Acsalag
| Acsalag | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Csornai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szilágyi Andrásné (Fidesz–KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 9168 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 471 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 46,55 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,42 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 40′ 40″, k. h. 17° 11′ 51″47.677811°N 17.197600°EKoordináták: é. sz. 47° 40′ 40″, k. h. 17° 11′ 51″47.677811°N 17.197600°E | |||
 Acsalag
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |||
| Acsalag weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Acsalag témájú médiaállományokat. | |||
Acsalag (németül: Otschelach, horvátul: Ačologa[3]) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Hanság délnyugati részén fekszik, Csornától 10 kilométerre északra; síkvidéki sorfalu.
Megközelítése
[szerkesztés]A település közúton a legegyszerúbben Csorna érintésével közelíthető meg: a város központjában a 86-os főútra kell ráfordulni északi irányban, majd Csatárimajornál nyugatnak letérni a 8513-as útra. Kapuvárral és Bősárkánnyal a 8514-es út köti össze.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal Bősárkány vasútállomása, mintegy 3 kilométerre keletre.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve régi adatok híján tudományosan nem etimologizálható megbízhatóan. Lehetséges eredete egy régi magyar személynév, az Acsa és a lak összekapcsolása.[4]
A népetimológia szerint neve az „átcsallak” szóból ered, mivel kezdetben a falu mocsaras fekvése miatt kevesen akartak oda letelepedni, ezért különféle módszerekkel próbálták átcsalni az embereket.
Története
[szerkesztés]Első írásos említése viszonylag késői, 1696-ból származik (Acsalagh). A település a 17. század végén alakult ki a hanyi lápvilág egy magasabb, kiemelkedő pontján. Volt idő, mikor a falut csak csónakon lehetett megközelíteni, a környező településektől más módon teljesen el volt zárva. Emiatt a faluba gyakran költöztek menekülő, védelmet kereső családok (esetenként németek és horvátok is). A lakosság megélhetése is a vízhez kötődött, leginkább halászattal, csikászattal, pákászattal, valamint juh- és szarvasmarha-tenyésztés foglalkoztak.
A község 1973–1990 között Bősárkány társközsége volt, 1990-től ismét önálló település. 1997-ben az alacsony létszám miatt a falu iskolájában a felső tagozatos oktatás megszűnt.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Nagy József (független)[5]
- 1994–1998: Nagy József (független)[6]
- 1998–2002: Jéger Mihály (független)[7]
- 2002–2006: Jéger Mihály (független)[8]
- 2006–2010: Jéger Mihály (független)[9]
- 2010–2014: Szilágyi Andrásné (Fidesz–KDNP)[10]
- 2014–2019: Szilágyi Andrásné (Fidesz–KDNP)[11]
- 2019–2024: Szilágyi Andrásné (Fidesz–KDNP)[12]
- 2024– : Szilágyi Andrásné (Fidesz–KDNP)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 505 | 487 | 493 | 478 | 481 | 471 | 471 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,1%-a magyarnak, 0,6% németnek mondta magát (1,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 93%, református 0,4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,3% (2,6% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 2,5% németnek, 2,1% cigánynak, 0,4-0,4% bolgárnak, románnak és lengyelnek, 0,2-0,2% örménynek, horvátnak és görögnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53,6% volt római katolikus, 1,9% református, 0,2% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 3,3% egyéb katolikus, 7,5% felekezeten kívüli (32,6% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus templom, főoltára és szószéke az 1700-as évekből való.
- A községtől nem messze kezdődik a Fertő–Hanság Nemzeti Park. A falun át vezet a hansági kerékpárút, amely egyre több turistát vonz.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Acsalag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 13.)
- ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
- ↑ Kiss Lajos
- ↑ Acsalag települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Acsalag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
- ↑ Acsalag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Acsalag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Acsalag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Acsalag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
- ↑ Acsalag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Acsalag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
- ↑ Acsalag Helységnévtár
- ↑ Acsalag Helységnévtár
További információk
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2
