegyes-magas URH toronnyal (309 méter), Zsidó-domb (241 méter), Pojt (239 méter), Gerha (200 méter).

Képtár[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből, (Szekszárd, 1998; CEBA Kaposvár, 2004) Bárdos Dezső írásai.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Nyúl települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]